Adatok
Broad Bandi
0 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Van abba némi gyomorrontás érzés amikor egy fejlődő és elméletileg demokratikus országban feljelentik az online újságok híreinek kommentelőit. Na nem mondom, hogy ez nem szánalmas egy picit, de viccesnek sem nevezném. Valahogy fenyegetve érzem magam, az meg olyan kellemetlen a szabad…..
Broad Bandi
2013.02.09 19:14:13
@Meridian74: de az adott blogot, honlapot működtető is rá tud a dologra segíteni egy egyszerű https-el. Ekkor a közreműködése nélkül nem lehetne egy kommentet adott IP-hez kötni (hacsak a teljes moderálási idő alatt nem az az egyetlen komment).
És ez még csak a biztonság 0.-foka.
És ez még csak a biztonság 0.-foka.
Broad Bandi
2013.02.09 20:28:51
@Meridian74:
a (hitelesített) https elvileg megvéd a "közbülső" lehallgatás ellen, még ha az adatcsomagokat össze is gyűjtötték. Azt pedig, hogy ne tudják egy közbülső ponton terminálni a https-t (majd feléd egy másodikat nyitva emulálni az eredetit), a tanúsítvány lánc ellenőrzésével lehet elérni. Bár nyilván ez is hamisítható, de az már nemzetközi bűncselekmény.
a (hitelesített) https elvileg megvéd a "közbülső" lehallgatás ellen, még ha az adatcsomagokat össze is gyűjtötték. Azt pedig, hogy ne tudják egy közbülső ponton terminálni a https-t (majd feléd egy másodikat nyitva emulálni az eredetit), a tanúsítvány lánc ellenőrzésével lehet elérni. Bár nyilván ez is hamisítható, de az már nemzetközi bűncselekmény.
OECD munkaerőpiaci tanulmány
A magyar az egyik legtöbbet dolgozó nemzet, derül ki az OECD egy napokban közzétett tanulmányából. A 34 OECD tagállamból csak háromban dolgoznak többet, mint nálunk. A közzétett statisztika szerint azok a magyarok, akiknek van munkájuk,…..
Broad Bandi
2013.01.05 13:47:44
@Polló László:
Kedves Polló László!
Igaza van, ez csak szóhasználati vita, amennyiben a szóból nem származtatunk következtetést (tőlem akár "p"-nek vagy krumplinak is hívhatjuk).
Az általam adott elnevezésben a "fajlagos" többek közt a valamely egységre (itt kétszeresen is: idő és munkaerő) vetített értékre utal.
Igenis, sok esetben fizetnek a fenti aránynál több bért. Ilyen esetek amikor az ár részben nem az adott termék közvetlen árában fejeződik ki, illetve realizálódik (pl: F1 és idegenforgalom, de minden "szubvenció" akár a mezőgazdaság urbanizáció fékező és környezetvédelmi jellegű támogatását veszem, akár mondjuk az USA hajógyártásának támogatását, mely a speciálisan képzett munkaerő "egyben tartását" szolgálja.)
Cégek esetén előfordul, hogy a tulajdonosi stratégia megváltoztatását kell például javasolni a magasabb profit vagy a fenntartható üzletmenet érdekében, melyhez persze a munkaszervezés hatékonyságának növelése is társulhat, azonban az elemzés széles körű elvégzése szerintem nem nagyon úszható meg. A "termelékenység" fogalma gyakran azt a képzetet kelti, hogy ennek "kizárólag" vagy "döntően" a munkavégzéssel és a munkavállalókkal van kapcsolatban pedig az esetek többségében nem ezek a meghatározó összetevők.
Kedves Polló László!
Igaza van, ez csak szóhasználati vita, amennyiben a szóból nem származtatunk következtetést (tőlem akár "p"-nek vagy krumplinak is hívhatjuk).
Az általam adott elnevezésben a "fajlagos" többek közt a valamely egységre (itt kétszeresen is: idő és munkaerő) vetített értékre utal.
Igenis, sok esetben fizetnek a fenti aránynál több bért. Ilyen esetek amikor az ár részben nem az adott termék közvetlen árában fejeződik ki, illetve realizálódik (pl: F1 és idegenforgalom, de minden "szubvenció" akár a mezőgazdaság urbanizáció fékező és környezetvédelmi jellegű támogatását veszem, akár mondjuk az USA hajógyártásának támogatását, mely a speciálisan képzett munkaerő "egyben tartását" szolgálja.)
