Adatok
Praise
0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A TV2 időjósát a Morning Show hallgatóinak kérésére öltöztették merészen dekoltált ruhába tegnap este - írja a Blikk. A lap szerint Vadon Janiék egy holland bemondó példáján felbuzdulva szavaztatták meg a hallgatókat arról, hogy kit látnának aznap este kihívó ruhában. A…..
Praise
2011.09.08 12:47:04
Mutatós nő előnytelen frizurával és előnytelen ruhákban. Cserébe vett magának két görögdinnyét, hogy legyen mit nézni rajta. Kár, hogy legtöbbször olcsó k.-nak néz ki. A kevesebb néha több... Én spec. rühellem, ha valaki 40 évesen is még azt hajtogatja, hogy azért nem vállal gyereket, mert félti az alakját... No comment.
Családom a névadás terén igencsak gyér fantáziáról tett tanúbizonyságot. Jómagam Zsuzsanna névre kereszteltettem, de rajtam kívül még ketten kapják fel a fejüket erre a névre, ha családi ünnepen összegyűlünk nagyanyám házában. Ezenkívül egy szamár és egy kecske is ezt a…..
Praise
2011.08.15 20:26:14
@Attilajukkaja: Bezonybezony, egyre inkább hasonulunk egymáshoz, családon belül. A végén jön a teljes hasonulás. :) Tiltakozhatunk kézzel-lábbal, de a genetika nagy úr: bele kell törődnünk, hogy mi sem esünk messze a családfánktól. Nekem kellett pár pszichiáter, míg beletörődtem, de már tudom kezelni a tényt! :) A hangok is ezt mondják.
Viccet félretéve, szép ez a dal, tecccik.
Viccet félretéve, szép ez a dal, tecccik.
Varázslatos Gladiátorok
„Összeteszem a két kezem, és hálát adok az égnek, hogy csak Down-szindrómánk van…”
2011.06.29 14:00:00
Mária és Ákos fiatal, háromgyerekes házaspár. A ma ötéves Natáliát követően másfél éve érkezett a családba az ikerpár Lili és Botond. Lili Down-szindrómával született. A szülőket az elfogadás jelentőségéről, a kezdeti nehézségekről és az örömökről…..
A hétvégére nem szakítás, csak a kérdések maradnak.A kép innenSziasztok kedves Mindenki!Rendhagyó módon és komolyan segítségeteket szeretném kérni a történetemmel vagy inkább történeteimmel kapcsolatban, mivel úgy érzem, hogy a magánéletemben valami kezd nagyon rossz felé…..
-Jó reggelt mindenkinek!
-Jó reggelt.
-Na még egyszer, hangosabban, JÓ REGGELT!
-Jó reggelt!
-Na, ez már alakul, hát szép jó reggelt kívánok mindenkinek! Most már elárulhatjuk, hogy miért vagytok itt a Vajdahunyad várában egy ilyen álmos, pénteki reggelen. Én Lutscher Peti vagyok…..
Praise
2009.07.29 17:08:05
Hálás téma ez a "csapatépítés", napjainkban szinte minden munkahelyen belefutsz...
Én spec. plafonon vagyok tőle, mindjárt részletezem. Egy nagy cég helyi kis vállalatánál dolgozom, értelmiségi (diplomás) munkakörben, nem is keveset. A fizum - kapaszkodni! - 60.000 forint kézbe. Nálam idősebb kolléganőim sem keresnek többet, sőt, állítólag a központban is legendásan sz@r a fizetés. Ennek köszönhetően szinte hetente kapunk egy körlevelet, hogy kedves kollégák, ma töltöm utolsó napomat a cégnél, köszönöm az együtt töltött időt... stb. Mire megtanulom valamelyik vidéki kolléga nevét, és tudom, mivel kihez kell fordulni, már megint váltás van, aki tud, menekül valahová, ahol fizetést is kap. De bakker, csapatépítő tréning milliókért, na az minden évben van!!! Csakúgy, mint központi karácsonyi party, ahol folyik a pezsgő, ízléses céges ajándék jár mindenkinek... csak éppen senkit nem ismersz, mert tavaly még hót más volt a mélyen tisztelt társaság.
A helyi cégben viszont remek a kollegális kapcsolatrendszer: összekovácsol minket a többéves együtt töltött munka, a központból érkező ökörségeken való bosszankodás, közösek a kínjaink, megosztjuk az örömeinket. Ja, és mindez nagyon sokban függ a helyi "kisfőnöktől", aki összefog mindenkit, nem kritizál, saját kezűleg csinál nekünk bólét a közös névnapozásokra, őszintén lehet vele mindenről beszélni stb. Pedig nő! :) Szóval csapatot építeni nem évente egyszer, egy hosszú hétvégén kell, liszteszsákban ugrálva, vagy kötélpályán lógva. Érdekes, anyám mindkét munkahelyén nagyon jó kollektíva volt: na ja, 10-20 év alatt összerázódik a csapat már csak kényszerűségből is...
Én spec. plafonon vagyok tőle, mindjárt részletezem. Egy nagy cég helyi kis vállalatánál dolgozom, értelmiségi (diplomás) munkakörben, nem is keveset. A fizum - kapaszkodni! - 60.000 forint kézbe. Nálam idősebb kolléganőim sem keresnek többet, sőt, állítólag a központban is legendásan sz@r a fizetés. Ennek köszönhetően szinte hetente kapunk egy körlevelet, hogy kedves kollégák, ma töltöm utolsó napomat a cégnél, köszönöm az együtt töltött időt... stb. Mire megtanulom valamelyik vidéki kolléga nevét, és tudom, mivel kihez kell fordulni, már megint váltás van, aki tud, menekül valahová, ahol fizetést is kap. De bakker, csapatépítő tréning milliókért, na az minden évben van!!! Csakúgy, mint központi karácsonyi party, ahol folyik a pezsgő, ízléses céges ajándék jár mindenkinek... csak éppen senkit nem ismersz, mert tavaly még hót más volt a mélyen tisztelt társaság.
A helyi cégben viszont remek a kollegális kapcsolatrendszer: összekovácsol minket a többéves együtt töltött munka, a központból érkező ökörségeken való bosszankodás, közösek a kínjaink, megosztjuk az örömeinket. Ja, és mindez nagyon sokban függ a helyi "kisfőnöktől", aki összefog mindenkit, nem kritizál, saját kezűleg csinál nekünk bólét a közös névnapozásokra, őszintén lehet vele mindenről beszélni stb. Pedig nő! :) Szóval csapatot építeni nem évente egyszer, egy hosszú hétvégén kell, liszteszsákban ugrálva, vagy kötélpályán lógva. Érdekes, anyám mindkét munkahelyén nagyon jó kollektíva volt: na ja, 10-20 év alatt összerázódik a csapat már csak kényszerűségből is...
Gondolom a címet (Little Prince) így fordították, ha nem, akkor félrevezetem a népet. Az előző részben a szigeten addig ugráltan az időben Szójerék, míg Sárlott orrából dőlni nem kezdett a vér, és felakadt szemmel el nem terült a gyepen, de előtte még rátaláltak egy…..
Praise
2009.04.28 19:06:18
Lélekelemző, viccesnek tartott blogunk sok párnak segít, elpoénkodnak a napi posztokon, de mi van akkor, ha szakítanak, és a nő megírja, hogyan verte át a csávója? Valamelyik kommentelő a tettes, és itt van az áldozat is. Elöljáróban hadd mondjam el, amikor együtt éltünk,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz