Adatok
Dead Man
0 bejegyzést írt és 34 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Militavia - Katonai repülés és légvédelem
Vadászrepülőgép ki mit tud - evolúció - 4. rész (záró)
2024.04.23 18:00:00
Előszó
Az előző epizód a 2000-es évek elején ért véget a nyugati fejlesztésekkel. A történetből hiányzó és eddig kimaradt szereplővel is ideje foglalkozni, l ássuk hát mi történt a Nagy Falon túl, ami szorosan összefonódik a hidegháború utáni Oroszország helyzetével. Majd végül a XXI. században…..
Dead Man
2024.04.27 00:22:43
@bz249: Egyszer kell betanítani, aztán az egyes gépekre már csak feltölteni kell az MI-pilótát, nem kell külön betanítani mindegyiket mint az emberi pilótákat. A fly by wire és a radarelemző rendszer is bonyolult döntéseket hoz nem egyszerűeket. Szimulációban már évekkel korábban is győzött le emberi pilótákat az MI, de épp a héten volt élő gyakorlat emberes és automata F-16-osok között. Még ember is ült az automata gépben, de már nem volt rá szükség.
Dead Man
2024.04.27 15:55:44
@molnibalage: Az FbW határozza meg hogyan álljanak a kormánylapok, ezt is lehet döntésnek nevezni. Persze a pilóta adja meg az irányt és az FbW ehhez rendeli hozzá a kormánybeállítást. De hasonló helyzetben van a pilóta is, neki meg a parancsnok adja meg a célállomást és ő ehhez rendeli hozzá az irányt. Az MI koncepcióban a gép átveszi a pilóta feladatait és az ad inputot az FbW-nek, és az a gép is teljesen fix előre meghatározott keretrendszerben fog dolgozni, amit 100%-ban ember írt meg.
Nem kell ebből egzisztenciális kérdést csinálni a pilóták számára és beállni az egyik vagy másik oldalra. Első körben aligha vadászgépekben alkalmazzák, hanem mondjuk kamikaze drónokban. Ott jól fog jönni ha nem lehet zavarni a vezérlést vagy fix célpont helyett aktuális helyzetben is tud magának célt keresni. A döntéseket meg lehet teljesen vagy részben átengedni, vagy engedélyhez kötni, ez is csak beállítás kérdése.
Nem kell ebből egzisztenciális kérdést csinálni a pilóták számára és beállni az egyik vagy másik oldalra. Első körben aligha vadászgépekben alkalmazzák, hanem mondjuk kamikaze drónokban. Ott jól fog jönni ha nem lehet zavarni a vezérlést vagy fix célpont helyett aktuális helyzetben is tud magának célt keresni. A döntéseket meg lehet teljesen vagy részben átengedni, vagy engedélyhez kötni, ez is csak beállítás kérdése.
Dead Man
2024.04.28 14:52:50
@molnibalage: A döntés az, hogy önállóan dönthet-e valamiről, vagy csak előkészít egy döntést amit más hoz meg helyette. A folyamatirányítási rendszereket is lehet döntéstámogató szerepben használni, amikor csak javaslatot tesznek és az ember dönti el, hogy azt alkalmazza-e. Vagy engedélyezni lehet, hogy önállóan alkalmazzák, ez esetben mondhatni, hogy dönthetnek. Az ember és a gép is arról dönthet ami a hatáskörébe tartozik. A döntés meghatároz valamit, hatással van a gyakorlatban. A hatás megtörténik akár folyamatirányítási rendszer, akár MI, akár ember határozta meg.
Az MI is zárt keretrendszerben dolgozik. Manapság a neuronhálózaton és gépi tanuláson alapuló rendszereket nevezik ennek, de már korábban is MI-nek nevezték például a repülős játékokban a gépi opponenst, pedig az még nem ezen a technológián alapult. Tágabb értelemben ami intelligens, céltudatos viselkedést emulál az MI. Az FbW is céltudatosan mozgatja a lapátokat, nem össze-vissza tekergeti ész nélkül, a maga keretrendszerében intelligensen kezeli azt amit rá bíznak. Igen, zárt rendszer és teljesen determinált, de egyébként az MI is az, nincs benne semmi varázslat, ugyanarra az inputra ugyanazt az outputot adja meghatározott algoritmus alapján.
Az MI is zárt keretrendszerben dolgozik. Manapság a neuronhálózaton és gépi tanuláson alapuló rendszereket nevezik ennek, de már korábban is MI-nek nevezték például a repülős játékokban a gépi opponenst, pedig az még nem ezen a technológián alapult. Tágabb értelemben ami intelligens, céltudatos viselkedést emulál az MI. Az FbW is céltudatosan mozgatja a lapátokat, nem össze-vissza tekergeti ész nélkül, a maga keretrendszerében intelligensen kezeli azt amit rá bíznak. Igen, zárt rendszer és teljesen determinált, de egyébként az MI is az, nincs benne semmi varázslat, ugyanarra az inputra ugyanazt az outputot adja meghatározott algoritmus alapján.
Militavia - Katonai repülés és légvédelem
Viperafészek? - F-16 vadászgépek Ukrajnában - 2. rész, Mire? Hogyan?
2023.12.20 18:00:00
Előszó
Az előző részben képbe kerültük az Ukrajnának szánt F-16 vadászgépek potenciáljával, illetve a legveszélyesebb orosz légvédelmi rakéta-rendszerekkel és vadászgépekkel. Ennek fényében lássuk, hogy mire, hogyan és mennyire alkalmasak az átadott F-16 vadászgépek különféle feladatkörben és mi…..
Militavia - Katonai repülés és légvédelem
Orosz Flotta kontra ukrán drónhajók, hogyan lehetséges?
2024.02.22 21:29:17
Oroszország Fekete-Tengeri flottáját csapás csapás után ér. A leghírhedtebb a Moszkva cirkáló elvesztése, de e mellett az Orosz Haditengerészet veszteségeinek már szabad szemmel látható részéért távirányítású drónhajók a felelősek. 2022 és 2023-ban már két hajót sikerült megrongálni velük, az Ivan…..
Ígéretünk szerint - melyet az előző posztunkban tettünk, amikor a Hunok népéről írtunk - ezúttal a hunok és magyarok kapcsolatait boncolgatjuk historikus kontextusban.
A hun - magyar kapcsolatokról és az esetleges rokonságról két történeti hagyomány emlékezik meg: az egyik Kézai Simontól származik,…..
Előszó
A Moszkva cirkáló elsüllyesztése után úgy tűnik az orosz fegyveres erők újabb komoly pofont volt kénytelen elszenvedni, amikor egy A-50 típusú légtérellenőrző repülőgépét lelőtték és egy Il-22M11 vezetési pontként szolgáló repülőgép súlyos sérülést szenvedett el. Mi és hogyan történhetett?…..
Dead Man
2024.02.24 21:06:33
@molnibalage: Igen, Sz-200 a hivatalos ukrán magyarázat. Az orosz hivatalos baráti tűz. Papíron olyan 220 km a legközelebbi ukrán pont. Reálisan 250 km-ről már elképzelhető és abba belefér a Vega is.
Ukrán Sz-200-akról azt tudni, hogy átalakították földi célpontok ellen a Krímen. Ez viszont lehetett akár modernizált lengyel Vega is.
Ukrán Sz-200-akról azt tudni, hogy átalakították földi célpontok ellen a Krímen. Ez viszont lehetett akár modernizált lengyel Vega is.
Az ukrajnai háború épp másfél éve folyik és még egyáltalán nem látni, hogy mikor ér véget. Az elemzők egy része Ukrajna felosztását tartja valószínűnek zárásként, mely a harcok végén nemzetközi szerződésekkel létrehoz majd egy nyugat-barát (EU és NATO tag) Nyugat-Ukrajnát illetve egy oroszok által…..
Dead Man
2023.08.10 22:44:04
@DEFCON_: Nem terv, ez már egy éve el lett döntve.
www.nato.int/cps/en/natohq/news_196144.htm
100 ezer katona 10 napon belül bevethető. Ha csak elkezdene készülődni a lengyel határon a wagner máris tízszeres túlerő várná őket. További 200 ezer 30 napon belül érkezhet, de rájuk már szükség se lenne. És ezen felül még 500 ezer jöhet 180 napon belül.
Ez a megfelelő elrettentő erő, ami miatt nem kell bedőlni az ilyen propaganda kampányoknak, hogy az a levitézlett sittes banda majd beveszi magát lengyel területre. Nem fogja.
www.nato.int/cps/en/natohq/news_196144.htm
100 ezer katona 10 napon belül bevethető. Ha csak elkezdene készülődni a lengyel határon a wagner máris tízszeres túlerő várná őket. További 200 ezer 30 napon belül érkezhet, de rájuk már szükség se lenne. És ezen felül még 500 ezer jöhet 180 napon belül.
Ez a megfelelő elrettentő erő, ami miatt nem kell bedőlni az ilyen propaganda kampányoknak, hogy az a levitézlett sittes banda majd beveszi magát lengyel területre. Nem fogja.