Cégek esetén előfordul, hogy a tulajdonosi stratégia megváltoztatását kell például javasolni a magasabb profit vagy a fenntartható üzletmenet érdekében, melyhez persze a munkaszervezés hatékonyságának növelése is társulhat, azonban az elemzés széles körű elvégzése szerintem nem nagyon úszható meg. A "termelékenység" fogalma gyakran azt a képzetet kelti, hogy ennek "kizárólag" vagy "döntően" a munkavégzéssel és a munkavállalókkal van kapcsolatban pedig az esetek többségében nem ezek a meghatározó összetevők.
Broad Bandi
2013.01.06 10:42:02
@Polló László: "a privatizáció az egyik legsötétebb ..." Én a privatizációra -annak meghirdetése óta-, mint az "eredeti tőkefelhalmozás" időszakára tekintek, mely a kapitalista (tőke alapú) termelési mód elengedhetetlen előfeltételére, minden olyan környezetben, ahol a tőkekoncentráció alacsony. Sajnálatos de törvényszerű, hogy ez a különbségek gyors, jelentős és "szinte minden eszköz megengedett" módján történik, következésképp egyénileg, társadalmilag és nemzetközileg is csak "igazságtalanul" mehet végbe, ami ráadásul itthon az emberekbe nevelt és beivódott eszméknek homlokegyenest mondott ellent. Talán ha -mint akkor javasoltam- újra vetítették volna egy ilyen korszak finomított bemutatásának klasszikusát az "Onedin" című sorozatot, akkor az emberek is jobban értették volna mi várhat rájuk. Szerintem ez minden nemzet esetén meglehetősen kaotikusan és sötéten ment végbe, szerintem senki nem lehet büszke erre a korszakára. Járhattunk volna teljesen más utat, alkalmazhattunk volna más módot is (felhasználva a már akkor is meglévő és ismert tapasztalatokat), volt is több alternatív stratégia javaslat, de ezek "nem értek fel égig" és hatalmas hátrányuk volt, hogy csökkentették a "kapcsolati tőke" felhasználhatóságát. Ma meg már csak a "mi lett volna, ha ..." bizonytalan kategóriájába tartoznak, a jövőre vonatkozó hasznosítható tapasztalatok szempontjából érdektelenek.
Nemzeti (országos) szinten ráadásul a veszteségek hatalmasak voltak, aminek eredményeként (az államadósságot és a hozzá kapcsolódó adósságszolgálatot is figyelembe véve) végső soron (bottom line => net profit) nettó veszteséggel sikerült szinte a teljes korábbi állami vagyont privatizálni (azaz rosszabbul, mintha elajándékoztuk volna). Ráadásul ezt a trükköt azóta is újra és újra eljátszatják velünk mind nemzetközi (pl:adósságválság) mind hazai (pl: államosítások) terepen.
Nemzeti (országos) szinten ráadásul a veszteségek hatalmasak voltak, aminek eredményeként (az államadósságot és a hozzá kapcsolódó adósságszolgálatot is figyelembe véve) végső soron (bottom line => net profit) nettó veszteséggel sikerült szinte a teljes korábbi állami vagyont privatizálni (azaz rosszabbul, mintha elajándékoztuk volna). Ráadásul ezt a trükköt azóta is újra és újra eljátszatják velünk mind nemzetközi (pl:adósságválság) mind hazai (pl: államosítások) terepen.
A mai bejegyzésem forrása szinte egy az egyben ez a cikk lesz. Ehhez a kitűnő elemzéshez csak kevés helyen tudok és fogok bármit is hozzátenni. Ezért minden angolul tudónak javaslom, hogy olvassa el az eredeti cikket is. Miről is lesz szó? Az összeesküvés elméletekben hívőket…..
Broad Bandi
2012.01.26 04:07:24
@mark199310: Szia!
Két gondolat:
1. Írod: "Ahogy magas hanggal össze lehet törni üveget, úgy megfelelően hangolt EM hullámokkal is megy." Ez a mondatod logikailag hibás következtetés.
És persze ilyen általánosan fizikailag is, mivel egyenlőként kezelsz egy mechanikai rezgést egy elektromágnesessel. Például egy mikrofon membránja átveszi a mechanikai rezgést (hangot), míg az elektromágnesest nem. Fordítva, az elektromágnesen rádio hullám "jelet" indukál a telefonod antennáján, de ha "rákiabálsz", az nem. Ha egy üvegpohárra "rákiabálsz" eltörhet, de ha a mikróba teszed akkor felmelegszik. stb.)
2. Az ionoszféráról a hosszabb emg hullámok verődnek vissza jobban, így a hosszúhullámú rádió adók nagy távolságról is elég jól vehetőek, de a hullámhossz rövidülésével (a frekvencia növekedésével) ez gyorsan romlik. Ezért kellenek műholdak a nagyobb frekvenciákhoz. Ha például a fény is olyan jól visszaverődne mint hondjuk a hosszúhullámú sáv, akkor éjszaka is meglehetősen világos lenne a föld napos feléről így visszaverődő fény miatt. (De egy tükörrel meg ezt lehet jól visszaverni és a rádióhullámokat meg alig.)
Ráadásul a visszaverődés "erőssége" is erősen függ az ionoszféra állapotától és változásától.
Két gondolat:
1. Írod: "Ahogy magas hanggal össze lehet törni üveget, úgy megfelelően hangolt EM hullámokkal is megy." Ez a mondatod logikailag hibás következtetés.
És persze ilyen általánosan fizikailag is, mivel egyenlőként kezelsz egy mechanikai rezgést egy elektromágnesessel. Például egy mikrofon membránja átveszi a mechanikai rezgést (hangot), míg az elektromágnesest nem. Fordítva, az elektromágnesen rádio hullám "jelet" indukál a telefonod antennáján, de ha "rákiabálsz", az nem. Ha egy üvegpohárra "rákiabálsz" eltörhet, de ha a mikróba teszed akkor felmelegszik. stb.)
2. Az ionoszféráról a hosszabb emg hullámok verődnek vissza jobban, így a hosszúhullámú rádió adók nagy távolságról is elég jól vehetőek, de a hullámhossz rövidülésével (a frekvencia növekedésével) ez gyorsan romlik. Ezért kellenek műholdak a nagyobb frekvenciákhoz. Ha például a fény is olyan jól visszaverődne mint hondjuk a hosszúhullámú sáv, akkor éjszaka is meglehetősen világos lenne a föld napos feléről így visszaverődő fény miatt. (De egy tükörrel meg ezt lehet jól visszaverni és a rádióhullámokat meg alig.)
Ráadásul a visszaverődés "erőssége" is erősen függ az ionoszféra állapotától és változásától.
Broad Bandi
2012.01.27 11:00:41
@mark199310: Szia!
Egyszerre csak egyet írok, talán így emészthetőbb:
Írod: "A hang meg a látható fény is EM hullám más frekvencián ha tudnátok..."
Ez teljes tévedés. A hang a levegő (vagy más közeg, például víz, vas, stb.) atomjainak nyomásingadozása melynek hullámfrontja longitudinálisan terjed. Ezért ahol nincs alkalmas közeg (például az űrben), hang nem is tud terjedni.
A Nap és a csillagok fényét pedig ugye látod, annak ellenére, hogy az űrön keresztül érkezik?
Ugyanezen eredményre jutsz, ha megpróbálod megérteni a szemed és a füled közti működési külömbséget.
Egyszerre csak egyet írok, talán így emészthetőbb:
Írod: "A hang meg a látható fény is EM hullám más frekvencián ha tudnátok..."
Ez teljes tévedés. A hang a levegő (vagy más közeg, például víz, vas, stb.) atomjainak nyomásingadozása melynek hullámfrontja longitudinálisan terjed. Ezért ahol nincs alkalmas közeg (például az űrben), hang nem is tud terjedni.
A Nap és a csillagok fényét pedig ugye látod, annak ellenére, hogy az űrön keresztül érkezik?
Ugyanezen eredményre jutsz, ha megpróbálod megérteni a szemed és a füled közti működési külömbséget.
Broad Bandi
2012.01.27 11:18:35
@mark199310: Szia!
(Lépésről lépésre 2.)
Írod:"A 120-150 legvagyonosabb ember minden évben összegyűlik (Bilderberg csoport, a 7-21 legvagyonosabb család álltal meghatározott időponton), 3 évente az USA-ban, egy-egy luxushotelben, sok őrrel és döntenek 'dolgokban'."
Kérdések:
- Van valami lista arról, hogy a Forbes listán szereplő emberek közül kik voltak, mikor és hol ilyen összegyűlésen?
(www.forbes.com/wealth/billionaires)
- Van valami információ arról, hogy ilyen ülésen milyen témában, hogyan és mit lehetett dönteni?
- Van valami információ arról, hogy e döntések eredményeképp milyen célból, milyen események történtek / fognak történni?
(Lépésről lépésre 2.)
Írod:"A 120-150 legvagyonosabb ember minden évben összegyűlik (Bilderberg csoport, a 7-21 legvagyonosabb család álltal meghatározott időponton), 3 évente az USA-ban, egy-egy luxushotelben, sok őrrel és döntenek 'dolgokban'."
Kérdések:
- Van valami lista arról, hogy a Forbes listán szereplő emberek közül kik voltak, mikor és hol ilyen összegyűlésen?
(www.forbes.com/wealth/billionaires)
- Van valami információ arról, hogy ilyen ülésen milyen témában, hogyan és mit lehetett dönteni?
- Van valami információ arról, hogy e döntések eredményeképp milyen célból, milyen események történtek / fognak történni?
Tovább folytatva utunkat az elmefilozófia világában elérkeztünk a fizikalizmushoz. Szigorúan definiálni elég nehéz volna ezt az irányzatot, így maradok a megfelelő wiki cikkben leírt definíciónál: a fizikalizmus azt állítja, hogy minden, ami létezik alapvetően fizikai természetű. Szokták…..
Broad Bandi
2012.01.22 17:55:45
@Zsolesz14:
Szerintem a denevéres példa viszonylag egyszerű: nincs is olyan, hogy "denevérnek lenni", így nem lehet megélni, hogy milyen az.
Mint ahogy olyan sincs, hogy "embernek lenni", így ezt sem élhetjük meg. Sőt,
saját magad sem tudod "megélni" pusztán az aktuális rád ható ingereket. Még a tegnapi "tenmagad" sem elérhető / megélhető többet. Átélni egy élményt és felidézni ugyanazt, minden hasonlósága ellenére külömbözik. Ahogy a gondolataid is csak több - kevesebb pontossággal, korlátozottan vagy képes szavakra fordítani, szavakban, képekben vagy bármi másban visszaadni.
Szerintem a denevéres példa viszonylag egyszerű: nincs is olyan, hogy "denevérnek lenni", így nem lehet megélni, hogy milyen az.
Mint ahogy olyan sincs, hogy "embernek lenni", így ezt sem élhetjük meg. Sőt,
saját magad sem tudod "megélni" pusztán az aktuális rád ható ingereket. Még a tegnapi "tenmagad" sem elérhető / megélhető többet. Átélni egy élményt és felidézni ugyanazt, minden hasonlósága ellenére külömbözik. Ahogy a gondolataid is csak több - kevesebb pontossággal, korlátozottan vagy képes szavakra fordítani, szavakban, képekben vagy bármi másban visszaadni.
Broad Bandi
2012.01.23 11:31:36
@Zsolesz14: Szia!
Természetesen a rád ható pillanatnyi ingerek összességét, illetve ennek pillanatnyi megélését akárhogyan is nevezheted, ha akarod még az "embernek lenni" kifejezéssel is. Csakhogy ez egyénenként és pillanatonként változik. Mivel egy megnevezéstől legalább némi jelentésbeli stabilitás elvárható, így szembekerülsz azzal a kérdéssel, hogy ezt hogyan közelíted (például az "embernek lenni" érzésekben előforduló egyes ingerek megélésének uniójaként, metszeteként vagy valami egyéb kombinációjaként)?
Szintén a példálózásnál maradva: Része-e az "embernek lenni" megélésnek a "két lábam van" megélése? Vagy a "gyerekem van" megélése? Esetleg a "nincs gyermekem" megélése miben külömbözik annak akiknek volt, mint akinek sohasem?
Szerintem, ezek a "részletek" ugyanoda vezetnek, hogy az általunk használt fogalmak (melyeket kommunikációnkban definícióként használunk) nem elégítik ki a definíció azon elvárását, hogy kategória képző legyen, azaz bármely (!) dologról (legalább elméletileg) eldönthető legyen, hogy megfelel-e a definíciónak vagy sem.
