Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Sabbatius Emericus Pummershein

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Magyarországon talán még ma is viszonylag keveseknek mond valamit, hogy Bob Dylan korszakalkotó, megkerülhetetlen figurája az amerikai kultúrának. Én is néztem csak annak idején, hogy miért írja Tardos Péter a Rocklexikonban, hogy így meg úgy Bob Dylan. A Váhálaszt tesvér, azt…..
Sabbatius Emericus Pummershein 2009.03.11 13:54:43
Szervusz Sanyi, olvasta lak, s a királyi többes - ha annak szántad, míg soraidat szántottad, ment csak meg attól , hogy önmagamra, társaságomra, kiterjedt ismerettségi körömre, még a körömrágókkal is számolék, hisz fejükben Nin Csen ék, s az egész 60-as években születettek, kik Beatles-en, Bob Dylan dalain, versein, életének sinusgörbéi tanulmányozásával, Gingsberg, Walt Whitman, Ferlingetti, s a BEAT, mint hipervallás, a Védák, a gnosztikusok, a Szentírás olvasásán nőttünk fel, s olvastunk még mást is ezerrel, októberben J. J.-re, május elsején Tabánba,és az év minden évszakában, nappalon és éjszakában volt zarándokolnivaló, még az első 5-6Szigetig, míg Bazári Majommá nem csökkent értéke. Bár kult-túra még található, még ha nem is olyan ható, mint annak idején. 43 éves vén róka v.ok, lassan meg is v.ulok, mondd nyugodtan, ha úgy érzed , mint tulok! De Bobby Dylanből nem engedek. Már a 70-es évek végén, de a 80-asokban abban sokkban, bőven volt lehetőség, szinte áradt az információ, s már tanultuk, némelyek csak tunyulták az angolt, s a szövegértés Dylan barátunknál nem csupán a nyelvtudás hiányára volt róható, bár zenéje-dalai (láma)olykor álmos, melan-kólikás, egyéb esetekben pergős ritmusú, s hogy a kiejtésre térjek, hát kérlek, az a bizonyos vau-vau, a Bodri, kit már John Lennon is megverselendett, itt van elásva. U.is Bob barátunk igen hanyag e téren, olvastam kritikát, a könyvet egy alkalommal szívesen viszem át, mely aBeatles-ről szól, de anégy bolondgomba, s a mari-hónaaalja tekerő Bob jóbarátok lévén, sok közös élmény, hatás, kölcsönhatás, s vissza meg oda hat-hét tologatás, sok mindent megtudni, bár kritikusi szubjektív v.éle.mény. Vajon él e még? John és George már nem de Bob itt van a tetthelyen, vélem Manhatten-band, és a srác, Rob Allen Zimmermann, származására most nem térek ki, de mit elmondani szeretnék, és bocs érte, hogy jár a szám, de sokszor nem tudom, hogy hányas szám az elég. Dylan itt volt Magyarországon, jugoton és dum-dum India nyomásban lemezei elérhetőek voltak, némelyik hátoldalán az áldott dalszövegekkel, amit a legjobban szerettem a bak elit korszakban, mielőtt egy lemezért pénzt adtam, még a belsejébe is belenéztem, nincs-é benne szövegkönyv. De elérhető, tanulható, nagyon mondom, főleg szerethető volt abból a 18 évesen induló, forradalmár, de nem a mi VIT-es kubanéze forr a dalom, hanem az igazi, amit aztán 89-ben itt Magyarhonban, szép Pannóniában egynéhányan - nem a bársonyszékes, mára hongatyák - megvalósítottunk, köszönjük annak, hogy alkalmunk volt a hanyag szövegmondó, sajátos ake-centius-át beszélgető s énekelő Dylant és John Lennont. A filmet, melyről írsz, alkalomadtán megnézem, s akkor újra, ha-ha gy bennem nyomot, s nem kitéphetetlen gyomot lelkem mezején, bíz mondom újra írok Néked én!