Dead Man
2023.08.10 23:04:39
@DEFCON_: Fénykorukban, amikor még voltak repülőik, tankjaik, tüzérségük is. Ma viszont már csak egy levitézlett sittes banda ami egy belarusz sátortáborban csövezik.
Madridban pedig nem csak tervezgettek, hanem döntöttek arról, hogy megerősítik a keleti határt.
Madridban pedig nem csak tervezgettek, hanem döntöttek arról, hogy megerősítik a keleti határt.
Dead Man
2023.08.10 23:37:35
@Argus_: Semmit nem kaptak Lukasenkától, csak egy üres mezőt ahol felhúzhatták a sátraikat. Bolond lenne fegyvereket adni azoknak, akik egyszer már Putyin ellen fordították a fegyvereit.
@DEFCON_: A NATO döntéseik nem elméletiek hanem gyakorlatiak. Nem becsülik alá az oroszokat, ezért erősítik a határt több százezer emberrel.
@DEFCON_: A NATO döntéseik nem elméletiek hanem gyakorlatiak. Nem becsülik alá az oroszokat, ezért erősítik a határt több százezer emberrel.
A legújabb hírekben olvashatjuk, hogy 2023. július 1.-én felbocsátották a Kennedy Űrközpontból az Európai Űrügynökség Euclid teleszkópját, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett “sötét anyagát” próbálja felderíteni. Mekkora esély van arra, hogy ez a kísérlet sikeres legyen, és…..
Dead Man
2023.07.05 10:48:50
@38Rocky: Csakhogy a téridő görbületét nem a sűrűség hanem a tömeg határozza meg. A kérdés tehát az, hogy a lencsehatás által megfigyelhető téridő görbület a látható anyag tömegével megegyező mértékű, vagy pedig hatszor akkora, a látható és láthatatlan anyag együttes tömegének felel meg.
Ez a kérdés vonatkozik az antigravitációs elméletre is. Ebben csak látható anyag van, a téridő görbülete ennek a tömegével egyezik meg. De mi a helyzet az antigravitáció és téridő kapcsolatával? Ez ellentétes irányú térgörbület vagy a gravitációs tértől független hatás?
Ez a kérdés vonatkozik az antigravitációs elméletre is. Ebben csak látható anyag van, a téridő görbülete ennek a tömegével egyezik meg. De mi a helyzet az antigravitáció és téridő kapcsolatával? Ez ellentétes irányú térgörbület vagy a gravitációs tértől független hatás?
Dead Man
2023.07.05 11:23:18
@gregor man: Arról nem is beszélve, hogy a vöröseltolódást nem csak a forrás távolodása okozhatja, hanem a köztünk lévő tér tágulása vagy az út során fellépő gravitációs hatások is.
Meg eleve az égbolt értelmezése is problémás. Megnézzük a galaxisok vöröseltolódást és azt látjuk minél messzebb vannak annál gyorsabban távolodnak, de mintha azt nem vennénk figyelembe, hogy ezek nem csak a térben, de az időben is különböző távolságokra vannak.
Az amit az égbolton látunk soha nem létezett így egyszerre, csak itt és most látszik ilyennek az univerzum, de ez nem a valós állapota csak a relativitás okozta illúzió. A valódi állapotát próbáljuk megérteni vagy csak a Földről nézhető látványát?
Meg eleve az égbolt értelmezése is problémás. Megnézzük a galaxisok vöröseltolódást és azt látjuk minél messzebb vannak annál gyorsabban távolodnak, de mintha azt nem vennénk figyelembe, hogy ezek nem csak a térben, de az időben is különböző távolságokra vannak.
Az amit az égbolton látunk soha nem létezett így egyszerre, csak itt és most látszik ilyennek az univerzum, de ez nem a valós állapota csak a relativitás okozta illúzió. A valódi állapotát próbáljuk megérteni vagy csak a Földről nézhető látványát?