Erre példaként az "asztal" fogalmát - mint definíciót - szoktam emlegetni. Gondolj a saját "asztal" fogalmadra! Beleérted-e ebbe azt, hogy van-e lába, színe, anyaga, stb.?
Amennyiben a definíciótól elvárjuk a stabilitást és a kategória képzést, kiderül, hogy a fogalmaink ezt nem képesek teljesíteni. (De ez már sokkal messzebb vezet, mint az alapkérdésünk.)
Természetesen a rád ható pillanatnyi ingerek összességét, illetve ennek pillanatnyi megélését akárhogyan is nevezheted, ha akarod még az "embernek lenni" kifejezéssel is. Csakhogy ez egyénenként és pillanatonként változik. Mivel egy megnevezéstől legalább némi jelentésbeli stabilitás elvárható, így szembekerülsz azzal a kérdéssel, hogy ezt hogyan közelíted (például az "embernek lenni" érzésekben előforduló egyes ingerek megélésének uniójaként, metszeteként vagy valami egyéb kombinációjaként)?
Szintén a példálózásnál maradva: Része-e az "embernek lenni" megélésnek a "két lábam van" megélése? Vagy a "gyerekem van" megélése? Esetleg a "nincs gyermekem" megélése miben külömbözik annak akiknek volt, mint akinek sohasem?
Szerintem, ezek a "részletek" ugyanoda vezetnek, hogy az általunk használt fogalmak (melyeket kommunikációnkban definícióként használunk) nem elégítik ki a definíció azon elvárását, hogy kategória képző legyen, azaz bármely (!) dologról (legalább elméletileg) eldönthető legyen, hogy megfelel-e a definíciónak vagy sem.
Erre példaként az "asztal" fogalmát - mint definíciót - szoktam emlegetni. Gondolj a saját "asztal" fogalmadra! Beleérted-e ebbe azt, hogy van-e lába, színe, anyaga, stb.?
Amennyiben a definíciótól elvárjuk a stabilitást és a kategória képzést, kiderül, hogy a fogalmaink ezt nem képesek teljesíteni. (De ez már sokkal messzebb vezet, mint az alapkérdésünk.)
Broad Bandi
2012.01.24 11:55:13
@Zsolesz14: @szemet: Sziasztok!
A kérdés intuitív közelítésben természetesnek tűnik, ugyanakkor ha "elmerülünk" a részletekben, akkor egyre megfoghatatlanabbá válik.
Az eddigiekben többek közt arra próbáltam rávilágítani, hogy sajnos egyetlen fogalmunk sem tekinthető definíciónak, azaz nincs olyan megfogalmazása mely kategória képző lehetne, azaz bármely dologról el tudnám dönteni, hogy beletartozik-e az adott körbe vagy sem. Ezért úgy gondolum, hogy a "denevérnek lenni" az "embernek lenni" kérdéskör tartalmán feltehetően ahányan vagyunk annyi félét értünk. Ráadásul ez nem csak egyén függő, hisz az egyén sem ugyanazt fogja érteni alatta a különböző helyzetekben.
Ennek egyik oka (szerintem), hogy az agyunk elsősorban a túlélésünket hivatott támogatni (ahhoz adaptálódott), így érzékszerveink és érzéseink csakúgy, mint feldolgozásuk ehhez specializálódtak. Ebben pedig a környezet érzékelésén túl a környezet változásának érzékelése is meghatározó szerepet játszik. Azaz az (életben maradással összefüggő) környezeti paraméterek érzékelése, felismerésüket követően fokozatosan "természetessé" kell váljon, ugyanis így nem kell újra meg újra kiértékelni, elegendő az előző állapottal való összevetés és az eltérések feldolgozása.
Szemléletesen egy ismerősöm fogalmazta meg (ettől a témától függetlenül), miszerint: "Jól érzem magam, ha észre sem veszem, hogy vagyok."
A fentiek alapján tulajdonképpen igaz amit mond, mely nem csak a negatív hanem a pozitív dolgokra is vonatkozik. Talán ezért nem tudunk csak egy ideig "szerelmesek lenni", az orrunk elég gyorsan hozzászokik a mégoly kellemes vagy kellemetlen illathoz is, stb.
Ez a differenciális ingerértékelés szerintem a gondolatainkra és így a tudatunkra is kihat. Én többnyire ebben találtam / találom a fogalmaink rugalmasságának és egyben definiálhatatlanságának okát is.
Hogy a már használt "asztal" fogalmánál maradjak, ezért tudom adott esetben a "puszta földet", egy lépcső fokát, egy kivágott fa tuskóját vagy akár a saját lábomat "asztalként" elképzelni és használni. Szerintem ugyanez a fogalmi rugalmasság kell ahhoz, hogy egyáltalán a "piros" az "egy", a "denevér" a "tudat" fogalmáról vagy az itteni témáról gondolkozni, kommunikálni tudjak.
Végezetül még egy gondolat. Szerintem a denevér nem azt éli meg, hogy ultrahaggal tájékozódik, hanem hogy a kapott ingerek benne a "külvilág" egy képét alkotják, amelyre válaszolni tud. Ahogy én sem érem meg a látásom korlátait (például UV vagy IR hiányát), hanem ezen korlátok közt érzékelt világ jelentkezik számomra a "valóság" képeként.
A kérdés intuitív közelítésben természetesnek tűnik, ugyanakkor ha "elmerülünk" a részletekben, akkor egyre megfoghatatlanabbá válik.
Az eddigiekben többek közt arra próbáltam rávilágítani, hogy sajnos egyetlen fogalmunk sem tekinthető definíciónak, azaz nincs olyan megfogalmazása mely kategória képző lehetne, azaz bármely dologról el tudnám dönteni, hogy beletartozik-e az adott körbe vagy sem. Ezért úgy gondolum, hogy a "denevérnek lenni" az "embernek lenni" kérdéskör tartalmán feltehetően ahányan vagyunk annyi félét értünk. Ráadásul ez nem csak egyén függő, hisz az egyén sem ugyanazt fogja érteni alatta a különböző helyzetekben.
Ennek egyik oka (szerintem), hogy az agyunk elsősorban a túlélésünket hivatott támogatni (ahhoz adaptálódott), így érzékszerveink és érzéseink csakúgy, mint feldolgozásuk ehhez specializálódtak. Ebben pedig a környezet érzékelésén túl a környezet változásának érzékelése is meghatározó szerepet játszik. Azaz az (életben maradással összefüggő) környezeti paraméterek érzékelése, felismerésüket követően fokozatosan "természetessé" kell váljon, ugyanis így nem kell újra meg újra kiértékelni, elegendő az előző állapottal való összevetés és az eltérések feldolgozása.
Szemléletesen egy ismerősöm fogalmazta meg (ettől a témától függetlenül), miszerint: "Jól érzem magam, ha észre sem veszem, hogy vagyok."
A fentiek alapján tulajdonképpen igaz amit mond, mely nem csak a negatív hanem a pozitív dolgokra is vonatkozik. Talán ezért nem tudunk csak egy ideig "szerelmesek lenni", az orrunk elég gyorsan hozzászokik a mégoly kellemes vagy kellemetlen illathoz is, stb.
Ez a differenciális ingerértékelés szerintem a gondolatainkra és így a tudatunkra is kihat. Én többnyire ebben találtam / találom a fogalmaink rugalmasságának és egyben definiálhatatlanságának okát is.
Hogy a már használt "asztal" fogalmánál maradjak, ezért tudom adott esetben a "puszta földet", egy lépcső fokát, egy kivágott fa tuskóját vagy akár a saját lábomat "asztalként" elképzelni és használni. Szerintem ugyanez a fogalmi rugalmasság kell ahhoz, hogy egyáltalán a "piros" az "egy", a "denevér" a "tudat" fogalmáról vagy az itteni témáról gondolkozni, kommunikálni tudjak.
Végezetül még egy gondolat. Szerintem a denevér nem azt éli meg, hogy ultrahaggal tájékozódik, hanem hogy a kapott ingerek benne a "külvilág" egy képét alkotják, amelyre válaszolni tud. Ahogy én sem érem meg a látásom korlátait (például UV vagy IR hiányát), hanem ezen korlátok közt érzékelt világ jelentkezik számomra a "valóság" képeként.
Egy összeesküvés-elméleteket terjesztő blog egyik bejegyzése miatt írtam pár hónapja egy cikket a rákgyógyszer összeesküvéssel kapcsolatban. Természetesen továbbra is népszerű maradt ez az elmélet. Szerencsére azonban megjelent két kiváló cikk az SBM blogon ezzel kapcsolatban, amelyekben általam nem…..
