Adatok
Bolyhos Nyuszi
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
„A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása”
A telexen megjelent cikkben rengeteg dolog benne van, amit nem akarok elismételni. Mégis, lenne még néhány kérdésem, amit talán…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ezen kívül én is szép számmal tudnék írni, a bántalmazó kapcsolatok általam látott típusairól.
Az egyik mintapélda az anyagi előnyön alapuló kapcsolat, aminek az esetek többségében a nő a haszonélvezője. Mielőtt azt látnád mögé, hogy burkoltan lekurvázom a nőket, semmi ilyen szándék nincs mögötte. Egyszerű evolúciós okok húzódnak mögötte, a punciért fizetnek, a farokért nem. A mögöttes pszichológiai okokat boncolgatom. Neveltetés, szocializáció (vagy ezek hiánya) és gazdasági okok, illetve végső soron személyiségtípus, hogy egyre több nő számára kézenfekvő, hogy ebből éljenek, akár mellékesen vagy lightosabb formában (csak webcam) és jóval többet keressenek, mint normál munkával. Az ilyen típusú kapcsolatokat, ahol a nő ilyesmi mentalitású, az sem kímélné meg az erőszaktól, ha az állam kamerákat helyezne el a hálószobában, mert azt is kimagyaráznák, hogy valójában ez náluk ilyen szokás. Hiszen a nő számára minden TÖRVÉNYI keret adott jelenleg is, hogy kilépjen belőle, de a nagyravágyás miatt újra és újra ilyen kapcsolatokat fog találni. Ráadásul ahogy egyre jobban belesodródik, akár a függőségekbe (drog, szerencsejáték, shopping, amikre rengeteg megy el), akár az élete egyéb elcsesz(őd)ésébe (gyerekszülés, öregedés), annál nehezebb lesz váltani.
És itt is a második típus, a hosszú évek, évtizedek óta, több ponton összeláncolt kapcsolatok. Gyerekek, közös tulajdonok, közös hitelek. Meg szimplán még a pszichológiai megszokás is. Ahogy öreg fát sem lehet átültetni és nem egy idős ember nyomorog inkább egy jó lokációval rendelkező hatalmas házban, minthogy megduplázza, megtriplázza a nyugdíját és olyan helyen éljen, ahol közel van a bolt, orvosi ellátás és minden más is, itt is ugyanúgy van egy csomó nő ÉS FÉRFI is, aki a megszokás, kényelem és a közösködés miatti kilépési nehézség miatt tűr.
És az fMRI óta tudjuk, hogy az emberi agy nem tesz különbséget a fizikai és lelki fájdalom között. Sőt, utóbbi sokszor jobban és sokkal tovább tud fájni. És az nem látszik kívülről, mint egy monokli, amit a környzet akkor is lát, ha nem ismeri az illetőket. Az igazán rutinosak lelki terrorral akár mosolyogva, kedvesen egy társaságban is tudnak bántalmazni úgy bizonyos embereket, hogy azt csak ők ketten (meg még aki nagyon ismeri mindkét felet) tudják, hogy miről van szó. De mikor egy férfi erélyesebben megfogja a barátnőjének a karját, hogy "Eleget ittál, gyere, menjünk haza!" akkor már rögtön triggereli az összes szemtanúban a "bántalmazó férfi" asszociációt. És csak kevesen gondolják végig, hogy esetleg a férfi ezzel a gesztussal megelőzni kívánta azt, ami még 3 pohár ital és 20 perc elteltét követően kezdődött volna.
Évekkel ezelőtt az akkori barátnőmmel túráztunk és mikor átvágtunk egy dzsindzsáson egy ág visszapattant és eltalálta a szemem alatt. A kezdeti rémületet követően, hogy egy pár centin múlott, hogy nem ment ki a szemem néztük, hogy ez be fog kékülni. Aztán megjegyeztük, hogy ha ő megy előre, akkor fura lett volna megmagyarázni, hogy nem én bántottam őt, hiszen ez a társadalmi sztereotípia. Így viszont elvicceskedte, hogy majd azt mondja, hogy rossz fiú voltam és ezért kaptam. Később néha eszembe jutott ez az eset, hogy mennyire könnyedén tönkre lehet tenni egy férfit.
Úgyhogy szép dolog az idealizmus, de a törvényeket jobb híján kénytelenek vagyunk az adott társadalmi berendezkedés és közmorál alapján írni. Így egy morálisan jóval fejlettebb nyugat-európai ország esetében valószínűleg jóval ritkábban fordul elő, hogy visszaéljenek ilyesmivel, mint a kettős mérce hazájában, egy banánköztársaság irányába haladó puha diktatórikus országban.
De még a múltbéli tapasztalatok is azt mutatják, hogy a törvény sem a rasszizmust (ami valójában legtöbbször xenofóbia), sem az LMBTQ-ellenességet (ami meg legtöbbször irigység akár úgy, hogy még nekik is van párjuk, pedig sokkal kisebb körből válogathatnak, akár úgy, hogy őket bezzeg alkalmazzák kvóta alapján és van érdekvédelmi szervezetük, akihez fordulhatnak) nem oldotta meg, sőt, leginkább olaj volt a tűzre pont az említett okok miatt.
Mielőtt más kultúrákból importálunk elemeket, ismerni kéne a többségi társadalom mentalitását.
Meg alap pszichológiai ismeret is hasznos. Például, hogy aki karhatalmi erőkhöz megy dolgozni, az általában vagy a "szenvtelenül végrehajtom, ami törvényileg írva vagyon, legyen az akár a náci Németország vagy Észak-Korea" vagy pedig a "megmondom a frankót" típus, de egyik sem a léleksimogatós fajta, így még ha nem is mondja ki, a tekintetén, gesztusain azért látszik, hogy mit gondol az adott valamiről.