Adatok
KisGrega
0 bejegyzést írt és 58 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Pocsék zenék mindig voltak, igénytelenség mindig is létezett. A kilencvenes évek második felétől azonban olyan folyamat indult a fősodratú könnyűzenében, ami teljesen átalakította az addig ismert popműfajt. Korábban a nagyközönség előtt valamiféle zenei tudással és/vagy tartalommal felvértezve…..
Az akkreditáció intézménye a gyakorlatban – nálunk – a kilencvenes évek egyik legnagyobb bulija volt. Többé-kevésbé hozzáértő szervezetek, erős politikai lobbiháttérrel rátelepedtek egy-egy rendes szakmára és tanfolyamokat, vizsgákat kezdtek el nekik szervezni jó…..
KisGrega
2009.01.21 02:28:37
huhh.Ilyen is van:www.youtube.com/watch?v=KfCP2xYP9Ec&feature=related
Ugye nem kell mondanom,hogy ne csak az első részt nézzétek meg! :-)
Ugye nem kell mondanom,hogy ne csak az első részt nézzétek meg! :-)
KisGrega
2009.01.22 19:13:46
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ez egy rosszmájú, demagóg, és egyoldalú válogatás.
Az 50-es évektől kezdődően tudnék ilyen listákat csinálni, a mai napig bezárólag, ha lenne legalább ennyi időm, mint a cikk írójának, így nekem is csak a bírálat marad :-) ! Azonban nem bánom, fel a kesztyűt, és vegyük komolyra...ugyanmár.
Ezeket a zenéket bírálni ugyanolyan komolytalan dolog, mint maguknak a zenéknek a komoly hányada...
0.:
A felsorolt művek, mind klippekkel jelennek meg.
Kurva gyorsan hozzá tenném: A korszak (90-es évek, 2000-es évek legeleje) magyarságának egy töredéke jutott real-time, a zenékkel közel azonos időben megjelenő klippes zenei tartalomhoz.
Vannak nálam okosabb szociográfusok, akik ezt ki tudnák fejteni.
1.:
1998
Mélységesen megvetendő dolog, ha egy korszak zenéjét úgy akarjuk "megérteni", hogy azt nem helyezzük kontextusba.
Így például teljesen érthetetlen ez a zene egy olyan ember számára, aki egyazon időben nem hallgatott: Prezioso-t, Gigi D 'Agostino-t, Ann Lee-t, Vengaboys-t, French Affairt-t, ATC-t.
2.:
1995
Sajnálom, ha az Ámokfutók az, ami először abba a bizonyos észbe jut.
Nekem az UFO: Katonadolog jut az eszembe...És nem visszafelé asszociálva, hanem odafele.
Nem egyszámos produkció: DRILL INSTRUCTOR
3.:
1995
Coolio-nak sem ez az egyetlen zenéje volt: C U when you get there, ami ugyebár komolyzenei átértelmezés, és pl. a Winner is...Agresszió... hát ezek nem azok a dalok.
Ui.: Ajánlom az jelzett dal igénytelenségéhez a Stewie Wonderrel, és kórussal egybekötött közös előadást.
4.:
1997
Rövid leszek. A Barbie Girl egy paródia!, értem?! :D
5.:
1999
"A BB-szal annyi baj van, hogy azt napestig tudnám sorolni."
Még sincs taglalva...
Bírom ezt a fejtegetést is. Hol van ilyenkor a többi fiú banda emlegetése, akik - ha gazdasági sikeresség alapon nézzük - nem értek fel ezen csúcsig (N'SYNC, FIVE...).
6.:
"egy komplett generáció tanulta tőle a Nőisséget és a Stílust"
Ugyan milyen nőiességet, és milyen stílust? Ugyanolyan átmeneti dolog volt ez a zene is, mint minden más pop-dal.
Szeretném megjegyezni a korszakhoz Avril Lavigne-t, és Cristina Aguelira-t...
Jéé, és azokat is megannyian szerették.
7.:
A Guns N' Roses ítélet is egyoldalú.
Minden hasonlatos zenekarnak meg van, meg volt a maga balladája, ami csöpögött.
Megint nem értem, szerintem elfér abba az életműbe, amit akár ők, vagy akár más rock-zenekarok létrehoztak.
8.:
1996
Vicces a gender equality, és a Time's Up kampányok hajnalán megkérdőjelezni a 20 évvel ezelőtti lánybanda ténykedését.
Az utolsó mondat a lényeg: Miért probléma, hogy akkor volt egy ilyen csapat, ha manapság sem sikerül magasabbra emelni a lécet.
Egynémely tag valószínűleg a vagányságot, és az öntudatosságot is csak egy csak bizonyos határig értelmezte. Beckham-né, Horner-né ugyebár...
9..
1998
Hát ez az úriember sem ezzel a zenével kezdte a top-pop-iparban történő szárnyalását.
Ui.: Bármikor - bármilyen korszakos előadót lehetne mutatni, aki hasonlóan nárcisztikus és ízléstelen -> Hát hol van, és idézek Pápai Joci-tól: Enrike Ingléziász?
10.:
1999
Fura. Ezzel a zenével sose volt bajom, és hány hasonszőrű van még?!
Az Aqua-s férfihasonlatot meg nem is értem...
Speciel éljen az Ogre!
11.:
1996
Ez meg már tényleg unalmas. Akárhány "egyslégeres" listát olvasta, ez DeBizIsten rajta volt.
Csak ismétlem magam: Up 'N' Away, I Follow The Sun, 4 On The Floor.
És ha már mindenáron a cikizés a lényeg, miért nem a Jojo Action szerepel itt?
12.:
Nem ez a zene zavarja a cikk íróját. Hanem a rákövetkező megannyi feldolgozás, melyek hallgatása közben már el is felejtette az eredeti dalt, ahogy minden éppen felnövekvő generáció.
Egyrészt ez 1990-es zene, tehát igencsak érdekes ezt a 90-es évek legocsmányabbjai közé sorolni.
Ez olyan, mint az "évszázad mérkőzése" a század legelső évtizedében.
A végére: Swing??? Ha-ha-ha, kacagnom kell! A felzengő spanyol gitárt nem csak a Romantic-ból kell ám ismerni!
13.:
1996
Megint nem korrekt.
Mi a baj?! Akar a beteg beszélni róla? Hát oda kellett volna rohanni a többivel együtt arra a nyomorult parkettre.
Másrészt: Miért kell meglepődni ennek a számnak a sikerén?
Ketchup Song, Despacito, jaajjj, miért kell a NÉZÉSÉT meg a JÁRÁSÁT magyarázni?!
14.:
1997
A korrupció az, amiből kihagynak, mondotta HOFI. És milyen igaza volt.
Megint az alapprobléma: Valaki megkérdőjelezi a piac-orientált, populáris filmzenének a létjogosultságát, miközben a film maga a lehető legpopulárisabb, legtöbb profitot termelő kasszasiker a jelenkori filmtörténetben.
Visszás.
15.:
1993
Van egy elhibázott gondolat itt:
Nem, nem énekelhette volna más el. Mert az nem akkor lett volna, és nem úgy szólt volna.
És miért nők? Énekelte volna el Axel Rose :D
Ha grunge-nak csúfolják, és így is hivatkoznak rá mások, hát akkor nem nyilvánvaló hogy nem az?
Ui. 1.: A más torkokból fingó, korábbi ilyen válogatások alapján kérdem én, HOVA TŰNT Démon Hill, ja nem, DJ BoBo?! :D
Ui. 2.: Ne vedd a szívedre a kommenteket Marci, jövő héten betorkolunk a Mori2-ben!