drszoszi 2012.01.06 18:40:41

Szerintem baromira jól példázza, hogy a gyerekek többsége egy igazi kis szörnyeteg. Pont ezt az "ajándékot" érdemlik. Vagy még ennyit sem. Hol mertük volna mi földhöz vágni, megrugdosni a szüleinktől kapott dolgokat? Lett légyen az bármi...

Elég szar érzés lehet rádöbbenni hirtelen, hogy milyen sikerült/sikerül kinevelni... (már amelyik szülő rádöbben, lehet, hogy azt kapják, amit megérdemelnek.) Azért kívülállóként nem túl szép látvány egyik kis hisztiző dög sem.

drszoszi 2012.01.03 20:22:10

Szeretem ezeket a valójában "külföldön élek, itthon nem kapom meg a küldeményeimet", "anyámhoz vagyok bejelentve, de máshol lakom" dolgokat.
Jellemzően azok "nem szokták megkapni" a postai küldeményeiket, akik nem AKARJÁK megkapni azokat, mert akkor foglalkozni kellene a "problémával".

Szeretünk mindent lehúzni és lefikázni, ami magyar. (Egyszer külföldön kéne körbenézni, hogy legyen összehasonlítási alap, rögtön nem lenne ekkora egyesek és kettesek pofája. Semmivel sem szarabb a közszolgáltatások jó része, mint külföldön.) Néhány kedves állampolgár társunk sportot űz abból, hogy itt minden szar és tőlünk nyugatra minden jó, mert ott kolbászból van még a kerítés is. Ajánlom figyelmükbe a hataratkelo.postr.hu blogot, hátha kedvet kapnak a költözéshez és végre nem a rinyálásuktól lesz hangos az ország. Ha ennyire szar minden és mindenki, akkor ballagjanak már odébb és hagyják élni a többieket, akik kurvára nem vevők erre az úton-útfélen hallható fürdőskurva-szerű rikoltozásra.

drszoszi 2010.12.08 17:19:28

Házastársi tartás - mint az a nevében is benne van - kizárólag az önibáján kívül rászoruló és arra nem érdemtelen házastársnak jár.
Élettársak esetén nincsen erre lehetőség.
Önmagában a gyerek(ek)et a felek erre vonatkozó egyezsége hiányában annál a félnél helyezi el a bíróság, ahol kedvezőbb fejlődése (testi, értelmi, erkölcsi) biztosított. Pusztán az alacsony jövedelem nem kizáró ok az elhelyezésnél. (pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az apa jelen esetben max annyit mondhat, hogy alkalmi munkákból van jövedelme, kb. ennyi és ennyi, nem kellene hirdetnie hogy rendszeres fekete jövedelemmel rendelkezik csak.)
Ha mindkét szülő azonos mértékben alkalmas a gyerekek megfelelő nevelésére akkor általában igazságügyi pszichológus szakértő bevonásával dönt a bíróság, aki a feleken (esetleg azok új tartós kapcsolatán) kívül a gyerekeket is megvizsgálja. (nyilván utóbbiakat játékos módszerekkel, amelyekből a kötődés, ragaszkodás leszűrhető)A szakértői vélemény ezen a szinten sokat nyom a latban. Olyat még nem láttam, ahol az egyébként minden szempontból megfelelő nevelőnek tekinthető szülőt pusztán az anyagi helyzet alapján tekintette volna hátrányosabbnak a bíróság. ( Jelen esetben igazolt jövedelem van (GYES, csp), emellett alkalmi munkákból még meg lehet próbálni plusz bevételhez jutni, plusz gyermekvédelmi támogatásra is lehet kérelmet benyújtani, egyéb lakásfenntartási támogatást is fizetnek az önkormányzatok a rászorulóknak, abszolút nem reménytelen a helyzet.)

drszoszi 2009.03.04 20:20:48

Sziasztok!

A jogtárban a Ptk 100.§-hoz fűzött kommentárban van olyan Legfelsőbb Bírósági eseti döntés, amely vonatkoztatható ide is. (BDT2002.725. és 2002.552., 2002.553)
Csak rövidke idézet:
"Ha a károkozás a társasházi lakóépület felépítése alatt következik be, a szomszéd ingatlan tulajdonosai a társasházi tulajdonostársaktól — akiknek érdekében a kárt okozó építkezés történt — alappal kérhetik a szomszéd ingatlanban az építkezés okán keletkezett kár megtérítését. "

Sajnos az 5. pontban leírtak ennek tükrében helytállóak.

Amibe esetleg kapaszkodhatsz:
"Az építés folyamata alatt a károkozás is folyamatos, mindaddig tart, amíg a melléépítés befejeződik és a tagok társasházat nem alapítanak. Az építtetők személyében bekövetkezett változás (jogutódlás) a kártérítési felelősség szempontjából ezért irreleváns, a társasházi lakások első tulajdonosaival zárul az a személyi kör, akikkel - mint építőkkel - szemben a melléépítéssel okozott kár érvényesíthető."
Tehát, ha te nem első tulajdonosa vltál a lakának, veled szemben kártérítési igény nem érvényesíthető. (Amit leírtál, abból az tűnik ki, hogy újépítésű, értékesítési céllal épített lakás első tulaja vagy.)

Remélem tudtam segíteni.

drszoszi 2009.03.05 15:46:55

@Pascal:
Khm, nem egészen értelek. (A nevemet meg szerintem hagyjuk, egyáltalán nem voltál humoros, már, ha egyáltalán az akartál lenni. (a szmájliból erre következtettem.)

Egyértelmű a két eseti döntésből kiragadott idézet alapján, hogy a LB hogyan döntene. Világos, hogy itt az építtető nem levélírónk volt. Viszont újépítésű lakást vásárolt, annak első tulajdonosává vált. (a jogszabályok meghatározzák, mi tekinthető újépítésű ingatlannak: 1.a leendő tulaj az építtető legyen (ami jelen esetben nem történt meg) vagy 2. a forgalmazási céllal felépített lakás első tulajdonosa legyen (ekkor adásvétellel szerez tulajdonjogot, a levélíró esetében ez történt.)

Vagyis: levélírónk az első tulaja az ingatlanának, így a második idézett döntés alapján felelősséggal tartozik a szomszédos ingatlanban az építkezés által okozott kárért.

Mondjuk én egy ilyen horderejű és összetettségű jogi problémára, ahol elsőfokú ítélet is van, nem egy fórumon várnám a megoldást... Persze itt is meg lehet beszélni, de konkrét jogtanácsot aligha fog tudni kapni levélírónk. (Már csak azért sem, mert esetleg olyn körülmények is lehetnek, amiről nem tudhatunk, mégis alapvetően befolyásolhatják a jogeset megítélését.)

drszoszi 2009.03.05 18:05:55

Köszönöm a jótanácsaidat, hogy mivel kapcsolatban nézzek utána dolgoknak, azonban nem fogadom meg. Egyrészt mert nem tartom megalapozottnak a kioktatásodat (a válaszomat mégegyszer nem fogom idézni, fentebb elolvashatod, az eseti döntéseket pedig próbáld meg ÉRTELMEZNi per analogiam) másrészt, mert egy internetes fórumon felvetett kérdés boncolgatására nem tudok/akarok több időt fordítani, ami a témában ide illett, a magam részéről már megírtam. Akinek nem elég, járjon utána maga, kedves Pascal:)