Dead Man
2023.07.18 16:39:27
Egy újabb elmélet a sötét energia helyett, illetve az antigravitáció helyett is más magyarázatot kínál. Ennek a lényege, hogy a fény az útja során veszít az energiájából, a vöröseltolódást nem csak a távolodás okozza, hanem a fény gyengülése is. Ebben a modellben az univerzum 26,7 milliárd éves, a tágulás lassabb, a távolabbi galaxisoknak azért nagyobb a vöröseltolódása mert a fényük többet fáradt.
jelenbolajovobe.blog.hu/2023/07/17/a_vilagegyetem_ketszer_oregebb_lehet_mint_gondoltuk
Ennek is megvan a maga logikája, mint a sötét energiának és az antigravitációnak is. A választ meg ki tudja? Einstein óta inkább a kérdések száma növekszik mint a válaszoké.
jelenbolajovobe.blog.hu/2023/07/17/a_vilagegyetem_ketszer_oregebb_lehet_mint_gondoltuk
Ennek is megvan a maga logikája, mint a sötét energiának és az antigravitációnak is. A választ meg ki tudja? Einstein óta inkább a kérdések száma növekszik mint a válaszoké.
Könyvbemutató
2023 március 11, Józsa Galéria
Miért kerül elő a miszticizmus kérdése a mikrovilág fizikájában?
A modern fizika eszköztára rengeteg információt nyújt számunkra a mikrovilág szerkezetéről és folyamatairól, de jelentős eredmények mellett jókora adósság halmozódott fel, mert nem…..
Dead Man
2023.03.11 12:01:04
@38Rocky: A makrovilágban is érkezhet ugrásokban az információ, például érkező részecskéket vizsgálunk egyiket a másik után. A fotonok is csomagokban érkeznek, de ez nem zárja ki azt sem, hogy a fény hullámként is viselkedjen. A mikrovilágban is van determináció, hisz a hullámfüggvény megad egy valószínűségi eloszlást.
A méréssel a hullámfüggvény összeomlik és kiad egy konkrét értéket. Ez az érték pontosan nem előrejelezhető mert véletlenszerű de mégis megfelel a hullámfüggvény determinizmusának ami előre jelzi melyik érték lesz a leggyakoribb, melyik lesz kevésbé gyakori és hol a határ amely értéket soha nem veszi fel. És ez a determinisztikus hullám folytonos, miközben a véletlenszerű értékei egyediek.
A galaxisok eloszlására is jellemző ez a kettősség. Van egy átlagos sűrűség ami mindenhol állandó, nincsenek nagyon üres vagy nagyon sűrű területek. De ezen belül nem szabályos az elhelyezkedésük, inkább véletlenszerű.
Miért ne létezhetne a világban együtt véletlenszerűség és determinizmus? Miért kéne, hogy kizárják egymást? Miért ne lehetne a makro és mikro világban is jelen mindkettő?
A méréssel a hullámfüggvény összeomlik és kiad egy konkrét értéket. Ez az érték pontosan nem előrejelezhető mert véletlenszerű de mégis megfelel a hullámfüggvény determinizmusának ami előre jelzi melyik érték lesz a leggyakoribb, melyik lesz kevésbé gyakori és hol a határ amely értéket soha nem veszi fel. És ez a determinisztikus hullám folytonos, miközben a véletlenszerű értékei egyediek.
A galaxisok eloszlására is jellemző ez a kettősség. Van egy átlagos sűrűség ami mindenhol állandó, nincsenek nagyon üres vagy nagyon sűrű területek. De ezen belül nem szabályos az elhelyezkedésük, inkább véletlenszerű.
Miért ne létezhetne a világban együtt véletlenszerűség és determinizmus? Miért kéne, hogy kizárják egymást? Miért ne lehetne a makro és mikro világban is jelen mindkettő?
A sötét anyag nem létezik!
A kepleron koncepció
Absztrakt
A kepleron koncepció alapján értelmezzük az univerzum tágulásának Hubble törvényét, összevetve a kozmológia sötét anyagon és sötét energián alapuló elméletével. Azt találtuk, hogy számos csillagászati megfigyelés (az Androméda köd…..
Dead Man
2022.10.28 17:59:20
@38Rocky: Ha a pozitív térgörbület keringési pályákat okoz akkor a negatív térgörbületnek is vannak keringési pályái? De ennél is fontosabb kérdés, hogy mekkora az antigravitációs erő? Akkora mint a gravitációs erő maximuma a tömegközéppontban? Vagy annál kevesebb vagy több?
Dead Man
2023.02.27 15:08:15
@38Rocky: De ha az antigravitációs erő nem csökken a távolsággal, akkor az Androméda és a Tejút egymás közti kölcsönhatása csak elhanyagolható mellékkörülmény, mert akkor kölcsönhatás van a 10 millió, 100 millió és 1 milliárd fényévre lévő galaxisokkal is. Akkor sokmilliárd galaxis taszító hatása éri a miénket és ezek hatásának az összege határozza meg a pályánkat és az Andromédáét is. Mivel az Androméda és a Tejút közel van egymáshoz a többi galaxis helyzete hozzájuk képest nagyjából azonos, a rájuk ható taszító erők összege nagyjából azonos, és akkor a pályájuknak is nagyjából azonosnak kéne lenni. Ha sokmilliárd galaxis taszító hatásának összegét képes érdemben befolyásolni a két galaxis közti kölcsönhatás, akkor az antigravitáció elenyésző lehet csupán.
