Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Sira

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  Nem tragédia, ha meg kell állni pár percre a sorompónál. De azért van egy határ. Vélemények az azonos című cikkünkről...
Sira 2008.11.19 08:27:03
Szép jó napot mindenkinek. A hosszan lent maradó sorompó az agyamra megy. DE. Vasutas vagyok, nő - és nem szőke. Először is, amit eddig nem olvastam, az az, hogy az érvényben lévő magyar vasúti törvény szerint itthon 10, azaz tíz percig lehet egy átjárót tilosban hagyni, utána fel kell oldani. Ez a HÉV-nél 6 percre van korlátozva. Két fajta sorompó van: az automata és a kézi lezárású. Az utóbbival könnyű dolgunk van: általában állomásokra jellemző, és a forgalmi szolgálattevő - MÁV-nál rövidebben állomásfőnök és sajnos csak többnyire - kezeli. Onnan tudjuk, hogy a sorompó állomási vagy nyílt vonali, hogy az állomás bejárati jelzője UTÁN van. A lakhelyem szerinti nagyvasúti állomás forgalmistája SAJNOS igen sűrűn lent, tehát zárva felejti a sorompót. Itt lehet anyázni, ugyanis az állomási sorompók igencsak öregek, kicsit sem foglalkoznak az idővel, magyarul amíg fel nem tűnik, vagy nem szólnak, úgy maradhat. Az érdekesebb az automata, ebből adódóan legtöbbször nyílt vonali. Ebből létezik félig önműködő, ill. teljesen automata - UTB. Ezek működése: húzzunk egy vonalat egy papírlapon függőlegesen - az az átjáró. Elé egy háromszög, mögé egy háromszög. Az előtte lévő a behatási pont, a mögötte lévő pedig a kihatási. A behatásinál - többnyire - a tengelyszámláló beszámlálja, hány tengely halad át rajta, ezzel egyidejűleg elindul az időzítés, minek végén lezárja a közutat - vagyis a VILATI-rendszert, amennyiben van az átjárón közúti forgalom -, utána vörösbe teszi az átjáró közút felőli jelzését, végül szabad jelzést ad a vonatnak. Ennek ideje attól függ, van-e megálló az átjáró előtt. A vonat áthaladása után a kihatási pontnál lévő másik tengelyszámláló kiszámlálja a tengelyeket, és ha a két szám egyezik, vagyis 0 jön ki, felnyitja az átjárót. Ha nem, lezárva tartja. Ennek oka annak elkerülése, nehogy a szerelvényről véletlenül leszakadt kocsi/k maradjon bent az átjáróban. Itt sok a hibalehetőség, létezik álfoglaltság, amikor a rendszer úgy érzékeli, bent maradt valami. Ezt sok okos honpolgár már felismerte, elegendő egy kulcscsomó, és máris zárja az áramkört, a sorompó zárva marad, és mi anyázunk. DE 10 perc múlva, ha nem kezelik ki, a sorompó zavarba megy, vagyis sötét lesz, és mindenki saját belátása szerint szigúran a KRESZ-t tartva szem előtt, cselekedhet. Ebbe csak akkor tud a forgalmista belenyúlni, vagyis kézzel felnyitni, ha nincs álfoglaltság. Ennek butított változata a félig önműködő sorompó, mikor kézzel zárják le, de a vonat áthaladás után meglép egy részt - szigetelt sínnek hívják -, ezután automatikusan nyílik fel a sorompó.
Mindezek után, ha valaki rájött, az őt rendszeresen szivató sorompó állomási, nyugodtan megkérdezheti a forgalmistát, ugyan, a sorompója kézi lezárású-e, s ha igen, ugyan, sasolja már és nyissa fel, és különben is, nem csuklik néha túl sokat?!
Ettől függetlenül, még két dologra hívnám fel a figyelmet: egyfelelől, a módosított KRESZ szerint, aki sötét sorompón halad át, 300 eFt bírság és a jogsi bánja; másfelelől, a sorompó nem viccből van, és bár a legtöbbje csak fénysorompó és nincs karja, ha vörösen villog, senki ne játszon az életével!!!! Főleg az utasaiéval ne. Két évvel ezelőtt nálunk egy tanárnő bent ragadt az átjáróban, nem indult el a kocsija. Pánikba esett, a vonat jött, ő pedig a sokktól elfelejtette, ki is ugorhatna. Meghalt. Az utasa is. A vasúti sorompó biztonsági berendezés, ha a megszokott útvonalunkon van olyan, annyival előbb induljunk, hogy kényelmesen beérjünk. A virtust nem ebben a helyzetben kell alkalmazni.