Adatok
Kotter
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Kedves Olvasók! Itt a hétfő (hüpp-hüpp), ezért mi is új, rendhagyó bejegyzéssel jelentkezünk. Eddig kizárólag a munkavállalók tapasztalatait ismerhettétek meg, de ma bepillantást nyerhettek a "másik oldal" titokzatos világába. Kotter barátunk, aki egy kisebb céget…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nah, azt aztán a világba nem gondoltam volna hogy ekkora háborúságot indikál ez a levél.
Néhány dolog:
Kotter híres közgazdász volt.
A blogok nyelvezete köznyelvhez hasonló, (pl. index.hu) nem ír senki, hivatalos neutrális formulában. Nem vagyok helyesírásból erős, mégis tudok jó önéletrajzot írni, persze ez relatív. Elnézéseteket kérem a hibákért.
Köszönöm a kiállást.
Köszönöm a bírálatot.
Örömmel tölt el, hogy van véleményetek az üggyel kapcsolatban. Jó, hogy van vita, mert a vita a tudás cseréje. A vitatkozás a tudatlanságé.
Diplomás vagyok, de nem tartom magam értelmiséginek. Nem vagyok öntelt és nem vagyok provokátor. Csupán ellentmondásos.
Vallom és állítom, hogy a társadalmat igenis a szorgalmas és tehetséges emberek és a társadalmi béke viszik előre.
Néhány fentebb íróval egyet értek és fáj, hogy a post lényege elveszett a helyesírás mezején, de már meg is nyugszom, amikor agyamba villan, hogy Magyarország a pitiáner előnyök országa.
Sajnos nincs konszenzus a rétegek között. Munkáltató és munkavállaló, munkáltató és érdekképviselet, de érdekképviselet és munkavállaló között sem. Mindenki mást okol mindenki mástól vár, mindenki mindenki ellen. Pedig ezen megegyezés és megnyugvás, kölcsönös egyesség híján nem egyhamar lesz béke. Magyarországon mindenki mindenkinél okosabb akar lenni, mindenki mindenkinek leckét óhajt adni. DE ember! Így elvész a lényeg. Ez már nem munkahelyi ez társadalmi probléma.
S miképp Jenő a polgár atanácstúl botrányhőssé avanzsálnék ha segítenék azokon akik felajánlották munkájukat (vagy kivonnám vízből a zoxigént) így már nem tehetem.
Afelől (és most várhatóan jól írtam) azonban mindenkit megnyugtatnék, hogy valós történetet írtam.
Figyelmeteket köszönöm: Kotter