Legalábbis ez következik abból ha az antigravitációs erő nem csökken a távolsággal. Akkor a távoli galaxisok milliárdjainak taszító hatása teljes erővel hat ránk és a szomszédos galaxissal való kölcsönhatásnak elenyészőnek kéne lenni ehhez képest, vagy a taszító hatások összegének kell elenyészőnek lennie ha két galaxis kölcsönhatása képes beleszólni ebbe az összegbe.
Legalábbis ez következik abból ha az antigravitációs erő nem csökken a távolsággal. Akkor a távoli galaxisok milliárdjainak taszító hatása teljes erővel hat ránk és a szomszédos galaxissal való kölcsönhatásnak elenyészőnek kéne lenni ehhez képest, vagy a taszító hatások összegének kell elenyészőnek lennie ha két galaxis kölcsönhatása képes beleszólni ebbe az összegbe.
Szárnyas Fejvadász hetünk második, de nem utolsó állomásához érve úgy gondoltam, hogy az 1982-es alkotás folytatását hoznám el nektek. A filmmel kapcsolatos viszonyomról annyit, hogy a cikk írásához néztem meg először, sosem volt rá alkalmam igazából, bár tudtam, hogy létezik.
A filmet Dennis…..
Van, aki mindenhová magával cipeli a benne lakó démont, az pedig a jobb pillanatokban együtt örül az illetővel, máskor viszont meg akarja ölni – így fogalmazza meg Jenny Lawson a depresszió lényegét, míg például Sylvia Plath egy fölé boruló üvegburához hasonlítja, Elizabeth Wurtzel pedig fekete…..
Dead Man
2021.09.02 15:20:39
A pszichológiai könyvek inkább az értelemhez szólnak, a tudományos módszer jól jellemzi a tüneteket és a kezelésükre is a legmegbízhatóbb, de igazán nem tud magyarázatot adni egy ilyen irracionális dologra. Az irodalmi megközelítés közelebb vihet ezekhez a démonokhoz, de az ilyen önéletrajzi műveknek amik konkrétan a depresszióról szólnak pont a lényeg csúszik ki a kezükből, mint amikor sötétben ráfókuszálsz valamire és csak elmosódva látod, viszont ha kissé mellé nézel akkor jobban kirajzolódik az alakja.
Én inkább egy szürreális, szimbolikus történetet ajánlanék ami nem próbálja racionális keretbe zárni az üzenetét és nem direkt a depresszióról szól, de már az első mondatában is benne van minden amit erről elmondani lehet. Ez a mű egy olyan kút amely lehúz magával a mélybe, de közben olyan felemelő is mint a világirodalom klasszikusai. Az irodalmi értéke kiemelkedő, bár a szerzője nem olyan ismert, de a helye Poe és Kafka mellett van. Engem úgy beszippantott, hogy időnként borzongva bár de vágyom újra elővenni és nem tudom megunni mert a hatása mindig letaglózó.
Szádeq Hedájat mesterműve: A vak bagoly itt jelent meg nyomtatásban.
moly.hu/konyvek/simon-robert-szerk-mai-perzsa-elbeszelok
Online is elérhető a fordító oldalán.
www.kazanlar.hu/szadeq-hedajat-a-vak-bagoly/
Én inkább egy szürreális, szimbolikus történetet ajánlanék ami nem próbálja racionális keretbe zárni az üzenetét és nem direkt a depresszióról szól, de már az első mondatában is benne van minden amit erről elmondani lehet. Ez a mű egy olyan kút amely lehúz magával a mélybe, de közben olyan felemelő is mint a világirodalom klasszikusai. Az irodalmi értéke kiemelkedő, bár a szerzője nem olyan ismert, de a helye Poe és Kafka mellett van. Engem úgy beszippantott, hogy időnként borzongva bár de vágyom újra elővenni és nem tudom megunni mert a hatása mindig letaglózó.
Szádeq Hedájat mesterműve: A vak bagoly itt jelent meg nyomtatásban.
moly.hu/konyvek/simon-robert-szerk-mai-perzsa-elbeszelok
Online is elérhető a fordító oldalán.
www.kazanlar.hu/szadeq-hedajat-a-vak-bagoly/
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz