Regisztráció Blogot indítok
Adatok
edickinson

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
2009-ben a születésnapomra nem kaphattam volna szebb ajándékot, mint két csíkot a terhességi teszten. Nagyon szerettünk volna kislányunknak testvért.  Az első trimeszter tökéletesen, a papírforma szerint zajlott. A gondok a 22. hét környékén kezdődtek korai méhkontrakciók…..
edickinson 2011.10.10 16:31:24
Végül: engedjétek meg, hogy megpróbáljam árnyalni és értelmezni a helyzetet a magam oldaláról...
Kaptam én itt mindent: kékharisnya, 4 diploma (Brrrr) - megszerezni brrrr, vagy beszélni róla? Szégyellnivaló? Titok? Nagyképűség? Mindenkinek adnak négy diplomát, aki hajlandó 16 évig egyetemen tanulni...nagycsalád mellett; teljesítméykényszeres, teperő, dicsekvő karrierista, endorfinhiányos, ha nő akkor már nem is olyan, biztos nincs férje meg családja az iyennek, 4 diplomás queeeeeen etc.
Mindezt azért, mert Rábai doktor ex katedra kijelentett és meglehetősen személytelen mondataira dühödten reagáltam. Megdöbbent, ha egy orvos egy nem teljesen szakmai blogon úgy foglal állást, mintha az orvosi pihenőben a szakmatársai között alkotna véleményt, és eltekint attól, hogy az olvasók - ő is megmondta: 30-60 éves nők, anyák, (valamilyen tragédiával megküzdeni, azt feldolgozni igyekvők, szóval, mi köznép vagyunk jelen!) Kérlek, kérlek, ne beszéljetek nekem arról, hogy ebben nincs benne implicite az úgymond parlagon hagyott nők lenézése, akiknek már csak a lányaira lehet gerjedni... S ha valaki azt állítja, hogy a blog metakommunikáció átvitelére képtelen, akkor az nagyon félreért valamit! Nem minősít például az, hogy akkor kommunikálsz partneri szinten, ha a másik "férfiből" van (in. dr. Rábai)?
Elmondanám: családos vagyok, három gyermekem van, működő férjjel és endorfinszinttel rendelkezem. A karrierizmusról: közalkalmazottként dolgozom, sok-sok önkéntes (paraszolvenciával köszönő viszonyban sem lévő) munkát vállalva. Azt a brrrrrrrrr négy diplomámat azért szereztem, hogy a munkámat jobban el tudjam látni, amelyet végzek. Mit is? Néhány közülük: hogyan lehet kiégett, beteg, önsorsrontó, elhagyatott vagy depressziós, krízishelyzetben szenvedő embereken segíteni. Úgy gondolom, erről nem lehet eleget tanulni. Elmondanám még, hogy összesen négyszer írtam blogba életemben, és most is oka volt:
elő a farbával! Szóval, civilben én a természetes szelekciót végül is túlélő Gazsi nagyanyja vagyok. Ott voltam Orsi mellett végig, amikor állandóan rosszullétekkel küzdött, görcsölt és sápadtan kínlódott. Én vigyáztam a kislányára törött lábbal, amíg abban a nagyhírű intézményben nulla diagnózis mellett teletömték görcsoldókkal; ahol az egyik hölgy mosolyogva reagált arra a kérdésre, hogy nem "retard" az a gyógyszer, amit kapnia kellene ?(Jaj,de,elnéztem stb). Elkísértem, amikor olyan rosszul volt, hogy éjnek idején padlógázzal rohantunk be a kórházba, ahol lazán obszerválták és két óra múlva hazaküldték... Aztán, amikor nem kapott mentőt és a vejem csúcsforgalomban araszolt a kórházig, és azon a rohadt papíron még egy sürgős jelzés sem volt... Ha dr. Hajdú Júlia istenáldotta teamje nincs, már nem lenne köztünk Gazsi... és az első három hét? Minden óra a túlélésről szólt, 30 féle gyógyszerről, felfúvódott kis testről, vérátömlesztésről...már alig mertünk remélni bármit is. Pelenkablog, mondja Rábai doktor. Nem arról írt Orsi, hogy Gazsi tityi-totyi jár. Hanem egy késői cry for help hangzott azért, hátha olyanok is elolvassák, akik vétkesek hanyagságban,empátiátlanságban (ugyan, mit akar ez a hipochonder, hisztis kismama?), figyelmetlenségben, vagy olyanok is, akik ebből tanulva jobban kiállnak magukért egy másik, hasonló helyzetben. Félreértés ne essék, én hiszek a jó, nemes lelkű orvosokban és nővérekben, egészségügyi dolgozókban, akik semmi pénzért nem hagynák ott nehéz és gyönyörű munkájukat. Rengeteg ilyen van hál'istennek. De nem hiszek a nem törődöm, félgőzzel gyógyító orvosokban sem (ld. nagyhírű intézmény), mint ahogy megvetem a személytelenséget és a szkepticizmust.
Persze ami a legnagyobb dolog az életünkben: hogy Gazsi itt van, pakol és szerel és majdnam 9 foga van.
Búcsúzom tőletek, talán másképp látjátok az én blogos intermezzómat: edickinson, Bors (hapci!) édesanyja
bdk blog archívum Hát ez mi? 2009.07.14 13:29:00
Nyájas Olvasóim! Rég játszottunk, és feladvánnyal is rég jelentkeztem. Itt az ideje egy könnyű nyári erőpróbának. Kérlek, válaszoljatok arra az egyszerű kérdésre, mit ábrázol az itt látható kép. Mivel bízom leleményességetekben, kicsit megnehezítettem dolgotokat. Viszont (ha nem érkezik helyes…..
edickinson 2009.07.14 16:01:26