Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Topáz

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Gondolkodók Klubja Az idő 2008.08.01 10:59:00
 Az idő a legáltalánosabb értelemben a dolgok és folyamatok szakadatlan, s az ember által érzékelt változása. Az idő „múlását” különböző „természetes” egységekkel (perc, nap, hónap..) és erre alkalmas periodikus anyagváltozásokkal ( pl.…..
Topáz 2009.05.15 12:30:15
Kedves Laci,
már rég készülök válaszolni, de a választ a végére hagyom. Látom, nem ir már senki az időről, pedig én szeretnék, olyan témát, amelynek megirására nem vagyok illetékes, nem ez a szakmám, csak nagyon érdekel. Na, de hát ez nem szakcikk, hanem blog, akkor ha nem pontos, amit irok, akkor majd jelzi, akinek nem tetszik.

A) A modern fizika idővel kapcsolatoa nézeteiről szeretnék még irni. Az egyik, hogy minthogy anyag és tér nélkül nincs idő, az idő a Nagy Bumm után MEGSZÜLETETT. Előtte egyetlen, majdnem végtelenül kicsi pontban , majdnem végtelen nagy nyomáson ott volt világunk minden anyaga. A húrok egymáshoz préselve szabadulni szerettek volna. Az, hogy ez végülis sikerült, a majdnemeknek volt köszönhető.A húrok meg tudtak mozdulni, és robbanással óriási, egészen 10 a (-35)ödiken m átmérőjűvé, égyuttel létrejött a tér és az idő.Az egész folyamat 10 a (-43)adikon s-ig tartott, szóval miközben még nem volt idő, 10 a (-43) s telt el.Ez mulatságosan hangzik, de biztosan jól számitották ki.

Mindez azonban csak akkor igaz, ha világunk a Nagy Reccs után keletkezett. Ha vákuumbuborékból jött létre, akkor folytonos az idő, csak az előzetes időt megkülönböztetésül KÉPZETES IDŐnek nevezik. Erről sajnos többet nem tudok.

Az is nagyon érdekes, hogy a Planck-hossz (10 a /-35/ m) alatt nem beszélhetünk sem térről, sem időről. Találtam olyan közleményt is, hogy ebben a tartományban az idő viszafelé is folyhat, jövőből a multba. De hát szabad neki, ha ott ugysem értelmezhető.

Mielőtt ezt folytatnám, szeretném a sci-fi irókat érdemeik elismerésével különválasztani a tudósoktól, ami nem olyan könnyü. Az irók fantáziája sok ötletet adott már a kutatásokhoz, de azért a fizikusoknak sem kell messze menniük fantáziáért. Még író is akad köztük, pl.Fred Hoyle. Ez nem baj, csak az a gond, hogy a fantasztikus irodalomból ismert gondolatok tudományos közleményekben bukkannak fel. Nem kisérleti eredmények, csak elméletek, matematikai háttérrel. De hát ne legyünk szigorúak, a húrelmélet sincs még bizonyitva, ugyhogy nem törvény, csak elmélet. És ha még valami nem is elmélet, csak hipotézis, ha nincs is mellette bizonyiték, de ellene sincs,mint az időutazás, akkor a fizikusok lelkesen törik rajta a fejüket , majd kölcsönösen megcáfolják egymást, igy halad a tudomány.

A labdát Einstein dobta fel, amikor dimenziót csinált az időből, és téridőként elgörbitette. Ha már dimenzió, akkor utazhatunk benne. Azt, hogy a bátor űrhajóst beszivja a fekete lyuk gravitációja, majd tuloldalon a fehér lyuk kitaszitja egy más téridőbe, már kevésbé emlegetik. Nemcsak azért mert a szerencsétlennek csak az atomjai mennek át, az semmi gond, a forgó féreglyukban sokkal több esélye van. De nem nagyon vannak megfelelő méretű fekete lukak.Ezért más megoldást keresnek.

Einstein kozmikus térideje ugy képzelhető el, mint egy összehajtogatott lemez, amelynek rétegei közt akár tér- és időugrásokat lehetővé tevő járatok teremthetnek kapcsolatot. Ezt kihasználva a nagyon sok fényévnyi távolságben levő lakhatóvá tehető csillagok elérhetőek lehetnek, amikor már sikerült tulnépesiteni és lakhatatlanná tennünk Földünket. De ez nagyon távoli jövő.

Arról azonban, hogy valaki elutazzék a multba vagy a jövőbe, ha jelennek is meg közlemények, nem emlékszem, hogy ezek akármelyike a tudományos igényt kielégitette volna. Ez a neheze az internetből tanulásnak, nagy kupacból kell kiválasztani, melyiket lehet elhinni. Igaz, hogy igy annál érdekesebb.
B)Kedves soraidat nagyon köszönöm Elgondolkoztam, hogy ha utunkról kiszállunk a partra mindig sikerül-e jól kiválaszteni, kinek segitsünk.

A meglepetés pedig, amit a véletlen okozott, arra sarkal, hogy elmeséljem, mi volt a meglepetés.Remélem, nem nagy fegyelmezetlenség sztorit irni, ugyis kevesen olvassák. Ugyanis pont a napfogyatkozás élményének megtervezését választottad számomra példaként. Én pedig amikor regisztráltam, a Napfogyatkozás nevet akartam választani, nekem az időhöz ez kapcsolódott, csak minthogy hosszú és nagyképü, azt választottam, ami először eszembe jutott. (Talán a –kozás csengett vissza).

Családom kicsit szokatlanul helyezkedik el az időben,, mert nálunk a generácvióváltás 40 év. Igy gyerekkoromban apám sokat mesélt a napfogyatkozásról, amelyet átélt, a borzongató kozmikus élményt, amikor minden állat rémülten menekül. Azt is mondta, én is fogok majd látni egyet, jól figyeljek oda.

Amikor közeledett az idő, buzgón készülődtem; nem készültem elutazni, nem arra törekedtem, hogy teljes legyen a sötétség, hanem arra, hogy átéljem az élővilág élményét. Ezért beszereztem egy kölcsönmacskát, és a társaságában figyeltem, mi fog történni. Sajnos a cica egy idő után megunta, és a faképnél hagyott. Sajnáltam, de nemsokára volt bőven látnivalóm.A következő évtizedben, néha eszembe jutott az élmény, de a minap, nemrég, hirtelen teljesen világosan láttam, hogy, dehogyis hagyott cserben a társam. Én hagytam cserben, a tájat bámultam, ahelyett, hogy őt figyeltem volna. Nagy okosnak képzeltem magam, hogy én már tudom a tévéből, hogy mi várható. De végülis ő lett a jobban informált, megadta a jelt, hogy itt a pillanat; kitépte magát a karjaim közül és elrohant. Én meg nem vettem észre,hogy most kell megrendülni, csak tiz évvel később.

Most pedig már két éve egérrel keresgélem a természet tórvényeit

Kellemes nyári időtoltést kivánok!.