Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Gelmerjsds

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2021.07.09. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
TINTA blog Becsapós magyar szavak nyomában 2021.07.30 10:00:00
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Hírlap 2021. június 7. hétfő. Több mint ötvenezer szócikket tartalmaz a Tinta Könyvkiadónál nemrég megjelent Nagy magyar tájszótár, amelynek anyagát Kiss Gábor főszerkesztő irányításával húsz regionális tájszótárból, két általános magyar…..
Gelmerjsds 2021.07.31 10:17:18
akad ilyen a szótárban, nem is egy, például a „szobor” egyes vidékeken földbe vert cölöpöt vagy deszkakerítést jelent, s csak a nyelvújítók kezdték el a mai értelmében használni.
--------------

A szobor helyett, hadd ajánljam a csabar vagy csaber szót. A szobor kései szláv szó, a magyarban az st az s lesz, nem esik hé a t. A germánban és a szlávban is jelenti az oszlopot, de úgy a szobort is. A csaber szó némely nyelvben bálvány is, ezért az eltűnésje a Kulturkampf folyamánya is lehet a kereszténység és a pogányság között.

A nyelvi purizmus miatt, és mert a magyar ey germán nyelv, ajánlom a csabert, mint ahogy:
száj: zátemszó, helyette moló, germán szó a mond, és a mormol gyökjéből
szarvas: zátemszó, ajánlom a harvast
szál: zátemszó, ajnálom a halát

Tehát:

a csabernél a harvas molójában halá vahn.
TINTA blog Mi a bánat? 2021.07.14 10:00:00
„Senki hát halandó embert, ki e földön várja még végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete kikötőjét el nem érte bánat nélkül, biztosan.” (Szophoklész) József Attila: A bánat A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg…..
Gelmerjsds 2021.07.14 14:42:32
’megbánást érez’ jelentésű bán alapigére vezethető vissza, amelynek korai jelentése talán ’bajnak tart’ lehetett.
------------

A baj egy rokon szója, de nem egy és ugyanaz. A bán a ba-be-bu üt gyökből ered, ez a germán ban, bánkódik meg a germán bankan, bankón:
bá, ba, be, bu mint üt gyök:

előbb a germán ba-ban:
bán: germán ban
bánt: germán bant t kausatívképzővel
bánkó(d): germán bankón
bunkó: germán bunga, bunka, bunkó
bengály: germán bengel
beng és bong: germán beng, ír bengaid
bont a bánt másik formája:
báus:
buta: germán bauda, buta, ta és melléknévképzővel, teát tompa, ütött
bódul: mint az ír bod, ami bódulás
bútor: butr, levert fadarab
bal: germán balu, rossz, ütött
baj: a bal j-s formája, vagy mint a Bayer, a baju-balu szerencsétlenség lenne
balta: a bal-os formából, biljen igéből, ta és da indogermán képzővel(bulda, Beil, bolta,
bot: botu, bit, bat ütni igéből, ebből a botol
buzogány: mint a buta gyökből, csak nem da és ta melléknévképzővel, hanem t kausatívképzővel
bumm: bomm, bumm

A bánkódik valahogy az ütéssel függ össze, mint levert is, kó indogermán és germán akcióképző.
TINTA blog Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon 2021.07.09 08:04:35
Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon Balassa József közreműködésével írta Simonyi Zsigmond Első kötet: Magyar hangtan és alaktan, Budapest, 1895. Simonyi Zsigmond (1853–1919) nyelvtudós hatalmas, 758 oldal terjedelmű munkáját 2020-ban megjelentette a TINTA Könyvkiadó reprint kiadásban. Maga…..
Gelmerjsds 2021.07.09 10:50:55
a tővéghangzók eltűnése nyelvünkből jelentősen megváltoztatta beszédünk hangzását: a két nyílt szótagos törvény (pl. utu-út) eltűnése a nyelvből, a diftongusok (kettőshangzók)
---------------

Már ahénél eltűnt a diftongus. A diftongusból is lehet következtetni, hogy a magyar nyelv indogermán nyelv, és germán: őriz helyet ueríz, kutya helyett kautja, mint a germán kautarja, vagy ar nélkül kautja.

Az u az a magyarban képző lett, mint az a és az é vagy, a germánban főnevek végződnek vele, és alapállásban és tárgyasban vahn.
Az utu a helyes, mint a hodu vagy hadu, ami germán szó. Én megkülönbözetetm a baju-t és a bajót.

A germán waru a vár, ez diftongussal és u-val: uaru.
----------------------

feltűnnek nagy számban ma már nem használt, jórészt ismeretlen vagy nagyon ritka képzők: kacaj, zsibaj, robaj stb.

Valójába nem ritka, mert nálam gyakori. A robban a germán robjan, robbjan iéből vahn, a kacag, meg a kuncog rokonja, mint kichern.
Ezket a főneveket jan-os képzésű igékből képzik, mint írtáj.
Gelmerjsds 2021.07.09 10:59:18
de a nagyító képzővel már csak elvétve találkozhatunk (ripők, csimbók stb.)
----------------

Nem bírom a k képzőt, olyan kipcsák-fingrizmus, mint azt mondani, hogy lássam, a látjam helyett. Amúgy ez a k-zás a leggyakoribb még az örményben, de maradjunk meg a csimbu, vagy csimbó szónál. Ez a k összezavar, hogy most ez igaz igei k vagy nem. A kerék, mint kreka, krek igen, de itt is vahn egy kipcsák-fingrizmus, mivel az a itt lekopott, mint a hadu-had esetében az u. A csonka, riba esetében a melléknévi a megvahn, de főnévi is lehet, mint a germán stuha, a csuha, ezeknél nincs lekopás.
Marok, esetleg maroka lenne, merk-mark gyökből, mint markangja(marangol).
Marok, kerék igei k, de a fazék esetében már nem ami a germán faza-ból ered.
Tehát kereka a kerék, csimbu vagy csimbó a csimbók helyesen, a vár az vagy váru, vagy uaru, a fazék meg a faza.
Gelmerjsds 2021.07.09 11:02:58
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása