Adatok
Grabb
0 bejegyzést írt és 656 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Megnéztem a Wonkát, a Willy Wonka és a csokigyárat és a Charlie és a csokigyárat kifejezetten olyan szemmel, milyen elemekre épít a korábbi művekből a 2023-as megjelenésű Wonka. Bár előzménytörténet, hivatalosan nem kapcsolódik sem az 1971-es, sem a 2005-ös filmhez. Ennek ellenére számos kapcsolat…..
Grabb
2024.04.17 00:22:19
@MegBook: Annyira azért nem kavar, állítólag a lebbencs(tészta) nevének is ahhoz van köze, hogy nagyon vékony, és könnyen meglebben :)
Grabb
2024.04.17 13:06:38
@Puller István: Köszönjük. Önnek meg szeretettel ajánljuk figyelmébe az értelmes kommentelés mintáit, primitív, tahó személyeskedés nélkül. Valóban ritka kincs ez ma már, de azért lehet találni rá példákat az interneten :-) Peppa malacot egyébként nem ismerem, a Wonka viszont kiváló családi mesemusical, a szükséges drámai mélységekkel. Ez is egy létező műfaj, örülök hogy tájékoztathattam.
Grabb
2024.04.17 15:00:59
@Puller István: Nem kell azt feltételezni, hogy nem tudjuk megállapítani egy hozzászólás nyilvánvaló sértő szándékát, úgyhogy köszi, a további mellébeszélés nem érdekel. Ön egy öncélú troll, aki semmi értelmeset nem tudott hozzáfűzni a témához.
- Na milyen vót a Dűne?
- Őszintén?
- Csakis!
- A film elején Atreideseket lángszóróznak, a film végén meg Harkonneneket.
- Így megy ez...
Grabb
2024.03.07 12:29:21
@scal: (AZ EGYSZERŰSÉG KEDVÉÉRT: KÖNVY- ÉS FILMSPOILEREK VÉGIG)
1. Feyd másképp elmebeteg. A Lynch-film Harkonnenjei konkrétan elmegyógyintézeti ápoltaknak néztek ki, a báró a rikácsolásával pedig önmaga karikatúrája volt, vásári bohóc. Pont az a baj vele, hogy nem ijesztőbb egy Vitéz László-bábunál. Miközben a könyvben egy agyafúrt és okos cselszövő. (Feyd nem okos a könyvben sem, legalábbis a báróhoz képest egyáltalán nem.) A báró nem az elmebetegsége miatt kiszámíthatatlan, hanem a gonoszsága, a hatalom iránti megszállottsága miatt.
2. A vallási fanatizmussal kapcsolatban én nem beszéltem muszlimokról meg keresztényekről. Egyébként a keresztények között is vannak vallási fanatikusok. Mondjuk terroristák kétségtelenül kevesebben, de ez megint egy másik téma. Én nem érzem a fremenek és mások közti konfliktust a mai terrorizmus analógiájának, ilyen hasonlat már csak a vallási fanatizmus ellen lázadó, ugyanakkor a népéért bármikor bármilyen harcra kész Chani és fremen barátai miatt is sántítana.
És természetesen nem azokat nevezem vallási fanatikusnak, akik Krisztus feltámadásában hisznek, hiszen ez a kereszténység alapja. Krisztus feltámadásában hinni normális. És a vallási fanatizmussal szembeni irónia szintén normális, és simán lehet egy mélyen hívő ember attitűdje, nem pedig csak cinikus ateizmus, ahogy igazából beállítod. Nem érdemes ilyen végletekben gondolkodni. Fölháborítónak tartod, hogy Chaniék féreghúgynak nevezik "az élet vizét", miközben a film később bemutatja, hogy tényleg a kisméretű homokférgekből nyerik ki, azok vízbe fojtásakor termelődő váladékról van szó. Az, hogy tudattágító szer, látomásokat okoz stb., nyilvánvalóan nem kérdés, hanem a film világán és logikáján belüli tapasztalati tény. Ettől még nem törvényszerű, hogy Chani és társai elfogadják a déliek (akiket a filmben nyíltan fundamentalistáknak neveznek, ezt a szót nem a normális, mélyen hívő emberekre szokták alkalmazni) vallási fanatizmusát és mindazt, ami ennek a következménye. Szerintem a délieknek a film második felében bemutatott elmebeteg viselkedése (pl. a Paul szónoklata közbeni eszelős föltüzelődés vagy Stilgar egyre elhatalmasodó debilitása) nem szorul különösebb magyarázatra.
Tegnap láttam másodjára a filmet, egyértelműen benne van, hogy Chani tisztában van vele, a Lisan al-Gaib-legendát a Bene Gesserit maga hintette el. Ezt a Stilgarral és követőivel folytatott első nagy vitában vágja oda nekik. És nem sokkal ez után Paul elmondja a fremeneknek nyilvánosan azt is: Jessica nem csoda miatt élte túl "az élet vizének" megivását, tehát nem azért, mert ő a Lisan al-Gaib anyja, hanem mert Bene Gesserit-nővérként ki van képezve a szervezetébe jutó mérgek semlegesítésére. És a háttértörténetből azt is tudjuk, hogy a túlélés nem egyedi, hiszen nemcsak a fremenek, hanem maga a Bene Gesserit is ezt a szert használja a tisztelendő anyává válási rituálé során.
3. Egyáltalán nem gondolom, hogy a fremen társadalom a muszlimok analógiája. Herbert vagy Villeneuve mondott ilyet? Chani pont azt magyarázza Paulnak a filmben, hogy a nőknek egyáltalán nem "kuss a nevük", hanem náluk egyenlőség van a férfiak és a nők között, és nem számítanak a nemesi címek vagy a gazdagság sem. Ezek pont hogy nem jellemzők a muszlim társadalomra. Stilgarral pedig nemcsak Chani, hanem korábban Jamis is simán szembeszállt; a nép öregjeinek tanácsában is kinevették; a sziecs népével jócskán meg kellett küzdenie Paul és Jessica befogadásáért – tehát ő egyáltalán nem egy kétségbevonhatatlan tekintélyű csúcsvezető ebben a közegben.
(folyt. köv.)
1. Feyd másképp elmebeteg. A Lynch-film Harkonnenjei konkrétan elmegyógyintézeti ápoltaknak néztek ki, a báró a rikácsolásával pedig önmaga karikatúrája volt, vásári bohóc. Pont az a baj vele, hogy nem ijesztőbb egy Vitéz László-bábunál. Miközben a könyvben egy agyafúrt és okos cselszövő. (Feyd nem okos a könyvben sem, legalábbis a báróhoz képest egyáltalán nem.) A báró nem az elmebetegsége miatt kiszámíthatatlan, hanem a gonoszsága, a hatalom iránti megszállottsága miatt.
2. A vallási fanatizmussal kapcsolatban én nem beszéltem muszlimokról meg keresztényekről. Egyébként a keresztények között is vannak vallási fanatikusok. Mondjuk terroristák kétségtelenül kevesebben, de ez megint egy másik téma. Én nem érzem a fremenek és mások közti konfliktust a mai terrorizmus analógiájának, ilyen hasonlat már csak a vallási fanatizmus ellen lázadó, ugyanakkor a népéért bármikor bármilyen harcra kész Chani és fremen barátai miatt is sántítana.
És természetesen nem azokat nevezem vallási fanatikusnak, akik Krisztus feltámadásában hisznek, hiszen ez a kereszténység alapja. Krisztus feltámadásában hinni normális. És a vallási fanatizmussal szembeni irónia szintén normális, és simán lehet egy mélyen hívő ember attitűdje, nem pedig csak cinikus ateizmus, ahogy igazából beállítod. Nem érdemes ilyen végletekben gondolkodni. Fölháborítónak tartod, hogy Chaniék féreghúgynak nevezik "az élet vizét", miközben a film később bemutatja, hogy tényleg a kisméretű homokférgekből nyerik ki, azok vízbe fojtásakor termelődő váladékról van szó. Az, hogy tudattágító szer, látomásokat okoz stb., nyilvánvalóan nem kérdés, hanem a film világán és logikáján belüli tapasztalati tény. Ettől még nem törvényszerű, hogy Chani és társai elfogadják a déliek (akiket a filmben nyíltan fundamentalistáknak neveznek, ezt a szót nem a normális, mélyen hívő emberekre szokták alkalmazni) vallási fanatizmusát és mindazt, ami ennek a következménye. Szerintem a délieknek a film második felében bemutatott elmebeteg viselkedése (pl. a Paul szónoklata közbeni eszelős föltüzelődés vagy Stilgar egyre elhatalmasodó debilitása) nem szorul különösebb magyarázatra.
Tegnap láttam másodjára a filmet, egyértelműen benne van, hogy Chani tisztában van vele, a Lisan al-Gaib-legendát a Bene Gesserit maga hintette el. Ezt a Stilgarral és követőivel folytatott első nagy vitában vágja oda nekik. És nem sokkal ez után Paul elmondja a fremeneknek nyilvánosan azt is: Jessica nem csoda miatt élte túl "az élet vizének" megivását, tehát nem azért, mert ő a Lisan al-Gaib anyja, hanem mert Bene Gesserit-nővérként ki van képezve a szervezetébe jutó mérgek semlegesítésére. És a háttértörténetből azt is tudjuk, hogy a túlélés nem egyedi, hiszen nemcsak a fremenek, hanem maga a Bene Gesserit is ezt a szert használja a tisztelendő anyává válási rituálé során.
3. Egyáltalán nem gondolom, hogy a fremen társadalom a muszlimok analógiája. Herbert vagy Villeneuve mondott ilyet? Chani pont azt magyarázza Paulnak a filmben, hogy a nőknek egyáltalán nem "kuss a nevük", hanem náluk egyenlőség van a férfiak és a nők között, és nem számítanak a nemesi címek vagy a gazdagság sem. Ezek pont hogy nem jellemzők a muszlim társadalomra. Stilgarral pedig nemcsak Chani, hanem korábban Jamis is simán szembeszállt; a nép öregjeinek tanácsában is kinevették; a sziecs népével jócskán meg kellett küzdenie Paul és Jessica befogadásáért – tehát ő egyáltalán nem egy kétségbevonhatatlan tekintélyű csúcsvezető ebben a közegben.
(folyt. köv.)
Grabb
2024.03.07 12:45:43
@scal: (AZ ELŐZŐ FOLYTATÁSA, MÉG MINDIG KÖNYV- ÉS FILMSPOILEREKKEL)
4. Igazából nem Paul az első messiás- vagy vezérfigura, csak ez a szál kimaradt a filmből: Pardot Kynes (aki Liet-Kynes apja és Chani nagyapja a regényben) korábban összefogta, sőt igen kemény bolygómentő ökológiai munkára fogta őket (vagyis "a dekaliterek gyűjtögetése", legalábbis annak módja, részben tőle ered. Őt is szinte vakon követték (más kérdés, hogy nem egy pusztító háborúba), annak ellenére, hogy megmondta nekik, a munkájuk eredménye csak több száz év alatt érik majd be. Valójában ő is valamiféle messiásfigura volt, akivel eleinte nem tudtak mit kezdeni (annak ellenére, hogy fremen gyerekeket mentett meg a Harkonnenektől), és meg akarták ölni, majd amikor ez nem sikerült (a leszúrására kijelölt fremen nem világos okból saját magába döfte a kriszkést), onnantól fogva valami furcsa irracionalitással azt csinálták, amit mond.
5. A Chanival kapcsolatos gondolataid a harmadik részről szerintem kicsit elrugaszkodott elképzelések, nem hiszem, hogy túl sok alapjuk van, és a filmet befejező cliffhangerből ilyesmikre kellene következtetni. Bár az kétségtelen, hogy Frank Herbert azért írta meg A Dűne messiását, mert nem tetszett neki, hogy az olvasói túlságosan pozitív hősnek látják Pault annak ellenére, hogy ő evvel a történettel pont arra akart rávilágítani, milyen veszélyt jelentenek a karizmatikus vezetők (tehát Herbert számára sem pozitívum a fanatizmus). Denis Villeneuve pedig úgy nyilatkozott, szeretné megjeleníteni a harmadik filmben ezt a gondolatot, ami Paul személyiségének árnyalását is jelenti majd. Vagyis itt jó eséllyel egy olyan Pault fogunk látni, akinek a személyiségén torzítani fog a szinte korlátlan hatalom és a végső soron általa elszabadított, rettenetes áldozatokat követelő háború – és ez természetes is, az ilyesmi senkiben nem marad nyom nélkül. Tehát szerintem a következő filmben egy kevésbé szimpatikus Pault látunk majd, akivel egyre nehezebb lesz azonosulni. Evvel együtt nem hiszem, hogy Chani Paul ellenségévé válik, ez túlságosan nagy elkanyarodás volna az eredeti műtől. Inkább úgy sejtem, mivel A Dűne messiása eleve nagyon tragikus Paul és Chani szempontjából is, ezt ellensúlyozza majd, hogy a kettejük kapcsolata legalább ép marad. Tehát szerintem bizonyos értelemben rendbe fog ez a dolog jönni. De mivel Chani a filmben eleve hangsúlyosabb szereplő, mint a könyvben, a kettejük kapcsolata és konfliktusa is hangsúlyosabb, bonyolultabb. Nem lehetett az Irulan-szálat avval elintézni, mint a könyvben, hogy Jessica – akivel a filmben Chaninak szintén konfliktusosabb a kapcsolata – egyszerűen csak rászól, hogy nyugodj le, kislányom, és hidd csak el, hogy ez a fiú csak téged fog szeretni. Nem, itt ez egy sokkal súlyosabb konfliktushelyzet, Chani pedig szenvedélyes habitus, ezért a dolog nehezebben és másképp fog majd megoldódni. Herbertet valószínűleg nem annyira érdekelte ez az érzelmi szál, a mű többi rétege fontosabb volt neki. Villeneuve pedig azokat a szálakat, rétegeket válogatta ki, amik jobban megmutathatók a film nyelvén. Szerintem a környezetvédelmi vonalat nagyon bonyolult (és valószínűleg unalmas) lett volna bemutatni, arról nem beszélve, hogy éppannyira aktuálpolitikai-ideologikus érzetű lehetett volna, mint az általad föltételezett woke-motivációk. Pont eléggé be van mutatva itt a téma, hiszen az egész történet fő konflitusgóca a víz és a mindennapi élethez elengedhetetlen nyersanyag kitermelése körül jelenik meg.
6. És végül: szerintem a woke-motivációk sem ilyen egyértelműek. Liet-Kynesnek és főleg az apjának a történetszálát, amiről előbb bővebben írtam, lényegében teljesen kivágták az adaptációból, ilyenformán ő egy elég súlytalan figura az egész történés szempontjából: gyakorlatilag mindegy, milyen nemű; a fremenek jó részét pedig eleve színes bőrű színészek alakítják, de még akik nem azok, ők is annak látszanak a környezet és a ruházat alapjában véve világos árnyalatai miatt. A báró pedig a könyvben nem szimplán homoszexuális, hanem szexuális ragadozó, aki kifejezetten szexuális céllal vásárol rabszolgákat, akiket megerőszakol és sokszor meg is öl. Ezt a témát, ha valaki aktuális ideológiákat akar pakolni a filmbe, éppenséggel nagyon is jól meg lehetett volna lovagolni. Csakhogy a báró egész figurája, a bonyolult cselszövései, manipulációi, kapcsolatrendszere sokkal érdekesebb, mint amennyit ebbe a filmbe be tudtak emelni; ennek csak egy szelete az ő szexuális ragadozói viselkedése, aminek önmagában szerintem semmi értelme nem lett volna a filmben, hiszen sajnos a báró itt egy mellékszereplő: inkább csak egy fölmutatott, ijesztő kép.
4. Igazából nem Paul az első messiás- vagy vezérfigura, csak ez a szál kimaradt a filmből: Pardot Kynes (aki Liet-Kynes apja és Chani nagyapja a regényben) korábban összefogta, sőt igen kemény bolygómentő ökológiai munkára fogta őket (vagyis "a dekaliterek gyűjtögetése", legalábbis annak módja, részben tőle ered. Őt is szinte vakon követték (más kérdés, hogy nem egy pusztító háborúba), annak ellenére, hogy megmondta nekik, a munkájuk eredménye csak több száz év alatt érik majd be. Valójában ő is valamiféle messiásfigura volt, akivel eleinte nem tudtak mit kezdeni (annak ellenére, hogy fremen gyerekeket mentett meg a Harkonnenektől), és meg akarták ölni, majd amikor ez nem sikerült (a leszúrására kijelölt fremen nem világos okból saját magába döfte a kriszkést), onnantól fogva valami furcsa irracionalitással azt csinálták, amit mond.
5. A Chanival kapcsolatos gondolataid a harmadik részről szerintem kicsit elrugaszkodott elképzelések, nem hiszem, hogy túl sok alapjuk van, és a filmet befejező cliffhangerből ilyesmikre kellene következtetni. Bár az kétségtelen, hogy Frank Herbert azért írta meg A Dűne messiását, mert nem tetszett neki, hogy az olvasói túlságosan pozitív hősnek látják Pault annak ellenére, hogy ő evvel a történettel pont arra akart rávilágítani, milyen veszélyt jelentenek a karizmatikus vezetők (tehát Herbert számára sem pozitívum a fanatizmus). Denis Villeneuve pedig úgy nyilatkozott, szeretné megjeleníteni a harmadik filmben ezt a gondolatot, ami Paul személyiségének árnyalását is jelenti majd. Vagyis itt jó eséllyel egy olyan Pault fogunk látni, akinek a személyiségén torzítani fog a szinte korlátlan hatalom és a végső soron általa elszabadított, rettenetes áldozatokat követelő háború – és ez természetes is, az ilyesmi senkiben nem marad nyom nélkül. Tehát szerintem a következő filmben egy kevésbé szimpatikus Pault látunk majd, akivel egyre nehezebb lesz azonosulni. Evvel együtt nem hiszem, hogy Chani Paul ellenségévé válik, ez túlságosan nagy elkanyarodás volna az eredeti műtől. Inkább úgy sejtem, mivel A Dűne messiása eleve nagyon tragikus Paul és Chani szempontjából is, ezt ellensúlyozza majd, hogy a kettejük kapcsolata legalább ép marad. Tehát szerintem bizonyos értelemben rendbe fog ez a dolog jönni. De mivel Chani a filmben eleve hangsúlyosabb szereplő, mint a könyvben, a kettejük kapcsolata és konfliktusa is hangsúlyosabb, bonyolultabb. Nem lehetett az Irulan-szálat avval elintézni, mint a könyvben, hogy Jessica – akivel a filmben Chaninak szintén konfliktusosabb a kapcsolata – egyszerűen csak rászól, hogy nyugodj le, kislányom, és hidd csak el, hogy ez a fiú csak téged fog szeretni. Nem, itt ez egy sokkal súlyosabb konfliktushelyzet, Chani pedig szenvedélyes habitus, ezért a dolog nehezebben és másképp fog majd megoldódni. Herbertet valószínűleg nem annyira érdekelte ez az érzelmi szál, a mű többi rétege fontosabb volt neki. Villeneuve pedig azokat a szálakat, rétegeket válogatta ki, amik jobban megmutathatók a film nyelvén. Szerintem a környezetvédelmi vonalat nagyon bonyolult (és valószínűleg unalmas) lett volna bemutatni, arról nem beszélve, hogy éppannyira aktuálpolitikai-ideologikus érzetű lehetett volna, mint az általad föltételezett woke-motivációk. Pont eléggé be van mutatva itt a téma, hiszen az egész történet fő konflitusgóca a víz és a mindennapi élethez elengedhetetlen nyersanyag kitermelése körül jelenik meg.
