Regisztráció Blogot indítok
Adatok
olad

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A devizahitelesek megmentésének következő nagy problémája, hogy nincs olyan, hogy devizahiteles. Jobb híján szokás ezt a meghatározást alkalmazni a köznyelvben, mert ez a közös nagy kalap, mely alá befér mindenki, de valójában ahány devizahitel-adós, annyi élethelyzet,…..
olad 2013.10.28 16:01:56
Ez a cikk jó példa rá, hogy egyesek hogyan próbálják meg kifordítani a valóságot önmagából, a nyilvánvaló tényekről elterelve a figyelmet, szembefordítsa egymással a társadalom olyan különböző csoportjait, akiknek egyébként sosem lenne a másikkal problémája.
Nem esetleg a Bankszövetség fizetett hirdetése ez?

A tévhitekről:
1. A "devizahitelesek" nagyon is egységesek abban, hogy a felvett hitelt ki akarják fizetni, de tisztességes feltételek között.
2. Ezen ügyben bizony több százezer ember alaposan át lett verve, mert olyan portékát sóztak rájuk, amiről már a szerződéskötéskor a bankok pontosan tudták, hogy kifizethetetlen lesz. Az átverés abban rejlik, hogy félrevezető információkat adtak a kockázatokról. A forint viszonylagos stabilitását egy mesterségesen fenntartott rendszer adta (árfolyamsáv), amit 2008.02.26-án megszüntettek, ezzel aláírták a devizahitelesek halálos ítéletét. Fél év múlva be is dőlt a forint.
3. A devizahitel szerződés nem hitelszerződés! Innentől kezdve BTK-ba ütköző ügyről beszélhetünk, amiről az ügyészség nem akar tudomást venni. Ebből a szempontból az összes szerződés egységesen kezelendő.
4. Mivel a bankok felelőssége a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelmű, a hitelesek kártérítésre jogosultak. A szerződések is semmisek, de az eredeti állapotok nem állíthatók vissza, mert a hitelfelvevők nem tudják a lakást az eredeti tulajnak visszaadni. Megoldás az lehet, ha az elértéktelenedett ingatlanokat a bankok átveszik és az összes eddigi befizetést egy összegben visszafizetik a hiteleseknek.
Csakhogy a bankok azt mondják, hogy azt a profitot a banktulajdonosok már kivették a bankokból és nincs pénzük.
5. A devizahitelesek nem akarnak állami segítségnyújtást (főleg pénzbenit nem), csak a törvények betartatását kérik az államtól, ami pillanatnyilag nem valósul meg. Hogy miért nem? Mert senki nem meri felvállalni, hogy a bankok sorban csődöt jelentsenek, mert az egy eddiginél is nagyobb válságot hozna.
Patt helyzet... A bankok meg vígan lubickolnak, mert még most is óriási profitot zsebelnek, csak a kialakult helyzetet pont ellenkező módon kommunikálják, azaz hogy veszteségesek.
Azért a korábban elsikkasztott ezermilliárdokról gondosan hallgatnak.
olad 2013.10.28 16:33:47
@desw: Csak az a gond, hogy ez az árfolyam különbözet nincs benne a hitelszerződésben és bizonylatot sem kapsz az átváltásról, tehát a banknak adóznia kellene utána, de nem teszik. Adót csalnak!
Azaz csak csaltak, mert nemrég azaz utólag a Kormány átvert egy törvényt a Parlamenten, amiben ezt legálissá tették. Persze erről nem lehet olvasni az ilyen cikkekben, de egyéb helyen sem, csak a Parlament oldalán.
Zöld költségvetési élénkítés - egy fenntartható kiút a válságbólŐsz óta Magyarországon sok javaslat született a válság kezelésére. De egyik sem az igazi...A Lehet Más a Politika és a Compass Közpolitikai Intézet közös tanulmánya egy olyan gazdaságélénkítési…..
olad 2009.02.26 11:41:50
Ide is berakok egy részletet Egely György tanulmányából. Nagyon jól passzol ide. Egy kitörési pontot jelenthetne Magyarország számára.