Broad Bandi
2012.01.21 01:37:17
Kedves Mindenki!
Az én értelmezésem szerint az ú.n. "konteós" elméletek javarészt elkeseredett, egyoldalú, laikus, vázlatos, hiányos / általánosított magyarázatok valamely (többnyire valós) problémára.
(Sajnos a "cáfolatuk" is javarészt ugyanilyen szinvonalú.)
Ezen "elméletek" szinte minden esetben hatalmi és/vagy gazdasági összefonódásokból indulnak ki, mert ilyen összefonódások ténylegesen vannak, ilyen érdekek léteznek és sokszor meg is valósulnak. (lásd a kartellektől, az űrkutatáson, haditechnikán, a CIA-KGB iratokon keresztül az Iraki háborúig)
Persze ezek nem úgy, és olyan "titkos gittegylet" szervezettségben történnek, ahogy ezek az elméletek leírják, de jelen vannak és meghatározóak.
A tényleges hatalomgyakorlás gazdasági eredményességébe és hatékonyságába enged némi publikus bepillantást az alábbi tanulmány ismertető: www.penzcentrum.hu/karrier/ok_a_leggazdagabbak_a_vilagon.1030567.html
Érdemes kiemelni az utolsó mondatot, miszerint 1 milliárd USD feletti vagyonnal a világon kevesebb mint ezer ember rendelkezik. (Gondoljunk bele, kis hazánkban még a top 100 első helyezettjeinek vagyona sem éri el ennek a felét sem, mégis mennyire képesek érvényesíteni az érdekeiket.)
A "jelentős anyagi előrelépéssel járó sikerhez" eddig mindössze három hatékony utat tudtam azonosítani
a.jelentős kezdeti tőke >60%,
b.ekkora tőkével rendelkezőkkel való bennfentes kapcsolat <10%,
c.sajátos "eredeti" tudás <0.1%),
ahol a megadott % értékek a megvalósulás valószínűségének általam becsült értékei.
Már ezek a lehetőségek és értékek is jelzik, hogy itt igen tág tere lehet a miértekre vonatkozó elméleteknek.
Bár nem szokták összeesküvéselméletnek nevezni, de szerintem a legkárosabb nyiltan terjesztett ilyen valótlan állítás az "amerikai álom" (azaz, hogy mindenkiből lehet bármi, csak akarni kell vagy teszetősebben: "Mindenki a maga sorsának kovácsa."). Ugyanis ez az állítás szükségszerűen csak a társadalom egy elenyészően piciny töredékére lehet igaz, mely össztársadalmi szinten érdektelen. Mivel azonban ezen állítás (vagy valamely szinoním megfogalmazása) össztársadalmi elfogadása kellően elősegíti a sokaság fékentartását, irányíthatóságát és felhasználhatóságát, ezért mintegy modern kori vallássá vált, hamár a túlvilági jutalom esetleg nem mindenkinek lenne elég.
Ezen gyakorlatilag teljesen valószínűtlen állítás valamely átfogalmazása szokott a leggyakrabban a "konteós" elméleteket cáfoló érvekben is a leggyakrabban előfordulni.
Persze ez nem jelenti, hogy a "konteós" elméletek ettől igazak lennének.
Az én értelmezésem szerint az ú.n. "konteós" elméletek javarészt elkeseredett, egyoldalú, laikus, vázlatos, hiányos / általánosított magyarázatok valamely (többnyire valós) problémára.
(Sajnos a "cáfolatuk" is javarészt ugyanilyen szinvonalú.)
Ezen "elméletek" szinte minden esetben hatalmi és/vagy gazdasági összefonódásokból indulnak ki, mert ilyen összefonódások ténylegesen vannak, ilyen érdekek léteznek és sokszor meg is valósulnak. (lásd a kartellektől, az űrkutatáson, haditechnikán, a CIA-KGB iratokon keresztül az Iraki háborúig)
Persze ezek nem úgy, és olyan "titkos gittegylet" szervezettségben történnek, ahogy ezek az elméletek leírják, de jelen vannak és meghatározóak.
A tényleges hatalomgyakorlás gazdasági eredményességébe és hatékonyságába enged némi publikus bepillantást az alábbi tanulmány ismertető: www.penzcentrum.hu/karrier/ok_a_leggazdagabbak_a_vilagon.1030567.html
Érdemes kiemelni az utolsó mondatot, miszerint 1 milliárd USD feletti vagyonnal a világon kevesebb mint ezer ember rendelkezik. (Gondoljunk bele, kis hazánkban még a top 100 első helyezettjeinek vagyona sem éri el ennek a felét sem, mégis mennyire képesek érvényesíteni az érdekeiket.)
A "jelentős anyagi előrelépéssel járó sikerhez" eddig mindössze három hatékony utat tudtam azonosítani
a.jelentős kezdeti tőke >60%,
b.ekkora tőkével rendelkezőkkel való bennfentes kapcsolat <10%,
c.sajátos "eredeti" tudás <0.1%),
ahol a megadott % értékek a megvalósulás valószínűségének általam becsült értékei.
Már ezek a lehetőségek és értékek is jelzik, hogy itt igen tág tere lehet a miértekre vonatkozó elméleteknek.
Bár nem szokták összeesküvéselméletnek nevezni, de szerintem a legkárosabb nyiltan terjesztett ilyen valótlan állítás az "amerikai álom" (azaz, hogy mindenkiből lehet bármi, csak akarni kell vagy teszetősebben: "Mindenki a maga sorsának kovácsa."). Ugyanis ez az állítás szükségszerűen csak a társadalom egy elenyészően piciny töredékére lehet igaz, mely össztársadalmi szinten érdektelen. Mivel azonban ezen állítás (vagy valamely szinoním megfogalmazása) össztársadalmi elfogadása kellően elősegíti a sokaság fékentartását, irányíthatóságát és felhasználhatóságát, ezért mintegy modern kori vallássá vált, hamár a túlvilági jutalom esetleg nem mindenkinek lenne elég.
Ezen gyakorlatilag teljesen valószínűtlen állítás valamely átfogalmazása szokott a leggyakrabban a "konteós" elméleteket cáfoló érvekben is a leggyakrabban előfordulni.
Persze ez nem jelenti, hogy a "konteós" elméletek ettől igazak lennének.
Ígéretemet betartva folytatom a barangolásomat az elmefilozófia világában. Az előző bejegyzésben röviden arról volt szó, hogy a tudomány és azon belül is leginkább az idegtudomány mit tudott hozzátenni ezen területhez. Azt láthattuk, hogy igen sok mindent. Valamilyen elméletet pedig leginkább ezek…..
Az adórendszer nem csupán Magyarországon, hanem a gazdasági fejlődés útján haladó országok legtöbbjében is a gazdaságpolitikai alkalmazkodás legközvetlenebb eszköze, s már csak emiatt is olyan sebességgel változik, hogy nehéz róla tartósan érvényes értékelést, akár…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
1. A szólásszabadság prioritásában (ha jól értettem a véleményed) egyetértünk.
2. A média eloszlásáról a tapasztalataim erősen különböznek.
3. A moderálásra vonatkozó állításod (ítéleted) meg szerintem logikailag ellentmond az első pontnak, hisz egy moderált blog moderátorának véleménynyilvánítását kívánod korlátozni.
4. A stílus (illetve annak hiánya) pedig a szerzőt minősíti, és sajnos ebben társadalmilag sem állunk jobban (még ha nekem vagy másnak ez rosszul is esik.)
- Szerintem egy hozzászólásban a szerző az gondol és ír, amit csak akar, ugyanakkor a moderátor kell kezelje (és adott esetben törölje) a jogilag megengedhetetlen hozzászólásokat. Ha valakinek ilyen észrevétele van egy hozzászólást illetően, akkor a moderátorhoz kell forduljon a törlésért. (Mintha éppen ez lenne ugye a szabályozás is a nemzetközi gyakorlatban.)
- Ha pedig ezt a gyakorlatot valaki vagy valami kétségbe próbálja vonni, akkor az ellen lehet és kell is védekezni, melyre a technológia több lehetőséget is nyújt. Egyik legegyszerűbb a https alkalmazása, melyet minden hasonló újságnak és vagy blog tárnak ajánlanék figyelmébe. Felhasználó oldalon pedig a tárolt adatok rendszeres vagy automatikus törlése. Ha a biztonság még így sem adott vagy nem elegendő, bőven vannak még további szintek.