6. És végül: szerintem a woke-motivációk sem ilyen egyértelműek. Liet-Kynesnek és főleg az apjának a történetszálát, amiről előbb bővebben írtam, lényegében teljesen kivágták az adaptációból, ilyenformán ő egy elég súlytalan figura az egész történés szempontjából: gyakorlatilag mindegy, milyen nemű; a fremenek jó részét pedig eleve színes bőrű színészek alakítják, de még akik nem azok, ők is annak látszanak a környezet és a ruházat alapjában véve világos árnyalatai miatt. A báró pedig a könyvben nem szimplán homoszexuális, hanem szexuális ragadozó, aki kifejezetten szexuális céllal vásárol rabszolgákat, akiket megerőszakol és sokszor meg is öl. Ezt a témát, ha valaki aktuális ideológiákat akar pakolni a filmbe, éppenséggel nagyon is jól meg lehetett volna lovagolni. Csakhogy a báró egész figurája, a bonyolult cselszövései, manipulációi, kapcsolatrendszere sokkal érdekesebb, mint amennyit ebbe a filmbe be tudtak emelni; ennek csak egy szelete az ő szexuális ragadozói viselkedése, aminek önmagában szerintem semmi értelme nem lett volna a filmben, hiszen sajnos a báró itt egy mellékszereplő: inkább csak egy fölmutatott, ijesztő kép.
Grabb
2024.03.07 12:53:40
@gigabursch: (KÖNYVSPOILER)
Az már csak egy epizód, lényegében másik személyiséggel. Villeneuve is úgy értelmezi, hogy Paul története A Dűne messiásában lezárul, és ő maga nem is akarja a regénysorozat többi részét adaptálni. Talán valahogy A Dűne gyermekei Paulra vonatkozó történéseit bepréseli ebbe a filmbe.
Az már csak egy epizód, lényegében másik személyiséggel. Villeneuve is úgy értelmezi, hogy Paul története A Dűne messiásában lezárul, és ő maga nem is akarja a regénysorozat többi részét adaptálni. Talán valahogy A Dűne gyermekei Paulra vonatkozó történéseit bepréseli ebbe a filmbe.
Somlói galuskák tesztje - szabad stilusban
Szép és jó somlói - Bányató Vendéglő, Székesfehérvár
2024.01.14 09:14:42
A Bory-vár látogatását terveztük és ehhez kerestem somlóit is kínáló éttermet a közelben. A somlóiban nem csalódtam, bár a teljes számla végösszege kissé mellbevágó volt.
A méret tisztességes, mind a csokiöntet, mind a hab elég és jó ízű.
Amint a képen is látható, a rétegek rendben és…..
Grabb
2024.01.15 23:23:25
@P806: Kár kötekedni, nem létezik olyan nyelvtani szabály, miszerint csak ez volna a helyes (amúgy a „várat”-ra is lehet másik szófajt és jelentést találni, úgyhogy ez végképp nem érv), legföljebb ez a gyakoribb, és ezért megszokottabb a fülnek/szemnek.
A serpa szó említése legtöbbünkben a következő képet idézi fel: csomagok halma alatt roskadozó ázsiai vonású ember, aki botjára támaszkodva kíséri a Himalája legmagasabb csúcsaira a hegymászókat. Tényleg csak ennyit jelentene serpának lenni vagy ennél többről volna szó?
Bizony, sokkal többről. A…..
Ebben a blogbejegyzésben elmondok néhány fontos tudnivalót erről az étrendről, amely segíthet a fogyásban, az egészség megőrzésében és a vércukorszint szabályozásában...
Grabb
2023.08.19 18:35:53
Sajnos a bejegyzés hemzseg a tárgyi tévedésektől.
A 160 grammos diétában NEM kerüljük el sem a kenyeret, sem a rizst, sem a burgonyát, hanem ezek közül csak azokat kerüljük el, amiknek nem megfelelők az összetevői vagy nem megfelelően vannak elkészítve. Fogyasztható az a kenyér, ami NAGYOBBRÉSZT teljes kiőrlésű gabonából készül (bolti kenyér esetében a teljes anyaghányad MINIMUM 40% százaléka teljes kiőrlésű liszt kell hogy legyen). Nem fogyasztható a sima fehér rizs, de fogyasztható (például) a basmati vagy a barna rizs. Heti egyszer fogyasztható a burgonya is, zsiradékban sütve.
Fontos! A fenti fogyasztható élelmiszereknek mind magas a szénhidráttartalma, legtöbbször pont olyan magas, mint nem fogyasztható társaiké. A különbség abban van, hogy a fogyaszthatók lassú felszívódású szénhidrátok.
Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek és a gyümölcsök esetében szintén nem önmagában a szénhidráttartalom az érdekes, hanem hogy ezek MIND gyors felszívódásúak! A gyümölcsök kivétel nélkül gyors felszívódásúak, tehát HAMIS állítás, hogy nem emelik meg gyorsan a vércukorszintet! De igen, megemelik, pont ezért minden gyümölcs és a sovány tejtermékek fogyasztása csakis KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN és KIZÁRÓLAG BIZONYOS NAPSZAKOKBAN engedélyezett, ez RENDKÍVÜL LÉNYEGES, SARKALATOS eleme a 160 grammos diétának, különösen ha valaki cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia miatt végzi!
Nem folytatom, a diéta valós alapjairól a Kifőztük.hu oldalon olvasható többrészes leírás:
kifoztuk.hu/tag/160g-dietasuli/
A 160 grammos diétában NEM kerüljük el sem a kenyeret, sem a rizst, sem a burgonyát, hanem ezek közül csak azokat kerüljük el, amiknek nem megfelelők az összetevői vagy nem megfelelően vannak elkészítve. Fogyasztható az a kenyér, ami NAGYOBBRÉSZT teljes kiőrlésű gabonából készül (bolti kenyér esetében a teljes anyaghányad MINIMUM 40% százaléka teljes kiőrlésű liszt kell hogy legyen). Nem fogyasztható a sima fehér rizs, de fogyasztható (például) a basmati vagy a barna rizs. Heti egyszer fogyasztható a burgonya is, zsiradékban sütve.
Fontos! A fenti fogyasztható élelmiszereknek mind magas a szénhidráttartalma, legtöbbször pont olyan magas, mint nem fogyasztható társaiké. A különbség abban van, hogy a fogyaszthatók lassú felszívódású szénhidrátok.
Az alacsony zsírtartalmú tejtermékek és a gyümölcsök esetében szintén nem önmagában a szénhidráttartalom az érdekes, hanem hogy ezek MIND gyors felszívódásúak! A gyümölcsök kivétel nélkül gyors felszívódásúak, tehát HAMIS állítás, hogy nem emelik meg gyorsan a vércukorszintet! De igen, megemelik, pont ezért minden gyümölcs és a sovány tejtermékek fogyasztása csakis KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN és KIZÁRÓLAG BIZONYOS NAPSZAKOKBAN engedélyezett, ez RENDKÍVÜL LÉNYEGES, SARKALATOS eleme a 160 grammos diétának, különösen ha valaki cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia miatt végzi!
Nem folytatom, a diéta valós alapjairól a Kifőztük.hu oldalon olvasható többrészes leírás:
kifoztuk.hu/tag/160g-dietasuli/
„
Azt mondták, a második sokkal nehezebb lesz. Az biztos. De én nem ijedtem meg. Mert ez a könyv nem a második, hanem az első könyv második fele. Nem is »ugyanolyan«. Ugyanaz. Csak egy évvel később lett kész.
Van abban valami szívvidító és kétségbeejtő is, amikor szerzők, szerkesztők keresnek…..
Grabb
2022.12.27 16:02:15
@Motorhead: „Az Omegáról szinte semmi, pedig neki köszönheti a hírnevét”
Aha. Vagy az Omega köszönheti a hírnevét – és nem utolsósorban egész karrierjüket elindító és mindvégig meghatározó dalait – Presser Gábornak.
„Morózus , tüskés , mindenkiben ellenséget látó magányos ember.”
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Aha. Vagy az Omega köszönheti a hírnevét – és nem utolsósorban egész karrierjüket elindító és mindvégig meghatározó dalait – Presser Gábornak.
„Morózus , tüskés , mindenkiben ellenséget látó magányos ember.”
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Fúúúúúú!!! A Presser könyvet írt!
Az úgy kezdődött, hogy a fene tudja miért és hogyan, de egyszerre csak azon kaptam magamat, hogy a kedvenc zenekarom az LGT. Amikor az egyik karácsonyra kaptam egy Supraphon-lemezjátszót (ha megfelelő az életkorod, emlékszel rá, a rácsatolható teteje volt a…..
