Layash 2013.01.06 05:02:15

Nem hiszem, hogy hibának kellene felróni, hogy a Dawnguard főküldetése azonos útvonalat követ a játék jelentős részében.
Megvannak a küldetésben ezok az aprócska különbségek, amelyek kellenek a realiszikusssághoz.
Az egyik oldalon vámpírként játszva birtokolja a hősünk a vámpírlord képességeket, vámpírvadászként nincsenek extra képességek.
Vámpír a képességével rákényszeríti a Priestet, hogy menjen a várba, vámpírvadásznak nem kell kényszeríteni :-) Vámpírként a hatalom megszerzése, megtartása miatt kell melölni a főbosst, vámírvadászként pedig el kell pusztítani a gonoszt.
Talán a kisérő személye hozza a leginkább logikátlan helyzeteket a kalandokba, főleg,ha a Dawnguard tagja a hősünk. A mellékküldetések véletlenszerű helyszínekre küldözgetnek, az játékosfüggő, hogy ezek a kalandok mennyire érdekesek, de itt is van különbség, mások a célok vámpíréknél, és a vadászoknál.
A Skyrimnek van néhány kellemetlen hibája, az egyik, amit említettél: a kisérők baállnak az ajtóba, s nem akarnak elmozdulni, a másik pedig az eltűnő, felvillanó tárgyak.
Megemlítenék még egyet: a mágia használat.
Ez olyankor érdekes, ha idéző a játékos, vagy több kisérővel játszik. Teljesen mindegy, hogy castolt spell, vagy varázsbot lövedék, létezik a játékban a baráti tűz - ha a csata hevében többször is eltalálja valamelyik szövetségesünk a másikat, az bizony rá támad. Summonokat ilyenkor elűzi a "gazda", sokkal kellemetlenebb, ha két NPC esik egymásnak

Layash 2013.01.06 19:38:44

@grungi: "Az, hogy nem siratta az apját már nem is zavart, elvégre egy érzelemmentes vérszívóról volt szó. Mondjuk az anyjáért aggódott."

Amikor Valericával először beszéltél a rejtekhelyén, elmondta, a prófécia beteljesedéséhez Serenának meg kellene halni, a lány vére a kulcs a szertartáshoz, s ezt ő semmiképpen nem engedte volna, ezért szökött el a tekercsekkel együtt.
Harkon feláldozta volna a lányát, azzal nincs gond, hogy Serena szerint az apjának pusztulni kell.
A logikai bukfenc a történetben, hogy a vámpírlánnyal sétálgatunk a városokban, a vadonban, s közben úton-útfélen vámpírok támadnak.
Túlzó elvárás lenne teljesen más történetet írni a két oldal számra, erre szerintem nincs is szükség, de néhány mondatni párbeszédben, esetleg játékmenetbeli változásban realisztikusabbá tehették volna a történetet (persze hogy legyen realisztikus, egy vámpír mese)
Gondolok itt olyanokra, hogy éjjel besétálunk a Dawnguard erődbe, mindenki alszik, hősünk is fáradt lepihen, s egy vámpírlány örködik fölötte (ébredés után mindíg megnéztem, nem fertőzött-e meg a fruska )
Az egy háttértitok miért nem csapták le első adandó alkalommal, s akasztották le a hátáról a tekercset :-)
Összességében nincs baj ezzel a mesével, ráadásul egy DLC-ről van szó, amely mégia elég sok órányi plusz játékot ad a Skyrimhez, ami amúgy sem egy kijátszható műfajú kalandjáték.
Fogadjuk el, hogy a Dawnguard tagok többsége sem tud róla, hogy Serena kisasszony vámpír, a kívülálló NPC-k pedig honnan is tudnák (mondjuk nekik, hogy dark elf ősei voltak a csajnak, ezért vörös a szeme), kalandotunknek kell megtanulni bízni a vámpírmenyecskében, nyugodtan aludni, amíg Serena örzi az álmát :D
Ez a történet igazából a vámpír-rajongó játékosoknak készült, meghagyva a lehetőséget a játékosnak az élőholttá válás elöli kitérésnek, s dawnguard tagként értelmet adni a küldetések tovább játszásának.
Sokkal több van a Dawnguardan, mint amiot egy átlagos DLC-be bel szokás tenni mostanság, igaz az Elder Scrolls soarotahoz készültek olyan modok, amelyek színvonalban verik a fizetős DLC-ket.