Adatok
gereb1
3 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A repülőgép szimulátor
*
Miről van szó
Hogyan lehet egy csapatépítő tréning extrém, de nem túlélőtábor, nem túlélőtúra, nem rafting, nem hegymászás, nem katonai kiképzőtábor, nem sétarepülés, nem tandemugrás, nem lovaglás, nem búvárkodás, nem semmi ilyesmi?
Hogyan…..
Az emberiség ősi álma volt. Megvalósította. Az emberiség ősi álma volt, de nem minden emberé. Sok embernek inkább rémálma e megvalósított ősi álom. Ez a repülés. Igen, lehet, Ön is éppen azok közé tartozik, akik talán egyenesen rettegnek attól, hogy egy viszonylag szűk,…..
Vajon valóban eszközünk-e a számítógép? Vajon valóban gátlások nélkül tudjuk-e használni, mint mondjuk egy kalapácsot, vagy talán félünk, tartunk tőle egy kicsit? Kell-e értenünk a számítógéphez?A konzultáció elsődleges célja a számítógéppel kapcsolatos gátlások…..
Marosán György írása A szkeptikus csevejben – ahol időnként egészen különös információmorzsák bukkannak fel – az elmúlt napokban jelent meg Papp Lajos szívsebész a Magyarok Szövetségének rendezvényén ez év februárjában tartott beszédének részlete. Ebben az előadó egy új – szerinte…..
gereb1
2010.04.02 10:50:16
@alagi: Ja persze. Nyilván ha mondjuk nem élnénk, nem kéne elszenvednünk egy csomó kellemetlenséget is. Mint például maga a halál. Tehát egy olyan tulajdonság átok oldalát emlegetni, amely evolúciós szempontból nyertes, vagyis fennmaradó, fenntartható populációt tesz lehetővé, semmit mondó megállapítás. Ráadásul a kedves szerző még csak nem is az úgymond "normális", üzemszerű, fiziológiás, kellemetlenségeket említi, hanem a nem jellemző devianciákat. Én itt nem látok semmiféle "súlyos" tévedést.
gereb1
2010.04.02 13:50:39
@alagi: Ilyen alapon mondhatnánk, hogy micsoda átok, szegény kutya csak a szájával tud megfogni dolgokat, mert a járáshoz mind a négy végtagjára szükség van. A kentaur például sokkal jobb konstrukció lenne. Ezek értelmetlenségek. Az evolúcióban csak nyertesek és vesztesek vannak. Félig nyertesek nincsenek. És ha a kettesnek nem kellett ahhoz még egy kar, hogy evolúciós győzelmet arasson, akkor milyen alapon "javítgatunk" az ő épp olyanságán, milyen alapon nevezzük átoknak, hogy nincs még egy karja? Nekünk miért nincs három? Micsoda átok.
A gondolkodás képességét pedig semmilyen vonatkozásban sem lehet evolúciós átokként is emlegetni, még akkor sem, ha akármilyen hülyeség kigondolására is alkalmas. Hiszen mi lettünk a csúcsragadozók. A kés, illetve szinte az emberiség összes szerszáma ölésre is alkalmas, mégse nevezhetjük átoknak kitalálásukat.
A gondolkodás képességét pedig semmilyen vonatkozásban sem lehet evolúciós átokként is emlegetni, még akkor sem, ha akármilyen hülyeség kigondolására is alkalmas. Hiszen mi lettünk a csúcsragadozók. A kés, illetve szinte az emberiség összes szerszáma ölésre is alkalmas, mégse nevezhetjük átoknak kitalálásukat.
Jó napot kívánok! Én volnék az Intelligens Tervező. Igen, igazuk van, kedves bennem hívők, létezem. Én kreáltam az Önök világát. Mondhatnám, fogadják elismerésemet és gratulációimat, de nem mondom. Miért? Mert igencsak sértve érzem magam az Önök részéről. Úgy vélem, mint teremtőjük, ennélfogva…..
gereb1
2009.09.12 12:00:23
Kedves republikánuspéter!
Archaeopteryx - félig hüllő, félig madár. www.fossilmuseum.net/fossilpictures-wpd/Archaeopteryx/Archaeopteryx.jpg
www.shp.hu/hpc/userfiles/ilpetbt/archaeopteryx_kep.jpg
Tüdős hal. Élő kövület, félig hal, félig hüllő. Ilyesmire gondoltál?
Archaeopteryx - félig hüllő, félig madár. www.fossilmuseum.net/fossilpictures-wpd/Archaeopteryx/Archaeopteryx.jpg
www.shp.hu/hpc/userfiles/ilpetbt/archaeopteryx_kep.jpg
Tüdős hal. Élő kövület, félig hal, félig hüllő. Ilyesmire gondoltál?
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„Ami a tudomány számára ebből az igazán érdekes kérdés: miért van, hogy az ember – hol a hétköznapi tények, hol a tudományos kísérletekkel igazolt igazságok – mögé hiedelmeket konstruál?”
Azért van, mert nincs. Az ember nem „konstruál” ilyesmiket. Az ember megismerő tevékenységet folytat, és ennek során a még ismeretlennel szemben mindenféle prekoncepcióval él. Ha tetszik, benépesíti világát. Azonban éles különbséget kell tennünk a tudományos megismerés, a tudományos prekoncepció, a tudományos modellalkotás, a tudományos igazolás, és a hit, a hiedelmek világa közé. A tények, illetve az igazolt igazságok „mögé” senki nem „konstruál hiedelmeket”, legfeljebb azok helyett teszi ezt. Ha az almát egy manó viszi le a földre, ha elejtjük, akkor nem a gravitáció törvénye „mögé” konstruáltunk egy hiedelmet, hanem helyette.
„Az a valóban különleges emberi adottság, hogy úgynevezett kontrafaktuális – valóságosan nem létező, de logikailag létezhető, vagy létezhetett volna – dolgokat vagyunk képesek fejben megalkotni, egyszerre áldása és átka az evolúciónak.”
Legfeljebb csak az áldása lehet, mert ha az átka is volna, akkor már nem lennénk az evolúció szigorú törvényei szerint. A nem létező dolgok elképzelését pedig úgy hívják, hogy céltételezés. Vagyis amikor még csak gondolatban tervezünk meg egy cselekvéssort, és látjuk annak még nem létező végeredményét. Ez már a magasabban fejlett állatoknál is megjelenik, de csak úgymond rövid hatótávval. Egyedül az embernél nyílik ez ki a végtelen felé. És ez az a bizonyos evolúciós előny, és egyértelműen csak előny, amely csak az emberi agy sajátja. Innentől kezdve már nem evolúcióról, hanem kultúráról beszélünk, ahol már értelmes lehet annak felvetése, történetiségének elemzése, hogy az emberi fantázia sokszor nem éppen emberért való cselekedeteket is megalapoz. Azt is vegyük észre, hogy amikor a nem tudományos megismerés során feltételezünk különféle „kontrafaktuális” entitásokat, akkor is voltaképp a céltételezést tételezzük, vagyis például elképzelt lények céltételező tevékenységével magyarázunk általunk még megmagyarázhatatlannak tűnő, vagy ténylegesen egyelőre még megmagyarázhatatlan jelenségeket, történéseket.
„Az egyik oldalon a nemlétező (lehetne) dolgok elmebeli megalkotása teszi lehetővé, hogy az ember a természetben nem létező dolgokat létrehozzon. Kultúránk túlnyomó része – pl. tévé, repülő, autó, könyv, stb. – ilyen, valamikor nem létező, de később létrehozott dolgokból áll. „
Nem. Kultúránk minden része valamikor nem létező, de később létrehozott dolgokból áll. Mondjunk egy olyan dolgot, ami a kultúránk része, de nem mi hoztuk létre.
„Ugyanez a képesség teszi lehetővé, hogy racionálisan dönthessünk: összevetjük a még nem létező, de elképzelt dolgok (alternatívák) költségét és hasznát.”
Igen, ezt nevezzük céltételezésnek.
„Ugyanakkor a kontrafaktuális dolgok – szörnyek, angyalok, ördögök, istenek – valóságosként való elképzelése bolond cselekedeteket is kiválthat az emberből.”
Na de egy híd is kontrafaktuális volt, amíg a tervező fejében létezett, nem? Vagyis gondolom kimaradt, hogy „bizonyos”, vagy „más” kontrafaktuális dolgok. Továbbá a fentebbiek valóságosként való elképzelése csak a bolondokból válthatnak ki bolond cselekedeteket. Az inkvizíció például nagyon is adekvát, a kor szellemének és erkölcsi rendjének megfelelő „normális” cselekedet volt, és csak az emberi megismerő tevékenység előrehaladtával vált nyilvánvaló embertelenséggé, miközben az alapvető hiedelem, az istenhit az átalakítás alatt is zavartalanul üzemelt. Mindmáig.
„Az evolúciós kiválasztódás hozza létre az embernek azt a – mondhatni stratégiai – versenyelőnyét, hogy kontrafaktuális dolgokat képes gondolatban, majd a valóságban is megalkotni.”
Igen, ezt hívjuk úgy, hogy a céltételezés képessége.
„Ám éppen ennek a képességnek a hihetetlen sikere vezet oda, hogy a volna/lenne konstrukciók nehezen kitörölhetően rögzülhetnek az ember elméjében.”
Mármint hogy kialakulhatnak fixaideák? Igen, valóban milyen különös, hogy az ember is megbetegedhet, és ha például mentálisan teszi ezt, akkor éppen azok a képességek torzulnak, amely képességekkel az ember rendelkezik. Mily meglepő.
„És itt – visszautalva cikkünk címére – a szkeptikusság reménytelensége – lemondóan kell beismerni: hiába a tudomány fejlődése, hiába a racionális érvelés, hiába a nyilvánvaló tények, ha a kontrafaktuális dolgok „megszállták” az ember elméjét, onnan szinte lehetetlen kifüstölni azokat.”
Bizony, bizony. Ha „megszállták”, akkor ízlés szerint vagy ördögűzőhöz kell menni, vagy orvoshoz. Én az utóbbit javasolnám, azért már ezen a területen is sokat haladtunk előre.
„Hogy mennyire nehezen, azt G. Allport: Az előítélet c. könyvének egy történetével szeretném megvilágítani. „Egy üldözéses téveszmékkel teli asszony egyszer azt a gondolatot vette a fejébe, hogy ő tulajdonképpen halott. Az orvos a maga hite szerint logikusnak vélt kérdések segítségével próbálta a nőt rávenni arra a következtetésre, hogy nincs igaza. ’A halottak véreznek?’ kérdezte. ’Nem – hangzott a válasz. ’Nos, ha én megszúrnám a maga ujját, akkor vérezne?’ ’Nem’ – felelte a nő – nem vérezne, hiszen én már halott vagyok’. ’Na nézzük meg ’ – mondta az orvos – és egy tűvel megszúrta a nő ujját. Amikor a beteg megpillantotta a vércseppeket, meglepetten felkiáltott: Nahát, hogy a halottak is véreznek!” „
Szóval az üldözéses téveszmés beteg példáját tetszik felhozni annak bemutatására, hogy ez a bizonyos adottság, amiről eddig értekezni tetszett, az bizony átka is lehet az evolúciónak. Voltaképp így van ez az egész emberiségre vonatkozóan is. Átka az evolúciónak. Gondoljunk csak az atombombára.