Grabb
2022.12.27 15:56:34
@Motorhead: „Az Omegáról szinte semmi, pedig neki köszönheti a hírnevét”
Aha. Vagy az Omega köszönheti a hírnevét – és nem utolsósorban egész karrierjüket elindító és mindvégig meghatározó dalait – Presser Gábornak.
„Morózus , tüskés , mindenkiben ellenséget látó magányos ember.”
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Aha. Vagy az Omega köszönheti a hírnevét – és nem utolsósorban egész karrierjüket elindító és mindvégig meghatározó dalait – Presser Gábornak.
„Morózus , tüskés , mindenkiben ellenséget látó magányos ember.”
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Az idegen tulajdonnevek és szavak kiejtése természetesen csak olyan nyelv esetében gond a magyarnak, amelyeket latin betűkkel írnak. Az Akadémia helyesírási szabályzata szerint minden más nyelv esetében a kiejtés szerint kell írnunk a megfelelő magyar betűkkel.
Az előbbi esetben kétféle mód van…..
9 éve indítottam az oldalam, ahol gazdiknak segítek a macskáik viselkedését megérteni, és sokszor meg is változtatni. Sokszor adok tanácsokat ahhoz, hogy mit csinálj gazdiként a cicáddal, de most kilenc pontba szedtem össze, hogy mik azok, amiket semmiképpen se tegyél meg vele!
A macskákról sokan…..
Grabb
2022.09.26 17:25:41
@Sir Galahad: EZ az ökörség, amit te írsz, a bloggernek tökéletesen igaza van. Felelős vagy az állatodért, teljesen ,mindegy, hogy mire van „igénye”, ha az kárt okoz. Más állatoknak sem engedjük meg, hogy „igénye” szerint öljön, romboljon, pusztítson. A házimacskák által szórakozásból tömegével elpusztított énekesmadarakban is van életösztön meg szabadságvágy, ezek pont olyan jogos igények, mint a macska vélt igényei.
„...erre a listára nem úgy kerültek fel a helyezettek, hogy az nekünk nem tetszik, amit ők előadnak. Ennél sokkal több kell, ehhez egy nagyon-nagyon rossz kulturális hatás kell, amit sok év viszonylatában, kitartóan gyakorol az adott előadó. Mi elsőrendűen a társadalomra mért hatást vizsgáltuk, és…..
Felhozta a FB oldalam Bródy János „Tűz van, babám!” című dalát, melyben fiatalságom egyik legnagyobb zenei hőse a tőle megszokott szellemességgel arról énekel, hogy az elmúlt évtizedekben „aki nem lopott, az nem nyert".
Jóságos bácsiként, bociszemekkel néz a kamerába, miközben kiosztja a mindenkori…..
Grabb
2021.04.10 20:28:59
@Grabb: (2.)
„…a Várszegi-féle Hungaroton teljes deffenzívába vonult, az itthoni piacra olyan minimális pénzekből készített könnyűzenei lemezeket (Pa-Dö-Dö, stb), amiből jól látszott, a tulajdonosnak egyetlen célja van: minden kockázat nélkül, a lehető legkisebb befektetéssel folytatni a lemezkiadást, és jól élni a megvásárolt jogokból. Csak az arányok érzékeltetése miatt írom le: akkoriban tárgyaltunk a Hungarotonnal, a »The Fruit of the Spirit« lemezünk kiadásáról, amire kaptunk egy 2,8 millió Ft-os ajánlatot (amiben már a reklámköltség is benne volt:-). Nem is értettük, ezt hogy gondolhatják komolyan, és elmagyaráztuk, hogy csak a stúdióköltség fog kb. hat-nyolcmillióba kerülni. Az volt a válasz, hogy ennyit még a Pa-Dö-Dö(sic!) sem kap egy lemezre, úgyhogy elégedjünk meg az ajánlattal.”
Minden normális üzletember célja a lehető legkisebb kockázattal, a lehető legkisebb befektetéssel a lehető legnagyobb hasznot realizálni, így amit dehonesztálólag adtál elő, az valójában annak bizonyítéka, hogy a Hungaroton a legjobb kezekbe került.
A The fruit of the Spirit tudtommal a Bolyki Brothers első albuma volt, 2002-ben. Ugyanebben az évben a Pa-Dö-Dö nagyjából a tizedik nagylemezénél tartott… A Hungaroton válasza tehát nekem mély üzleti realitásérzékről tanúskodik, a ti elképzelésetek kevésbé.
„A kérdés azért zenei berkeken belül nem annyira kérdés: Presser akkoriban a Postabanknak köszönhetően nem tudott olyat kérni, amit ne kapott volna meg (talán még többen emlékeznek arra a bizonyos VIP listára...).”
Persze, és nem is kell annyira az emlékezetre hagyatkozni, hiszen a lista személyekkel és pontos összegekkel a mai napig olvasható az interneten. Eltekintve attól, hogy a téma a legkevésbé sem tartozik a tárgyhoz – ugyanis idecitálása egyáltalán nem ad választ az eredeti kérdésre: Presser Gábor vajon miért nem az általa közös munkából jól ismert Hegedűs László által képviselt pályázót támogatta –, azért nem árt az általad elképesztő mértékben összezagyvált tények közt rendet tenni.
A VIP-lista körüli botrány (amiről egyébként utólag bíróság mondta ki, hogy semmiféle törvénysértés nem történt) arról szólt, hogy a Princz Gábor által vezetett Postabank aránytalanul kedvezményes hiteleket nyújtott a hazai politikai, kulturális és sportélet számos képviselőjének. Mint említettem, a lista olvasható ma is a neten, sok mindenki rajta van különböző ideológiai oldalakról – akikkel Princz feltételezhetően igyekezett jóban lenni – hát, pont Presser Gábor nem szerepel a listán.
Tehát a VIP-listának nincs köze ahhoz, hogy „Presser akkoriban a Postabanknak köszönhetően nem tudott olyat kérni, amit ne kapott volna meg”. Megjegyzem: nem tudom, mi volna ez a „minden”, de nem hiszem, hogy ilyen kaliberű és akkorra már tekintélyes életművet maga mögött tudó művész ne kaphatna meg „minden” támogatást az akkori egyik jelentős nagybanktól. Tehát maradjunk annyiban: ha Presser „bármit” kérhetett volna a Postabanktól, avval önmagában semmiféle probléma nem lenne, sőt, igen helyes volna. Egyébként nem is tudok róla, hogy valaha fölvetődött volna evvel a nyilvánosan vállalt szponzori kapcsolattal szemben bármi törvényességi vagy jó erkölcsbe ütköző kifogás. A Postabank az 1992-es (tehát a Hungaroton-privatizáció előtt három évvel tartott), pályaudvari LGT-búcsúkoncert támogatója volt, majd több projektben szponzorálta a Vígszínházat is – ami viszont nem Presser Gábor saját érdekeltsége, ő csupán a színház zenei vezetője, állami alkalmazottként. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a támogatás az ő személyes kapcsolatainak köszönhető, ha viszont ő intézte el ezt a munkahelyének, az inkább dicséretes, mint kifogásolható.
És még egyszer: mindez a legcsekélyebb mértékben sem kapcsolódik a Hungaroton-privatizációhoz.
(folyt. köv.)
„…a Várszegi-féle Hungaroton teljes deffenzívába vonult, az itthoni piacra olyan minimális pénzekből készített könnyűzenei lemezeket (Pa-Dö-Dö, stb), amiből jól látszott, a tulajdonosnak egyetlen célja van: minden kockázat nélkül, a lehető legkisebb befektetéssel folytatni a lemezkiadást, és jól élni a megvásárolt jogokból. Csak az arányok érzékeltetése miatt írom le: akkoriban tárgyaltunk a Hungarotonnal, a »The Fruit of the Spirit« lemezünk kiadásáról, amire kaptunk egy 2,8 millió Ft-os ajánlatot (amiben már a reklámköltség is benne volt:-). Nem is értettük, ezt hogy gondolhatják komolyan, és elmagyaráztuk, hogy csak a stúdióköltség fog kb. hat-nyolcmillióba kerülni. Az volt a válasz, hogy ennyit még a Pa-Dö-Dö(sic!) sem kap egy lemezre, úgyhogy elégedjünk meg az ajánlattal.”
Minden normális üzletember célja a lehető legkisebb kockázattal, a lehető legkisebb befektetéssel a lehető legnagyobb hasznot realizálni, így amit dehonesztálólag adtál elő, az valójában annak bizonyítéka, hogy a Hungaroton a legjobb kezekbe került.
A The fruit of the Spirit tudtommal a Bolyki Brothers első albuma volt, 2002-ben. Ugyanebben az évben a Pa-Dö-Dö nagyjából a tizedik nagylemezénél tartott… A Hungaroton válasza tehát nekem mély üzleti realitásérzékről tanúskodik, a ti elképzelésetek kevésbé.
„A kérdés azért zenei berkeken belül nem annyira kérdés: Presser akkoriban a Postabanknak köszönhetően nem tudott olyat kérni, amit ne kapott volna meg (talán még többen emlékeznek arra a bizonyos VIP listára...).”
Persze, és nem is kell annyira az emlékezetre hagyatkozni, hiszen a lista személyekkel és pontos összegekkel a mai napig olvasható az interneten. Eltekintve attól, hogy a téma a legkevésbé sem tartozik a tárgyhoz – ugyanis idecitálása egyáltalán nem ad választ az eredeti kérdésre: Presser Gábor vajon miért nem az általa közös munkából jól ismert Hegedűs László által képviselt pályázót támogatta –, azért nem árt az általad elképesztő mértékben összezagyvált tények közt rendet tenni.
A VIP-lista körüli botrány (amiről egyébként utólag bíróság mondta ki, hogy semmiféle törvénysértés nem történt) arról szólt, hogy a Princz Gábor által vezetett Postabank aránytalanul kedvezményes hiteleket nyújtott a hazai politikai, kulturális és sportélet számos képviselőjének. Mint említettem, a lista olvasható ma is a neten, sok mindenki rajta van különböző ideológiai oldalakról – akikkel Princz feltételezhetően igyekezett jóban lenni – hát, pont Presser Gábor nem szerepel a listán.
Tehát a VIP-listának nincs köze ahhoz, hogy „Presser akkoriban a Postabanknak köszönhetően nem tudott olyat kérni, amit ne kapott volna meg”. Megjegyzem: nem tudom, mi volna ez a „minden”, de nem hiszem, hogy ilyen kaliberű és akkorra már tekintélyes életművet maga mögött tudó művész ne kaphatna meg „minden” támogatást az akkori egyik jelentős nagybanktól. Tehát maradjunk annyiban: ha Presser „bármit” kérhetett volna a Postabanktól, avval önmagában semmiféle probléma nem lenne, sőt, igen helyes volna. Egyébként nem is tudok róla, hogy valaha fölvetődött volna evvel a nyilvánosan vállalt szponzori kapcsolattal szemben bármi törvényességi vagy jó erkölcsbe ütköző kifogás. A Postabank az 1992-es (tehát a Hungaroton-privatizáció előtt három évvel tartott), pályaudvari LGT-búcsúkoncert támogatója volt, majd több projektben szponzorálta a Vígszínházat is – ami viszont nem Presser Gábor saját érdekeltsége, ő csupán a színház zenei vezetője, állami alkalmazottként. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a támogatás az ő személyes kapcsolatainak köszönhető, ha viszont ő intézte el ezt a munkahelyének, az inkább dicséretes, mint kifogásolható.
És még egyszer: mindez a legcsekélyebb mértékben sem kapcsolódik a Hungaroton-privatizációhoz.
(folyt. köv.)
Grabb
2021.04.10 20:30:30
@Grabb: (3.)
„Hegedűs pedig nagyságrendileg más pályán focizott, mint az LGT, a világ legnagyobb produkciói küldték el neki a turnétervüket, hogy ha van kedve, válasszon időpontokat, amiket ő szervez le Európában. Addigra az LGT-ről már tudható volt, hogy nem igazán képes átlépni az országhatárt, így semmiféle közös érdek nem fűzte össze őket. Addigra az LGT-ről már tudható volt, hogy nem igazán képes átlépni az országhatárt.”
A tények ilyen nagyvonalú kezelése kissé megnehezíti a beszélgetést :-) Az a helyzet, hogy az LGT volt a kevés hazai zenekar közül az egyik, amelyiknek sikerült már jóval a rendszerváltás előtt többször is „átlépnie az országhatárt”, piaci szervezésben is (!), sikereket elérve (és ha egyik tagjuk nem marad átlépve az országhatáron, amivel többek között egy ígéretes élő szerződést is fölrúgott, ki tudja, még mi jöhetett volna).
Persze a legfontosabb kérdés itt az, hogy vajon a rendkívüli képességekkel bíró Hegedűs László, illetve a „Polygram–Hegedűs-csoport” vajon csak a Hungaroton megszerzése esetén lett volna képes tovább eredményesen működni? Ha nem, akkor mi akadályozta meg őket abban, hogy saját cégeikkel „a magyar zenei élet számára óriási nyereséget” jelentsenek?
„Hegedűs pedig nagyságrendileg más pályán focizott, mint az LGT, a világ legnagyobb produkciói küldték el neki a turnétervüket, hogy ha van kedve, válasszon időpontokat, amiket ő szervez le Európában. Addigra az LGT-ről már tudható volt, hogy nem igazán képes átlépni az országhatárt, így semmiféle közös érdek nem fűzte össze őket. Addigra az LGT-ről már tudható volt, hogy nem igazán képes átlépni az országhatárt.”
A tények ilyen nagyvonalú kezelése kissé megnehezíti a beszélgetést :-) Az a helyzet, hogy az LGT volt a kevés hazai zenekar közül az egyik, amelyiknek sikerült már jóval a rendszerváltás előtt többször is „átlépnie az országhatárt”, piaci szervezésben is (!), sikereket elérve (és ha egyik tagjuk nem marad átlépve az országhatáron, amivel többek között egy ígéretes élő szerződést is fölrúgott, ki tudja, még mi jöhetett volna).
Persze a legfontosabb kérdés itt az, hogy vajon a rendkívüli képességekkel bíró Hegedűs László, illetve a „Polygram–Hegedűs-csoport” vajon csak a Hungaroton megszerzése esetén lett volna képes tovább eredményesen működni? Ha nem, akkor mi akadályozta meg őket abban, hogy saját cégeikkel „a magyar zenei élet számára óriási nyereséget” jelentsenek?
Grabb
2021.04.12 10:15:15
@Bolyki György: A rendszerváltás környékén az LGT zenekarként gyakorlatilag már nem működött, mindenki megtalálta és csinálta a saját egyéb projektjeit, ezért is volt 1992-ben a búcsúkoncert, ami után még néhány visszatérős föllángolás előfordult, de folyamatosan működő zenekarként nem tértek vissza. Annál többet, amit az LGT, a Neoton és még páran elértek (ami a rendszer ismert viszonyai közepette így is csodaszámba ment), a rendszerváltás után sem produkált senki nemzetközi szinten, és ennek aligha annyi volt az oka, hogy Hegedűs László meg a Polygram nem kaphatta meg a Hungaroton archívumát. (Mielőtt valaki félreértené, azt sem gondolom, hogy a magyar zenekarok ne volnának képesek produkálni a többnyire angolszász térből kikerülő világsztárok színvonalát.)
Még karácsony előtt kóvályogtam az élelmiszerboltban, amikor Dévényi Tibor műsorában megszólalt a 100 Folk Celsius, és a Paff, a bűvös sárkány. De hiszen ezt ismerem. Mármint nem a dalt, azt mindenki, hanem a szerzőt. Nem az eredeti szerzőt, Peter Yarrow-t az ötletes nevű Peter, Paul and Mary…..
Sokat vitatott téma Izrael és a palesztinok közti vita kérdése. A múlt héten az Egyesült Államok, helyesen, visszanyúlt a Reagan elnök kormányzása alatti amerikai állásponthoz és a Júdea-Szamáriai zsidó telepeket legálisnak minősítette. Az EU állásfoglalást akart kiadni, mely ellentettje lett volna…..
Grabb
2019.11.26 21:20:38
@Huba Marosi: "Az osloi megállapodás pont azon ment el, hogy meg sem említette a 3-5 millió palesztin menekült helyzetét."
Miért is kellett volna? Nincs 3–5 millió tényleges menekült, ennyien nem menekültek el Izrael területéről. Összesen 7–800 ezer arab menekült el, az oslói megállapodáshoz képest több mint negyven évvel korábban. Vagyis a 3–5 millió többsége nem a tényleges menekültek (azok az oslói megállapodás idején objektív okokból jelentős részben idős emberek voltak, ha egyáltalán élnek még), hanem a leszármazottaik, akik normális esetben nem örökölhetnek menekültstátuszt. Csak hát ugye ebben az ügyben nincs normális eset, jelentős részben az ENSZ-ben levő arab és (nyugati balos) arabbarát többség miatt. Ó igen, a BT-ben lévő USA-vétó természetesen sokat számít, hiszen ha ez sem lenne, talán már eltörölte volna Izraelt a föld színéről a béketábor, az ENSZ nagyobb dicsőségére.
Miért is kellett volna? Nincs 3–5 millió tényleges menekült, ennyien nem menekültek el Izrael területéről. Összesen 7–800 ezer arab menekült el, az oslói megállapodáshoz képest több mint negyven évvel korábban. Vagyis a 3–5 millió többsége nem a tényleges menekültek (azok az oslói megállapodás idején objektív okokból jelentős részben idős emberek voltak, ha egyáltalán élnek még), hanem a leszármazottaik, akik normális esetben nem örökölhetnek menekültstátuszt. Csak hát ugye ebben az ügyben nincs normális eset, jelentős részben az ENSZ-ben levő arab és (nyugati balos) arabbarát többség miatt. Ó igen, a BT-ben lévő USA-vétó természetesen sokat számít, hiszen ha ez sem lenne, talán már eltörölte volna Izraelt a föld színéről a béketábor, az ENSZ nagyobb dicsőségére.
Talán nem meglepő, hogy ameddig a készlet tart olvasgatom a Kairosz Miért hiszek? interjúsorozatának elő-előkapott kötetét. Hatalmas mennyiségű beszélgetéssorozat ez, amelyből kb. húsz kötet áll rendelkezésemre. Mint már korábban megírtam, nem mind vált élménnyé bennem. Eddig mindegyiknél…..
Grabb
2019.03.20 21:08:09
Kicsit borúsra sikerült a mai válogatás, de hát ezt dobta a gép... Azért örömmel nyújtom át nektek ismét, most a hosszú hétvége miatt egy nappal korábban a megszokottnál. Vagy csak nekem van vasárnap fílingem?
1910 körül. Korbácsoló-pellengér a baltimore-i városi fegyintézetben, USA..
Grabb
2019.03.16 23:51:48
@hátramozdító: Egy képpel följebb emberek kínzására rendeltetett eszköz és helyiség látható.