Kis részlet a tanulmányból:

Értékelemzés

Ma a közel-keleti olaj nagy részét hordónként körülbelül 0.5-2 dollárért lehet fölhozni a föld alól. Ugyanennyiért lehet finomítani, és ugyanennyiért lehet elosztani is. (Igaz, a kimerülőben levő északi-tengeri olaj és az ugyancsak kimerülőben levő Mexikói öböl olaja, vagy az ugyancsak kimerülőben levő kaszpi-tengeri olaj felhozatala kissé drágább, de a jelenlegi körülbelül 100 dolláros ár mellett még ez is hatalmas profitot hoz. (Tekintve, hogy mindegyik állam többé-kevésbé megadóztatja az olaj és a benzin árát, érdekük a magas árszint fönntartása.)

Mekkora a „buborék” része az olaj árának? Ha a versenyszféra szabályait használnánk, akkor a költség + 30% haszon számítás alapján maximum kb. 20 dollár/hordó lenne ma a nyersolaj tisztességes ára.

Szaúd Arábiában egy hordónyi olaj kiszivattyúzása csak fél dollárba kerül. Irakban ez maximum kér dollár, az orosz tajgán öt, és az Északi tengeren már nyolc. A Mexikói öböl 3 km mélyen levő kútjaiból pedig 10-15 dollárért lehet felhozni az olajat. A finomítás és elosztás-szállítás költsége is körülbelül két dollár hordónként. A 80-as, 90-es években azért maradt az olaj ára a 15 dolláros szint körül, mert még nem kezdődtek meg a mélytengeri fúrások. A 20 dollár/hordós ár már jelenős hasznot hoz a kitermelt olaj nagy részénél, de a mély tengerből kitermelt maradékra is hoz még hasznot. Minden ár, ami a 20 dollár/hordó felett van tiszta haszon, ezért már nem kell dolgozni. Az már buborék.

Csak összehasonlításként: az USA-ban (ahol az autóipari munkások jól keresnek) egy autón körülbelül 5% haszon van – ez az elfogadott érték. Ha ezt a haszonkulcsot használnánk, akkor az olaj ára körülbelül 10-15 dollár/hordó lenne. Ehelyett 50-120 dollár között mozgott, így a profit az addigi érték 15-20-szorosára emelkedett. Ezt már nem viseli el a gazdaság, s azt végképp nem, hogy a bankárok is vérszemet kaptak, s ők is hasonló haszonnal kezdtek dolgozni. Az olajár letörésére csak egy módszer létezik: a keresletet kell csökkenteni – ezt pedig a találmányok teszik lehetővé.

