Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Cseppke

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A hobbyd? Önmagad? Semmit? A munkád? A cigit? A piát? A barátaid? A szenvedélyed? Megannyi kérdés, és sehol egy használható válasz, pedig a nők többségének a kérdés iszonyú fejtörést okoz. Együktől hallottam a minap: "Egy kapcsolatért nagyon sok mindent fel kell…..
Cseppke 2009.01.14 21:08:04
Igen ez is tetszett:)

Bár sokszorosan elcsépelt szavakat olvashattam benne. Az a baj, hogy mindig mindenki ugyanazt feltételezi. Hogy ha egy kapcsolat rossz, akkor biztos nem lett megtéve minden érte.
De mi van akkor ha gond ott van, hogy így érzem magam jól? Hogy nem működik? Mert én igenis egyedül lennék legboldogabb. Amikor egyedül éltem az volt maga a tökély. Persze nem voltam mindig magányos. De nem volt kötöttség, nem volt semmi probléma. Ergo nem adtam fel semmit sem egy stabil, biztonságos kapcsolatért. És ugye a post erről szólt. Mit adnék fel érte?
És lám fentebb azt mondtam bármit. ÉS ezt tartom is. Semmi sem olyan fontos az életben, mint az amit akarok. Önző dög vagyok, bizonyos körök szerint Magyarország legönzőbb bestiája.

Bogi a szavaid érzelemmel vannak tele, de fájdalommal is. Úgy érzem, mintha minden hozzászólásod kicsit nosztalgikus lenne.
Bennem nincsenek nosztalgiák. Soha egyetlen partneremnek nem róttam fel a hibáit, mert én szeretem a hibás pasasokat:P lévén a tökéletes az unalmas. És erre találtam is élő egyént. Meg is untam nagyon gyorsan. Nincsenek sebeim. Boldog vagyok és készen állok eldobni mindent azért a bizonyos hercegért.

És hogy kivillantsam cinizmusomat is: A herceget is eldobnám később, hogy önmagam maradhassak. Vagy egy másikért;)

Mert nemcsak a kapcsolatért adnék fel mindent, hanem később azért is, hogy az tökéletes legyen. Maximalista vagyok. Bármit képes vagyok megadni egy férfinak amit csak óhajt. S ettől nem érzem magam alárendeltnek. Sőt.. ettől érzem magam igazi nőnek. Aki karrierista és abba nem fér bele más csak a lángoló szerelem. Amiért bármilyen árat megfizetek. A tartós kapcsolatot (és az én szememben unalmat) adó kapcsolatokat átengedem másnak.
Cseppke 2009.01.16 15:40:07
Tetszik, hogy a fogyasztói társadalom kabalajának neveztél:)
Van benne valami.

Bár visszaolvasva a fáradtan írt postomat.. hát lehet túl nagy hevülettel írtam. Persze minden igaz benne szóról szóra.. de azért közelsem vagyok szinglitípus.

Igenis jobban szeretek úgy hazamenni, hogy van kihez hozzábújnom.. aki érezteti velem Cseppkeségemet, amiről a becenevemet kaptam.

Kell a partner.. és a lángoló szerelem nem feltétlen tiszavirág életű.
Hiszem, hogy loboghat az sok éven keresztül is.

S a lustaság... hmm... az nincs. Követtem az önzésemet és feltettem mindent egy kapcsolatért. Visszautasítottak. Ne hozzak áldozatot miatta. Sajnos azt kellett észrevennem, hogy az emberek gyakran nem értik miről beszél a másik. Amit önmagamból adok neki, az nem áldozat... az egy befeketetés egy olyan jövőbe, amit szeretnék. Vele.
S összegezve az a meglátásom, hogy a férfiak nem tudják elfogadni azt, amit egy nő adni akar értük. Holott fenét... magunk miatt adnánk. Önzésből... ami jelen esetben két embernek okozna örömet. De hát ugye a gyávaság erős érzés... nehéz harcolni ellene.
Ilyenkor mindig azt képzelem, hogy talán nem is a férfit szerettem... csupán a bennem rejlő kiaknázatlan nagybetűs szerelem érzését vetítettem rá, mert épp benne testesült meg. Érdemtelen volt rá.
S innentől felmerül bennem a kérdés:

Egy férfi mit vállalna be egy nőért, ha szereti?

Csatlakozom Bogihoz. Legyenek fiús témák. Sok mindenről olvasnék. Például arról, hogy miért jó, egy pasinak ha a gyengédségét társaságban macsósággal álcázza? Kevesebb lesz ha látszik rajta? Vagy miért félnek a rózsaszín nyálas-gejles érzelmektől? Miért kell várni egy évet arra, hogy a párom, akivel megosztok ágyat-asztalt kimondja mit érez? Illetve azt is megérteném, hogy miért nem tudtok nemet mondani, amikor úgy érzitek már nincs szükséget a kapcsolatra? Miért kell eltűnni és nem jelentkenzi? Kiprovokálni a szakítólevelet?

Nem minden személyes tapasztalat szerencsémre... de talán ha fény derül ezekre a vállamon síró barátnőket jobban tudom majd vigasztalni.
Cseppke 2009.01.14 11:29:04
Sziasztok:)
Nagyon tetszenek Bogi írásai. Valószínűleg azért, mert érezni belőle, hogy érti is azt, amiről beszél. Ami mostanság nem sok emberre jellemző.

Hogy én mit adnék fel egy kapcsolatért?
Bevallom.. önmagamon kívül bármit. Holott aki ismer tudja, hogy egy karrierista, munkaholista nő vagyok. S bár van családom (férj, gyerek) mégis azt vallom, hogy magamnak a saját énem a legfontosabb. Ahogyan nemrégen a fejemhez vágták: "saját magaddal törődj, mert más úgysem fogja megtenni"
Igazuk volt azt hiszem.. ha nem teszek valamit a boldogságomért, akkor nem is fog történni semmi jó. Persze áradoznom kellene arról, hogy milyen boldog a családi élet. Kevés lenne benne az igaz szó. Az emberek változnak.. s ami egykor fontos volt, talán manapság már nem az. Amit egyszer szerelemnek hittünk, egy idő után bizony másnak fest. S visszanézve fiatalkori önmagamat.. talán tévedtem, amikor magammal is elhitettem, hogy szeretek. Tiniként más szeretni, ott még elragadnak a rózsaszín ködnek nevezett állapotok. De az nem szerelem, az legfeljebb rajongás a szemünknek tetsző másnemű irányában. Nehéz megtanulni mi a különbség.
Mert bizony nem mindegy, hogy azért szeretlek, mert szép vagy.... vagy azért vagy szép, mert szeretlek. Tetszik ez a mondás. A legjobban magyarázza meg a rajongás, vágy, stb és az igazi érzelmek közötti különbséget. Nem a tetszetős egyénre kell rávetíteni a bennünk rejlő szerelemvágyat. Hanem azt kell valóságosan nézni, akit a szívünk is elfogad.
S ha van ilyen, akkor miért ne adnék fel érte bármit?

Bevallom, hogy ha most jönne valaki.. akivel őszinte szerelemmel fogadnánk egymást, nem tétováznék.
Feladnék mindent. Házasságot, családot, munkát, lakást, várost... bármit. S mennék vele szélirány ellenében is.
Munkát lehet bárhol, lakásom is, bármim is. Szerelmem talán egy igazi lehet. Sajnálnám hagyni elmenni csak azért mert ragaszkodom néhány anyagi dologhoz.

Na jó... a gyerekem azért nem hagynám itt. Azt nem tudnám megtenni. Ha ez hiba... akkor erre csak egy válaszom lenne.

"Természetesen sok a hibám, ha benned kevés a szeretet."

Cápali megmondja. A Nőről... 2008.11.26 19:29:00
"A Nőről...Mást gondol, mint amit cselekszik. Mást mond, mint amit gondol. Csak egy dolog biztos, az a pici rugó, ami mozgatja: hogy mit akar. Ösztönösen, legbelül. Látva szemeit, hallva szavait és érzékelve testének finom összjátékát, talán rájöhet az ember, mit akar.…..