nemtudoknicketadnimertsemmisejoneki 2009.10.02 22:01:58

Bocsánat a kotnyélért, de nem
"szedjed már a lábadat", hanem "vesd be már az ágyadat". Valamint: "csúnya sors vár itt rád." Csak a pontosság kedvéért. Szerző Kiss István, de ezzel az erővel lehetett volna Kovács János vagy Nagy Béla is... Fogalmam sincs, ki az.

nemtudoknicketadnimertsemmisejoneki 2009.07.22 11:18:52

hát... én leginkább hányok tőle. Pedig beismerem, azóta még sokkal rosszabb ...

Én kábé ekkoriban, illetve pár évvel korábban hagytam abba az odafigyelést a mainstream popzenére. Nem csak azért, mert ennek az euroviziós fesztiválnak a napjaiban született a lányom (hihi, generációk ide-oda), hanem azért is, mert eddigre, a 70-es évek közepére, de még egy picit előbb is, teljesen kifulladt az, amit blues alapú rocknak ismertünk mi, akkori fiatalok.

Ha most belehallgatunk ebbe a totál nyálba -- remélem, senkit nem bántok vele nagyon meg --, akárki hallhatja, hogy egész harmóniák, zenei gondolatok emelődtek át ide a Beatles zenei világából, ám gondosan ki lettek szűrve abból az eredetiség, az őszinteség, a nyerseség oly vonzó, megkapó elemei. A tehetség.

Akkor még nem tudtam erről semmit, csak hallgattam a zenét: az 50-es-60-as évek feketéből a fehérbe, kívülről a társadalomba beszivárgó, méginkább berobbanó zenéje, kultúrája nagyon macsó világot tükrözött, legföljebb az ún. szexuális forradalom jelentékeny, ám eléggé ambivalens eredményei szőtték át keresztbe-kasul.
De eredeti volt, valódi, sokszínű, felforgató. Nagyon sajnálatos, de nem meglepő, hogy ennek az ambivalenciának a feloldása, a kor zenéjében is megjelenő konfliktusoknak a pacifikálása leginkább a fehér öltönyök, a nyál, a stíluslopás, az egyformaság és a sztárbiznisz irányát vette.
Itthon nekem és generációmnak utóbb még jutott egy kis underground (undorgrund -- Ef Zámbó) fellendülés, többek között az utolsó mohikán, a még vagy két évtizedig megátalkodottan ellenálló és mindent kiröhögő Frank Zappa nyomdokain, de a szocializnmus sajnálatos kollapszusa következtében az is okafogyottá vált előbb-utóbb.
A lázadás elült, a zene ellaposodott, a macsizmó maradt, s az impresszáriók továbbra is degeszre keresik magukat a szarráinjekciózott sztárocskák háta mögött. Brrr.

nemtudoknicketadnimertsemmisejoneki 2009.03.05 20:53:03

A csehországi prostitúcióhoz.
De, igen, nálunk is készült felmérés arról, hogy mennyit költenek a magyarok prostitúcióra. A KSH az EU által megkövetelt módosítást vitte véghez a "Nemzeti számlák"-ban: megbecsülte, hogy a fekete gazdaságban miféle üzletek zajlanak. Sajnos azt, hogy pontosan milyen módszertan alapján alakították ki az eredményt, nem találtam meg, de nem is állítják, hogy pontos, vagy akár csak közelítőleg helyes a becslésük. Az azonban biztosra vehető, hogy ennél csak több lehet a valódi érték.
portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/monsz/monsz0506.pdf
A kérdéses adat a 122-123. oldalon látható.
Eszerint a magyar háztartások (!) kábé annyit költöttek prostitúcióra (2006-ban 133,26 milliárd forintot), mint biztosításra, csak egy picit kevesebbet, mint könyvre, újságra, papírra és írószerre együtt, alig valamivel kevesebbet, mint oktatásra -- iskolaelőkészítő és alapfokú,középfokú, középfokot meghaladó, de nem felsőfokú, felsőfokú és nem besorolható oktatásra -- együttvéve.

Ha 10 ezer prostituálttal (vezető rendőrök egy felmérés során azt mondták, szerintük ennyien vannak), és 10 ezer forintos átlag aktus-árral számolunk, akkor ha minden prostituált az év minden napján szolgálatban van, akkor személyenként és naponta ez 4-4- aktust jelentene. Vagyis napi 40 ezer férfit. A KSH -- ha jól emlékszem egy sajtónyilatkozatukra, amit most nem találta meg -- 20 ezer prostituálttal számolt, mert nekik a prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete, azaz Madám Földi Ágnes ekképp nyilatkozott. Ebben az esetben csak napi 2, vagyis csak napi átlag 20 ezer férfi.
Nézzük, hány férfi lehet egy évben öszesen, akik ezt a szép summát összeadják a nemzetgazdaságnak (mint a KSH magyarázatából megtudjuk, ha fekete, ha fehér, a mi GDP-nk):
- Ha minden kliens csak egyszer megy egy évben prostituálthoz, akkor több, mint 7 milló fő -- ez nyilván képtelenség, még a külföldi klienseket ideszámítva is.
- 20 ezer fő, ha minden kliens minden nap megy prostituálthoz -- ez is képtelenség.
Nos, a következő teljesen önkényes becsléssel éltem:
tegyük fel, hogy a prostituáltakhoz járó összes kliens fele (minden második) csak egyszer megy egy évben, negyede kétszer, nyolcada háromszor, másik egynyolcada négyszer, egytizenkettede havonta, egytizenhatoda hetente és egynegyvennyolcada naponta. Ebben az esetben -- a 133,26 milliárdos éves összeggel és 10 ezer Ft-os aktus-átlagárral számolva 982 562 kliens -- egymillió, a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért. Jó, legyen köztük 200 ezer külföldi (nagyvonalú voltam). Akkor is minden ötödik férfi.