Grabb
2019.03.17 10:27:31
@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit: Valóban, a ló nem bűnöző, de legfőképpen nem ember. Öncélú kínzása nem is elfogadható, csakhogy a képen nem ez látható. A ló haszonállat, amit itt nem kínoznak, hanem a rendelkezésre álló (nyilván a kornak megfelelően kezdetleges) lehetőségek mellett megpróbálnak eljuttatni arra a helyre, ahol hasznot hajt. Szomorú, hogy ez előbb tűnik föl, mint egy embernek a másik képen látható, (nézőközönség jelenlétével súlyosbított) megalázása és kínzása, ami még akkor is embertelen és elfogadhatatlan, ha valódi, mai értelemben vett bűnözőről van szó, ami nyilván ennyi idő távlatából nem is lehet egyértelmű.
Ha valaki szeretné megnézni a legrégebbi magyar repülőgéphangárt, siessen. Épp most bontják, hogy – ha helyesek az értesüléseink – a helyén egy Lidlt húzzanak fel. (Na persze a bontás után is lesz legrégebbi magyar repülőgéphangár, csak már nem…..
Grabb
2019.03.03 12:37:35
@Zubreczki Dávid: Biztos, hogy Lidl lesz ott? Ugyanabban az utcában (Újszász) ott van nem messze egy régóta működő Lidl (lehet, hogy a területet még evvel összefüggésben szerezték meg anno, és most bérbe adnák). Hacsak be nem zárják a meglévőt, elég fura ötlet lenne attól tényleg szinte méterekre egy másik...
Grabb
2019.03.06 11:19:57
@Zubreczki Dávid: Bocs, ezt benéztem… Valaki most osztotta meg Facebookon, és eszembe se jutott, hogy a dátumokat megnézzem :-(
Azt hiszem, sokan kaptunk már olyan bort ajándékba, ami nem ízlett. Lehet, hogy hibás volt a bor, de az is lehet, hogy egyszerűen nem az ízlésünkhöz való. Ha nekem nem ízlik egy bor, nem iszom tovább csak azért, hogy elfogyjon. Korábban próbáltam főzésre használni ezeket a borokat, több-kevesebb…..
Hello Magyarok!
5 olasz étel, aminek soha nem volt köze az igazi olasz konyhához
2016.08.31 07:39:22
Schatz Roberta
Nem hinném, hogy bárkinek is magyarázni kéne, hogy az olaszok mennyire kényesek, ha tésztáról van szó. Amikor egy eszement pillanatomban azt mertem válaszolni a boltban arra kérdésre, hogy milyen tésztát akarok venni, hogy „mindegy, a tészta az csak tészta”, azt hittem,…..
A szemantika és pragmatika sokat tudna mondani arról, hogyan születnek valós társadalmi cselekvések szimbolikus gesztusokon keresztül. Például olyanokat, hogy ehhez sok mindenre van szükség: a történelmi pillanattól kezdve a személy vagy személyek státusáig bezárólag, hogy a…..
Grabb
2014.07.16 18:19:55
@Antal József: „Szent István római keresztény irányvonala győzött az ortodox keresztény Koppánnyal szemben.”
Szent István idejében még nem volt egyházszakadás.
Mindenesetre egy érdekes adalék az ő fölfogásáról, az Intelmekből (kiemelések tőlem):
„Hiszen maga az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt: 'Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.' Ő ugyanis ÖNNÖNMAGÁT NEVEZTE KŐSZIKLÁNAK, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta A SAJÁT MAGÁRA ÉPÜLT szentegyháznak.”
mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm
Szent István idejében még nem volt egyházszakadás.
Mindenesetre egy érdekes adalék az ő fölfogásáról, az Intelmekből (kiemelések tőlem):
„Hiszen maga az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt: 'Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.' Ő ugyanis ÖNNÖNMAGÁT NEVEZTE KŐSZIKLÁNAK, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az újonnan nyert tömeget, a kiválasztott népet, Isten nyáját, mely hitben kioktattatott, keresztségben megmosatott, kenettel olajoztatott, hívta A SAJÁT MAGÁRA ÉPÜLT szentegyháznak.”
mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm
A nőket, az orvosokat és a szülésznőket is érinti a legújabb változtatás a terhesgondozás rendszerében: elvileg az anya választhatja meg, hogy ki kísérje figyelemmel őt a babavárás során, a gyakorlat azonban valami egészen más irányt mutat...
Grabb
2014.07.05 22:12:38
@GTOnizuka: Magyarországon az otthonszülések statisztikája JOBB, mint a kórháziaké. Mindig is jobb volt. De a cikk egyáltalán nem az otthonszülésekről, hanem a várandósgondozásról szól.
Mint ahogy a szülésznők önálló munkájának akadályozása sem a szakmai szempontokról szól, hanem egész másról...
Mint ahogy a szülésznők önálló munkájának akadályozása sem a szakmai szempontokról szól, hanem egész másról...
Miközben a hivatalos Magyarország hosszú távú energiapolitikáját teljesen Oroszországhoz köti a paksi paktummal, miközben a kormánypárt hívei szinte minden fórumon Oroszországot látszanak favorizálni a nyugati szövetségi rendszerrel (EU, Egyesült Államok) szemben, Oroszország…..
Grabb
2014.03.01 20:48:13
@maxval a gondolkodó birca:
„Oroszország nem kommunista.”
De az. Hogy papíron nem, az semmit nem jelent. A állami hatalom egy ex-KGB-s gengszterbanda kezében van, és az élet minden szintjén a volt kommunisták, komszomolisták és titkosszolgálati emberek gyakorolnak hatalmat – hogy most egy részük keresztény jelmezt visel, az megtévesztés és számítás. A mai putyini Oroszország minden ízében a bolsevik ideológiát hordozza. Még az Egyházba a rendszerváltás után beáramlott tömegek jelentős része is kommunista gyökerekkel bír, és hozta magával a bolsevik mentalitást és szocializációt, annak összes gyomorforgató és aljas megnyilvánulását produkálva. Nem véletlen, hogy mérhetetlen károkat okoznak, egyházközségeket vernek szét, papokat tesznek tönkre és félemlítenek meg – és nem véletlen, hogy az egyházi vezetés jelentős része is ma olyan, amilyen: ezeknek a tömegeknek az ízlését, mentalitását szolgálják ki, az ez ellen fölszólalókat pedig elhallgattatják. Orthodoxként olvass mérvadó egyházi sajtót, hiteles papokat és hívőket (magyar nyelven pl. az ortodoxszemle.wordpress.com oldalnak a mai orosz egyházi állapotokat taglaló cikkei), és meglátod, hogy a „nem kommunista” és a „keresztény” jelzők a mai Oroszországra nézve egyszerűen illúziókból táplálkoznak. Semmit nem jelent, hogy a magát kommunista pártnak nevező formáció ellenzékben van. Ez bizony egy minden ízében kommunista, bolsevik állam, a bolsevik hatalmi logikában élve, gondolkodva és cselekedve. Sajnos.
„Oroszország nem kommunista.”
De az. Hogy papíron nem, az semmit nem jelent. A állami hatalom egy ex-KGB-s gengszterbanda kezében van, és az élet minden szintjén a volt kommunisták, komszomolisták és titkosszolgálati emberek gyakorolnak hatalmat – hogy most egy részük keresztény jelmezt visel, az megtévesztés és számítás. A mai putyini Oroszország minden ízében a bolsevik ideológiát hordozza. Még az Egyházba a rendszerváltás után beáramlott tömegek jelentős része is kommunista gyökerekkel bír, és hozta magával a bolsevik mentalitást és szocializációt, annak összes gyomorforgató és aljas megnyilvánulását produkálva. Nem véletlen, hogy mérhetetlen károkat okoznak, egyházközségeket vernek szét, papokat tesznek tönkre és félemlítenek meg – és nem véletlen, hogy az egyházi vezetés jelentős része is ma olyan, amilyen: ezeknek a tömegeknek az ízlését, mentalitását szolgálják ki, az ez ellen fölszólalókat pedig elhallgattatják. Orthodoxként olvass mérvadó egyházi sajtót, hiteles papokat és hívőket (magyar nyelven pl. az ortodoxszemle.wordpress.com oldalnak a mai orosz egyházi állapotokat taglaló cikkei), és meglátod, hogy a „nem kommunista” és a „keresztény” jelzők a mai Oroszországra nézve egyszerűen illúziókból táplálkoznak. Semmit nem jelent, hogy a magát kommunista pártnak nevező formáció ellenzékben van. Ez bizony egy minden ízében kommunista, bolsevik állam, a bolsevik hatalmi logikában élve, gondolkodva és cselekedve. Sajnos.
Grabb
2014.03.01 21:01:10
@Muzsikok közt: „Ezzel szemben tisztább a kapitalizmusuk mint nyugaton.”
Mit értesz „tisztább kapitalizmus” alatt? Oroszország a lehető legkorruptabb országok egyike.
Mit értesz „tisztább kapitalizmus” alatt? Oroszország a lehető legkorruptabb országok egyike.
Még mielőtt alant indokolnám: nem. Mondom ezt úgy, hogy én -- hegymászó nem lévén -- elfogadom azok objektív értékelését a nyolcezresek természetéről, és hogy miért nem szokták egymást az oda mászók menteni. Elfogadom, hogy az ilyen mentések szinte esélytelenek,…..