Ha a legegyszerűbb találmányokat használnánk, az kb. harmadával csökkentené a keresletet. Akkor körülbelül 15 dollár/hordó lenne az ár, hiszen nem lenne szükség pl. a drágább mélytengeri fúrásokra. Ha pl. az Ottó-Stirling motorok kombinációt is használnánk, akkor további keresletcsökkenés (és szennyezés-csökkenés) keletkezne. Ekkor az olajár kb. 12 dollár lenne hordónként. Ha a Papp József-féle szabályozott fúzió 1968-ban elterjedhetett volna, már csak kenőanyag, műtrágya és műanyag alapanyagként kellene az olaj, ára kb. 8 dollár/hordó lenne… Ettől fél a mai olajipar. A buborék, magyarán a jogosulatlan haszon mértéke elképesztő, mert minden, ami a 8-10 dollár/hordó ár felett van, ezt a buborékot növeli. Így a gazdaságból tisztességtelenül elvont, csak a buborék méretét növelő pénz értéke évi 6-8 trillió dollárra rúg. Ez már néhány év alatt akkumulálódva elég egy társadalmi összeomláshoz…
Mondják sokan sokfelé a világban, hogy a válságból kivezető út nem mellesleg teljesen egyirányba kellene, hogy vezessen az ökológiai válságból kivezető úttal. Merthogy közös a kihívás: ahogy a fedezetlen hiteleken alapuló jóléti pilótajáték bedöntötte a bankrendszer…..
Az volt nekem ez a szmogriadó. Több embertől hallottam, hogy otthon hagyta a páratlan rendszámú autóját. Az enyém páros és egyelőre muszáj vagyok használni, ezért én a város határában hagytam hazajövet.Mondják, holnapra feloldják a szmogriadót. Nem értem miért. Mondjuk egy…..
olad 2009.01.21 11:57:05
@Bedi:
Én a magam részéről még mindig a geotermikus, hőszivattyús megoldásokat tartanám célravezetőnek. Igaz, hogy árammal működik, de léteznek megoldások a geotermikus energiával működtetett erőművekre, amivel elő lehetne állítani a szükséges áramot is. Be is jelentkezett egy osztrák cég, aki ezt megcsinálná Magyarországon, de a MOL azonnal lecsapott a dologra és azóta is pihenteti az ügyet (saját ellenérdekeltségéből eredően). El is tudom képzelni, hogy annak idején az OMV pont emiatt a lehetőség miatt akarta bekebelezni a MOL-t. Azért lássuk be, egy ilyen erőmű valóságos kincsesbánya lehetne a jelenlegi energiaárak mellett.
Azt a 30%-os kibocsátáscsökkentést, amit kiszámoltatok bármelyik ország igencsak irigyelné (nem is beszélve, hogy milyen jó áron lehetne értékesíteni az "emissziópiacon"), ha országos szinten megvalósul (persze tudom, ez csak elméleti szám).
Alternatív energiával működtetett erőművekre van más lehetőség is. Pl. nemrég olvastam egy olyan vizierőmű technológiáról, amely nem igényel duzzasztást, nem kell feldúlni a környezetet és mégis hatékonyabban, egyszerűbben és olcsóbban képes áramot előállítani nagy mennyiségben.
De óriási potenciál van még a hidrogénben vagy a napfényben mint energiaforrásokban is.
... és még lehetne sorolni, hogy hány új lehetőség lenne, csak végre el kellene kezdeni kutatni. Létre kellene hozni itthon egy kutatóbázist, majd erre épülve egy kiterjedt gyártó és értékesítőbázist. Erre kellene költenie az államnak és rengeteg új munkalehetőséget teremthetne, nem is beszélve az egyéb előnyökről a környezetvédelem területén vagy, hogy mekkora megtakarítást jelnethetne mindez a lakosság pénztárcájában. Kitörési pontot jelenthetne Magyarország számára ebből dágványból, amiben most céltalanul bolyongunk.
Nocsak, nocsak. Szmogriadó volt Budapesten, vélhetően nem az utolsó. Mondanánk, hogy végre oda lesz majd figyelve a szegény városlakókra, de egyelőre türelmesen kell bánni ezzel a mondattal. Merthogy egy dolog megalkotni a határértéket és az erre vonatkozó szabályozást, de egy…..
olad 2009.01.19 16:07:46
A "szmogriadó" elnevezéséből is adódik, hogy egy vészhelyzetre történő gyors, drasztikus reagálást feltételez. Erre nem lehet felkészülni, csak alkalmazkodni hozzá. Ehhez képest jellemző kishazánkra, hogy egyesek egyenlőbbnek érezve magukat másoknál, azonnal kibúvókat keresnek a korlátozás alól. Nehogy már az ő szabadságukat korlátozza valaki, nehogy már véletlenül egyszer a nagybevásárlást két szatyorral a szomszéd kisboltban kelljen megejtenie stb, vagy netalán egyszer kerékpárral menjen dolgozni, a saját környezetének tisztasága, saját egészsége védelme érdekében. Nem törődnek senkivel és semmivel, pedig az egész miatta is történik.
Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a rendszámos korlátozás kezelhetetlen helyzetet eredményez.

Mi lehet akkor a megoldás? - A megelőzés!!!
Szépen lassan, fokozatosan le kell építeni a gépjárműforgalmat, vele párhuzamosan a tömegközlekedést fejleszteni.
El kell jutni odáig, hogy a belvárosba kizárólag csak célirányos árufuvarozás, vagy közfeladatok végzése (mentők, rendőrség, tűzoltóság stb.) céljából lehessen behajtani. Mindenkit rá kell kényszeríteni, hogy kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érje el célját.
Ezzel egyszerre több problémát is meg lehet oldani.

Hosszútávon jó lehetőséget kínálnak még az elektromos vagy üzemanyagcellás járművek használatának támogatása. Ez még új munkhelyek teremtését is eredményezné, ha a kormány végre észbe kapna, hogy hazánknak ebben mekkora lehetőségei lehetnének (kutatás/fejlesztés, gyártás, altarnatív energiaforrások, környezetvédelem területeken).
Az LMP szerint a szigorú klímapolitika. Alább az indoklás: Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor orosz rulettet játszik a jövőnkkel. Jellemző politikai elitünkre, hogy hosszú idő után abban a kérdésbenértettek egyet először, aminek épp az ellenkezője szolgálná Magyarország…..
olad 2009.01.12 10:33:13
A mostani helyzet rávilágít arra, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva másoknak az energiahordozók terén. Egy ilyen kis országnak egyszerűen nincs más lehetősége, minthogy az alternatív lehetőségeket kezdi el kutatni - hasonlóan pl. Dániához vagy Hollandiához, akik a szél energiájának munkábaállítása területén kutatnak és értek el nagy eredményeket.
Hazánk ebből a szempontból óriási előnyben van, a Kárpát medence nagyon kedvező geológiai elhelyezkedése miatt. Az egész világon csak néhány olyan hely létezik, ahol ennyire vékony a földkéreg mint nálunk. Ebből adódóan rengeteg hőforrásunk van, és a földből is - viszonylag kis mélységből - komoly mennyiségű hőenergiát lehet kinyerni szinte korlátlan mennyiségben. Szakértők állítása szerint geotermikus világnagyhatalom lehetnénk.
Már a technológia is évtizedek óta létezik (hőszivattyú, nem mennék bele a leírásába, mert neten utána lehet nézni), amivel a föld hőjét felhasználva megoldható a lakóépületek, intézmények, sport-, ipari és mezőgazdasági létesítmények fűtése, hűtése, melegvízellátása, de más módon - akár ipari méretekben - villamosáram is előállítható lenne. Mindez összehasonlíthatatlanul kevesebbe kerülne a fosszilis energiahordozóktól és korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A lakosság és az ipar számára óriási költséget lehetne megspórolni, ráadásul rengeteg új munkalehetőséget teremthetne a K+F, gyártás és szolgáltatások területén.
Nem is említettem még, hogy a jelentősen kisebb károsanyag-kibocsátás miatt mennyivel környezetkímélőbb megoldásokat kínál.

Teljesen értetlenül állok az előtt, hogy hazánk miért nem kezdett már bele ennek a kézenfekvő alternatív energiaforrásnak a kiaknázásába. Persze a válasz kézenfekvő. A politikusaink abból semmi haszna nem lenne, hisz a kőolaj, földgáz lobby óriási pénzeket fektet abba, hogy állami szinten senkinek eszébe ne jusson alternatív lehetőségeket kutatni (mindenkit lefizetnek, de van is miből). Kóka és Gyurcsány most is Nabucco vezetéket sürgeti, ahelyett, hogy az alternatív lehetőségekbe fektetnének.
Nem véletlen, hogy komoly szakembereket, akik megpróbáltak kiállni pl. a geotermikus energia mellett - ellehetetlenítettek, elhallgattattak, nevetségessé tettek.

Más országok persze ebben is megelőznek bennünket, pedig ideálisnak egyáltalán nem mondhatók a geológiai adottságaik. Mégis Svédország, Anglia, Norvégia, Finnország, Franciaország stb. már rég felismerte és alkalmazza a földhőben rejlő lehetőségeket. Svédországban például minden 10 új lakóházból 9-et hőszivattyús megoldással fűtenek, hűtenek.

Javasolnám az LMP szakértőinek, vizsgálják meg az ebben rejlő óriási lehetőségeket.