Grabb
2013.06.16 00:24:16
@MikeBoy: „Ahhoz, hogy 100 ember megmássza a hegyet, 40-nek meg kell halnia”
Ez abszurdum. Egy ember sikeres csúcsmászása semmilyen összefüggésben nincs avval, hogy hány másiknak nem sikerült, illetve hány másiknak sikerült úgy, hogy utána meghalt. Az a helyzet, hogy a 14 nyolcezres csúcson hatvan év alatt összesen kb. 700 ember halt meg, serpákkal, mindenkivel együtt. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan minden csúcson kevesebb mint 1. Ilyen kis számoknál még összehasonlításképpen sem lehet jellemezni a hegyek veszélyességi fokát százalékokkal. Nem véletlenül utaltam Grönland népsűrűségére.
Ez abszurdum. Egy ember sikeres csúcsmászása semmilyen összefüggésben nincs avval, hogy hány másiknak nem sikerült, illetve hány másiknak sikerült úgy, hogy utána meghalt. Az a helyzet, hogy a 14 nyolcezres csúcson hatvan év alatt összesen kb. 700 ember halt meg, serpákkal, mindenkivel együtt. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan minden csúcson kevesebb mint 1. Ilyen kis számoknál még összehasonlításképpen sem lehet jellemezni a hegyek veszélyességi fokát százalékokkal. Nem véletlenül utaltam Grönland népsűrűségére.
Grabb
2013.06.16 02:59:18
@MikeBoy: „De ettől még igaz az, hogy 100 sikeres csúcsmászáshoz átlagosan 1000 próba kell?
EZ IS IGAZ, mert ezt hozza a statisztika.”
Nem, nem igaz, sajnálom. A Kancsendzöngán pl. az elmúlt hatvan évben alig több mint ezer ember fordult meg. Tehát ez egy ezres mintából EGY darab, és nem több. Ez az ezres minta így alakult, könnyen lehet, hogy a másik ezres teljesen másképp fog alakulni. Sőt, nemcsak hogy könnyen lehet, de szinte biztos, több okból is (pl. az utóbbi két évtizedben megszaporodott a nyolcezresmászások száma, amatőr turisták sokasága árasztotta el a nyolcezreseket, meg változtak a föltételek, nőttek a tapasztalatok stb.), tehát a következő ezres sokkal gyorsabban le fog pörögni, és teljesen más eredményeket fog hozni. Ahogyan ha a hatvan évet kisebb egységekre bontod, akkor is más-más eredményeket fogsz kapni.
„Ha a választások napján reggel az első 10%-nyi szavazót kikérdezed, kire szavaztak és kiderül a győztes mondjuk 70-30 arányban mert csak éppen két párt van, akkor az ott gyakorlatilag a végeredmény úgy, hogy a választók 90%-a még el sem ment szavazni! És ez tényleg így van.”
Nem, ez sincs így. A mérvadó közvéleménykutatások nem tetszőlegesen kiválasztott emberek véleményére alapulnak, hanem szigorú szempontok alapján válogatott, a teljes, vagy az adott területi lakosságot reprezentáló megkérdezettekére. Azonkívül az ún. közvélemény azért is könnyebben mérhető, mert annak alakítói egymásra is hatással vannak, és véleményüket azonos dolgok befolyásolják, míg egy hegymászó teljesítménye és/vagy részben a saját erőnlétének és fölkészültségének, részben pedig a külső körülményeknek köszönhető. Hiába akarsz a statisztikai törvényszerűségekkel érvelni, a statisztikák eredményei önmagukban sokszor nem érnek semmit, mert túl kevés hozzá a minta, és az eredmény pont olyan abszurd lesz, mint Grönland három fő per négyzetkilométeres népsűrűsége.
Ezenkívül szeretnélek emlékeztetni arra, hogy még mindig nem sikerült igazolnod azon állításodat, hogy a hegymászószakma a wikipédiás táblázatban alkalmazott módszert használná a hegyek statisztikájához. Ugyanakkor – mint arra már korábban is fölhívtam a figyelmet – a wikipédia-oldal vitalapján már évekkel ezelőtt szóvátették, hogy a táblázat arányai értelmetlenek és használhatatlanok, s akkor a szerkesztő ezt nemhogy nem védte meg, de avval magyarázta, hogy a mászási kísérleteket, úgymond, nehezebb számszerűsíteni. Ugyanakkor az általam belinkelt több száz oldalas, részletes statisztikai elemzés szintén téged cáfol, ugyanis a wikipédiával ellentétben nem a sikeres csúcsmászásokat, hanem a mászási próbálkozásokat arányítja a halálesetekhez, ahogy ez természetes is, mivel ezek az adatok tartoznak össze. És ez ugyanaz az összevetés, amit a hazai magashegyi hegymászószakma legeredményesebb sportolója és legtapasztaltabb expedíciószervezője (vagyis Erőss Zsolt és Kollár Lajos) is elfogad, amint ezt világosan kinyilvánították az Annapurna-expedíció sajtótájékozatóján.
Azt pedig nem te fogod előírni, hogy mikor szóljak hozzád. Amennyiben írsz, és továbbra is azt bizonygatod, miért jogos a valós halálozási arány tízszeresét kihozó statisztikát használni, akkor továbbra is válaszolni fogok. Ebbe jobb ha belenyugszol :-)
EZ IS IGAZ, mert ezt hozza a statisztika.”
Nem, nem igaz, sajnálom. A Kancsendzöngán pl. az elmúlt hatvan évben alig több mint ezer ember fordult meg. Tehát ez egy ezres mintából EGY darab, és nem több. Ez az ezres minta így alakult, könnyen lehet, hogy a másik ezres teljesen másképp fog alakulni. Sőt, nemcsak hogy könnyen lehet, de szinte biztos, több okból is (pl. az utóbbi két évtizedben megszaporodott a nyolcezresmászások száma, amatőr turisták sokasága árasztotta el a nyolcezreseket, meg változtak a föltételek, nőttek a tapasztalatok stb.), tehát a következő ezres sokkal gyorsabban le fog pörögni, és teljesen más eredményeket fog hozni. Ahogyan ha a hatvan évet kisebb egységekre bontod, akkor is más-más eredményeket fogsz kapni.
„Ha a választások napján reggel az első 10%-nyi szavazót kikérdezed, kire szavaztak és kiderül a győztes mondjuk 70-30 arányban mert csak éppen két párt van, akkor az ott gyakorlatilag a végeredmény úgy, hogy a választók 90%-a még el sem ment szavazni! És ez tényleg így van.”
Nem, ez sincs így. A mérvadó közvéleménykutatások nem tetszőlegesen kiválasztott emberek véleményére alapulnak, hanem szigorú szempontok alapján válogatott, a teljes, vagy az adott területi lakosságot reprezentáló megkérdezettekére. Azonkívül az ún. közvélemény azért is könnyebben mérhető, mert annak alakítói egymásra is hatással vannak, és véleményüket azonos dolgok befolyásolják, míg egy hegymászó teljesítménye és/vagy részben a saját erőnlétének és fölkészültségének, részben pedig a külső körülményeknek köszönhető. Hiába akarsz a statisztikai törvényszerűségekkel érvelni, a statisztikák eredményei önmagukban sokszor nem érnek semmit, mert túl kevés hozzá a minta, és az eredmény pont olyan abszurd lesz, mint Grönland három fő per négyzetkilométeres népsűrűsége.
Ezenkívül szeretnélek emlékeztetni arra, hogy még mindig nem sikerült igazolnod azon állításodat, hogy a hegymászószakma a wikipédiás táblázatban alkalmazott módszert használná a hegyek statisztikájához. Ugyanakkor – mint arra már korábban is fölhívtam a figyelmet – a wikipédia-oldal vitalapján már évekkel ezelőtt szóvátették, hogy a táblázat arányai értelmetlenek és használhatatlanok, s akkor a szerkesztő ezt nemhogy nem védte meg, de avval magyarázta, hogy a mászási kísérleteket, úgymond, nehezebb számszerűsíteni. Ugyanakkor az általam belinkelt több száz oldalas, részletes statisztikai elemzés szintén téged cáfol, ugyanis a wikipédiával ellentétben nem a sikeres csúcsmászásokat, hanem a mászási próbálkozásokat arányítja a halálesetekhez, ahogy ez természetes is, mivel ezek az adatok tartoznak össze. És ez ugyanaz az összevetés, amit a hazai magashegyi hegymászószakma legeredményesebb sportolója és legtapasztaltabb expedíciószervezője (vagyis Erőss Zsolt és Kollár Lajos) is elfogad, amint ezt világosan kinyilvánították az Annapurna-expedíció sajtótájékozatóján.
Azt pedig nem te fogod előírni, hogy mikor szóljak hozzád. Amennyiben írsz, és továbbra is azt bizonygatod, miért jogos a valós halálozási arány tízszeresét kihozó statisztikát használni, akkor továbbra is válaszolni fogok. Ebbe jobb ha belenyugszol :-)
Grabb
2013.06.16 03:12:47
@MikeBoy: Még egy érdekesség: a nyolcezres csúcsok többségét az ötvenes években, néhányukat a hatvanas években mászták meg először. A XX. század első felében indított expedíciók mind sikertelenek voltak: a próbálkozók vagy a csúcs elérése nélkül visszafordultak, vagy meghaltak. Kíváncsi volnék, hogy az általad preferált statisztikai összehasonlítás milyen eredményt tudna kihozni a csúcsok ötvenes, hatvanas éveket megelőző halálozási aránya tekintetében. Lehet, hogy eredményesen ki tudnád mutatni, hogy többen haltak meg a hegyen, mint ahányan egyáltalán ott voltak?
Napok óta főhír Erőss Zsolték tragikus Kancsendzönga expedíciója a magyar sajtóban. Bár a csúcsot sikerrel elérték, Erőss Zsolt és Kiss Péter nem tudtak leereszkedni. Az elemzések kapcsán az átlag magyar is egyre részletesebb képet kap a mászás nehézségeiről, az…..
Grabb
2013.06.01 00:06:50
@Kóczy László: Ezeket a kérdéseket nem teljesen értem. Mit értesz az alatt, hogy „a serpák lekezelése”? Nem lekezelésről van szó, hanem arról, hogy nem veszik igénybe a segítségüket, mert önerőből akarnak mászni. Mezítláb: szerintem van különbség az önerős mászás és az extrém hülyeségek között :-) Egyszerűen arról van szó, hogy a hegyeket – elsősorban a Csomolungmát – ellepték az utóbbi évtizedekben a kereskedelmi expedíciók, amik keretében oxigénnel, serpák és biztosítókötelek tömkelegével visznek föl hobbituristákat a hegyekre. Ezeknek a mászásait, teljesítményét nem lehet összekeverni a profi sportmászókéval, ezért nem ismerik el pl. az oxigénes mászásokat. A Tour de France-on sem mehetsz végig motorkerékpárral, vagy maratoni futáson autóval – illetve végigmehetsz, csak nem fogják a szabályokat betartókéval azonos sportteljesítménynek elismerni. A 8000-es hegyek megmászásának lényeges eleme, hogy ott kicsi az oxigénnyomás, így kell helytállni. Ha oxigénnel mászol, az olyan, mintha megmásznál kétszer-háromszor egy kisebb hegyet, vagy mondjuk kétszázszor egymásután a Gellérthegyet. Kétségkívül az is szép teljesítmény, mégsem fogja a hegymászószövetség igazolni, hogy megmásztad a Csomolungmát, még akkor sem, ha igazolod, hogy kilométerben ugyanannyi :-)
Grabb
2013.06.01 01:49:36
@Csóka Endre:
Kötelek: ebben nem vagyok egészen biztos, hogy szabály, legalábbis nem úgy, hogy egyáltalán nem lehet kötelet használni. Az a probléma a kötelezéssel, hogy torlódás alakulhat ki miatta: tapasztalatlan mászók sokasága halad egész végig a kötelek mentén, ott is, ahol nincs rá szükség, ami egy szűkebb helyen akadályozhatja azokat, akik tudnának anélkül is menni (és ez akár veszélyes is lehet egy oxigén nélküli mászóra, aki gyorsabban volna képes haladni, és hamarabb elhagyhatná a nyolcezer fölötti területet, a várakozás alatt a fagyásveszély is nagyobb stb.).
Konkrétan a Kancsendzöngán volt olyan meredek, veszélyes szakasz a csúcs közelében, ahol a magyar expedíció elfogadta a kötélbiztosítást, sőt, fizetett is érte, de a serpák végül nem rakták ki a köteleket. Az öreg Soria – akiről egyébként nem derült ki egyértelműen, hogy oxigén nélkül mászik-e, de a szövegelése alapján gyanítom, hogy nem – valószínűleg ezért fordult vissza. Erőss Zsolték továbbmentek, és kötelek nélkül mászták meg a csúcsot, majd ereszkedtek vissza.
Ami a számokat illeti, önmagában véve az nem releváns, hogy a sikeres csúcsmászók hány százaléka hal meg, mivel a baleseteket nemcsak az oxigénhiány vagy annak következményei okozzák, és nemcsak nyolcezer fölött történnek. Aki félig megy föl a hegyre, az is beleeshet egy szakadékba, lezuhanhat, elviheti egy lavina, súlyos fagyási sérüléseket szerezhet stb. A Csomolungma történetének legnagyobb tragédiájaként számon tartott 1996-os tömegbaleset (egy nap alatt tizenvalahányan haltak meg) áldozatai egy kereskedelmi expedíció oxigénpalackos mászói voltak, akik viharba keveredtek a hegyen. Azt már érdekesebb volna összevetni, hogy az ilyen hegyeken milyen a baleseti-halálozási arány a profik és a hobbimászók között.
Egyébként a hegy veszélyességét nem annyira a számok, hanem inkább a profi mászóknak a hegy adottságaira, természeti viszonyaira vonatkozó tapasztalataik mutatják meg jobban: az egyiknél van egy hosszan megmászható, veszélyes fal, a másikon sok a lavina stb. Több hegynél az sem mindegy, milyen útvonalon próbálják megmászni, általában több bejárt útvonal van, és a profi mászók egy része nem ezeken, hanem új útvonalon próbálkozik. Egyébként önmagában véve sehol nincsenek olyan nagy számok, amiből különösebb következtetéseket lehet levonni. A Csomolungmán mindent egybevetve két-háromszázan vesztek oda, ha jól tudom. A többi hegy forgalma viszont eleve lényegesen kisebb, tehát ott még nehezebb értékelhető számadatokat kapni.
Kötelek: ebben nem vagyok egészen biztos, hogy szabály, legalábbis nem úgy, hogy egyáltalán nem lehet kötelet használni. Az a probléma a kötelezéssel, hogy torlódás alakulhat ki miatta: tapasztalatlan mászók sokasága halad egész végig a kötelek mentén, ott is, ahol nincs rá szükség, ami egy szűkebb helyen akadályozhatja azokat, akik tudnának anélkül is menni (és ez akár veszélyes is lehet egy oxigén nélküli mászóra, aki gyorsabban volna képes haladni, és hamarabb elhagyhatná a nyolcezer fölötti területet, a várakozás alatt a fagyásveszély is nagyobb stb.).
Konkrétan a Kancsendzöngán volt olyan meredek, veszélyes szakasz a csúcs közelében, ahol a magyar expedíció elfogadta a kötélbiztosítást, sőt, fizetett is érte, de a serpák végül nem rakták ki a köteleket. Az öreg Soria – akiről egyébként nem derült ki egyértelműen, hogy oxigén nélkül mászik-e, de a szövegelése alapján gyanítom, hogy nem – valószínűleg ezért fordult vissza. Erőss Zsolték továbbmentek, és kötelek nélkül mászták meg a csúcsot, majd ereszkedtek vissza.
Ami a számokat illeti, önmagában véve az nem releváns, hogy a sikeres csúcsmászók hány százaléka hal meg, mivel a baleseteket nemcsak az oxigénhiány vagy annak következményei okozzák, és nemcsak nyolcezer fölött történnek. Aki félig megy föl a hegyre, az is beleeshet egy szakadékba, lezuhanhat, elviheti egy lavina, súlyos fagyási sérüléseket szerezhet stb. A Csomolungma történetének legnagyobb tragédiájaként számon tartott 1996-os tömegbaleset (egy nap alatt tizenvalahányan haltak meg) áldozatai egy kereskedelmi expedíció oxigénpalackos mászói voltak, akik viharba keveredtek a hegyen. Azt már érdekesebb volna összevetni, hogy az ilyen hegyeken milyen a baleseti-halálozási arány a profik és a hobbimászók között.
Egyébként a hegy veszélyességét nem annyira a számok, hanem inkább a profi mászóknak a hegy adottságaira, természeti viszonyaira vonatkozó tapasztalataik mutatják meg jobban: az egyiknél van egy hosszan megmászható, veszélyes fal, a másikon sok a lavina stb. Több hegynél az sem mindegy, milyen útvonalon próbálják megmászni, általában több bejárt útvonal van, és a profi mászók egy része nem ezeken, hanem új útvonalon próbálkozik. Egyébként önmagában véve sehol nincsenek olyan nagy számok, amiből különösebb következtetéseket lehet levonni. A Csomolungmán mindent egybevetve két-háromszázan vesztek oda, ha jól tudom. A többi hegy forgalma viszont eleve lényegesen kisebb, tehát ott még nehezebb értékelhető számadatokat kapni.
SPOILER - Manapság, amikor önkényuralmi rendszerre utalhat Kodály Zoltánról elnevezni egy utcát, szinte felüdülés, ha olyannak állítanak emléket, akinek a szobrát aztán senki nem akarja nyakon önteni egy vödör festékkel. Márpedig abban mindenki egyetért, hogy Bujtor István…..
Grabb
2013.05.11 17:51:25
@solesz: Radics Béla szobra nem a Tripoliszban van, mivel – számos, az interneten keringő téves információval ellentétben – nem a Tripoliszban lakott, hanem az OTI-telepen, a Gyöngyösi u. 47-ben (Gyöngyösi/Vőlegény sarok). Itt, a ház udvarán áll a szobor is (nem messze tőle pedig nemrégóta egy rövid kis utca is őrzi a nevét a József Attila tér és a Göncöl utca között). A Tripolisz a Göncöl, Fiastyúk, Madarász és Szekszárdi utcák közötti terület (vagyis lényegében a Gyöngyösi utcai lakótelep), ahol korábban szükséglakástelepek (barakkok és téglaházak) álltak.
Milyen szerepet kellene vállalniuk az állami kiállítóhelyeknek a hazai kortárs képzőművészet bemutatásában? Partnerünk, a MúzeumCafé körkérdésére a magazin 34. számának Disputa rovatában Szoboszlai János, Petrányi Zsolt, Fabényi Júlia és Keserü Katalin…..
Grabb
2013.04.20 14:51:55
@bbjnick: Pompás elv ez... Éppen ettől kasszasiker ma minden gagyi, a szent piac nevében. Abban az országban, ahol Galambos Lagzi Lajcsi állami kitüntetést kaphatott kétszer is, két különböző kormány alatt.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz