Társkereső Tanácsadó 2009.04.23 16:12:31

@anafeb: Kérdezed, miért nem zárom le a múltat. Visszakérdezek: te miért nem zárod le a múltat? Ha ennyire eleged volt már a témából, miért hoztad elő ismét, hogy ez a hozzászólás annyira, de annyira fontos volt, hogy megérdemel még egy különálló bejegyzést. Ugyan miért baj az, hogy anyós véleménye mellé oda merem tenni a sajátomat, ugyan mondd meg, miért? Anafeb, te tudnál kívülálló lenni?

Anyós szókincse: kapzsi, taszító, befurakodott féreg, öntelt és önző, az agymosott zombiból pedig mostanra "szeretetre vágyó ember" lett...

Hogyan lehet az, hogy neki joga van ehhez, míg nekem nincs jogom válaszolni? Hogyan van az, hogy ő 250 km-ről úgy vagdalkozik, hogy semmit, de semmit nem tud arról, hogy mikor mit teszek, mit dolgozok? A saját lányával, és unokájával egy egész héten át a tavaszi szünetben nem beszélt annyit, mint én egy vacsora közben, még úgy is, ha már válófélben vagyunk! Vajon hogyan képzelte el, hogy az unokája születésnapjára hozott banánból nem fogok enni akkor, amikor ő megebédelt abból az ebédből, amit én magam főztem? Akkor jó volt a belednek a babgulyásom, vén szipirtyó? (Ezt a féregért kaptad, rusnya banya - ez meg az "Indul a bakterház"-ból vett, de pontosan ide illő szófordulat volt).

Lehet, hogy más látott már olyan alkoholistát, aki tisztában volt azzal, hogy ő alkoholista. A napi 4-6-8 üveg sör heti 7 napon át, az micsoda? A részegen éjjel közepén felhívogatás az micsoda? A gyerek sörrel itatása az micsoda? Az sms-ekben gyalázkodás az micsoda? A titkosszolgálatos rémtörténet az micsoda? Azt hiszem, vannak olyan emberek, akik - bár megtehetnék - mégsem vásárolnak többszöröse annyit, mint amennyit el tudnak fogyasztani. Minek 30 kiló krumpli, amikor nincs hol tárolni, minek egy karton (6 üveg) Tokaji aszú csak úgy "ajándékba"? Talán nálatok már nem volt hely a bárszekrényben? Minek 4 guriga trappista sajt egy ekkora családnak? És most minek 6 csomag Lapka sajt 2 embernek 2 hétre? Talán a volt munkahelyed javait is ilyen bőkezűen szórtad pénzügyi vezetőként, azért tettek olyan hirtelen lapátra, vagy a nagy szakértelmedet hirtelen valaki elfelejtette észlelni? Ne hidd azt, hogy én nem tudok ilyeneket mondani, csak te. Tudok én is.

A feleségemnek - amikor elköltözik innen, lesznek olyan dolgai, amiket a családomtól kapott. Anyám minden egyes alkalommal (névnap, születésnap, karácsony, húsvét) kikérdezte, hogy mit szeretne kapni, felírta az összes méretét, és vette a fáradságot, hogy végigjárjon több üzletet is, hogy egy csinos garbót, egy szép szabadidőruhát, pólót, vagy más szép ruhát ajándékozzon neki. Nekem pedig csak az erkélyen heverő Whiskysüvegek, meg a nagy 4 l-es pezsgősüveg az emlékeztető erre az áldásos kapcsolatra. Míg egyszer csak megelégeltem, és kiöntöttem az összes "ajándék" szeszt a klotyóba, és megírtam a blogomba, hogy vedd a lapot.

Hogy hogyan gondolok most boszizsu-ra? Nos, igen, még jóval a végső döntés után is nehezemre esett belegondolni abba, hogy a közös álom nem valósulhat meg. Annak idején abban egyeztünk meg, hogy nem lesz kivételezés, nem lesz kényeztetés, határozott, igazságos, és következetes családi életet fogunk élni. El kell mondanom, hogy ez soha nem sikerült igazán. Amikor kézbe vettük volna a család irányítását, anyós rögtön ott termett, és belevágott, hogy nem úgy van az. Aljas módon azt állítja, hogy én akartam a családi házat. Mocskos hazugság, azt a házat a lányod, és a gyerekek akarták, és a lányod nézte ki Egerágon. Nekem addig, amíg egyenesbe nem jutunk, sosem jutott volna eszembe a családi ház vásárlása. Egyetlen egyszer volt olyan, hogy hitelt vettem fel autóvásárlásra, és amikor bebuktam, kiszámoltam, hogy egy év alatt 1 milliót vesztettem rajta, akkor elhatároztam, hogy soha többet nem lesz ilyen. Amikor tavaly tavasszal bejelentettétek (hetente jött a telefon, hogy milyen pécsi lakásokat nézett a neten nekünk anyós), hogy "kislányom, a lakásodat megvesszük áron felül 9 millióért, és még ugyanennyire számíthattok, egy feltétellel: a gyerekeknek külön szobájuk kell legyen", én azt mondtam, hogy szó sem lehet róla. Mehet, aki akar, én ilyen feltételekkel sehova nem megyek. 4 éve lakok ebben a lakásban, és nagyon hozzászoktam, hogy itt senkire nem vagyok utalva. Senki nem tart sakkban, senki nem szab feltételeket, senki nem zsarol. Nyilván ez volt a kulcs a dologban.

Volt egy első idő, amikor anyós látta, hogy nem megy a szétmarás, és elkezdett adakozni. Autót (persze a fő cél, hogy a kis kedvence kocsival legyen hordva iskolába, "szegény gyerek", mennyire évezte a villogást, mikor nagy színházi jelenettel búcsúzott reggelente tőlem puszizkodva, hogy "annyira szeretlek apuci"), havi apanázst, a vér szerint apa helyett (aki ugyebár 8-10 éve ígéri a gyerektartást, meg a félbemaradt lakásfelújítás befejezését, most mégis a második feleség fizet helyette, hogy ne kerüljön árverezésre a fejük fölül az otthagyott másik gyerekkel az egykori közös házuk), meg nyaralásra költőpénzt, biciklit az én gyerekemnek is, meg zsebpénzt, banánt, fügét, karácsonyi dinnyét... Ó nincs itt annyi hely, amennyit kaptunk ebben a lekenyerezős időszakban... Majd amikor kezdődött a viszály, jöttek az első söritatások a gyerekkel, egész napos számítógépezések, tévé előtti bambulások, felesleges és idióta játékok (dartveder sisak, mert anélkül az élet nem élet, egyszer használós méregdrága barbik, amik elviselhetetlen monoton dallamot énekelnek), végül én felmordultam, és akkor rögtön megszűnt a szeretet, és innen már egyenes út vezetett az agyatlan zombizáshoz.

Hölgyeim, és Uraim, tessék, vihetitek, anyós, após a tiétek. Boszizsu nemrég pénzt is ígért érte, most hamarosan megszűnik anyós státusza. Vajon mi lesz vele azután? Legyen a neve tán porh-anyós, vagy rug-anyós, esetleg maradjunk Bendegúz szavajárásánál, és legyen ő egyszerűen csak Rusnya Vén Banya?

Szavazzatok, kérem, na, nyugodtan levehetitek most az egyszer a sznob álarcot... Nem harap a néni :)

Társkereső Tanácsadó 2009.04.23 16:28:23

Nem vettem észre, hogy másik néven vagyok belépve. A lényegen nem változtat.

Társkereső Tanácsadó 2009.01.02 13:15:22

Egyszerűen: szar, zagyva.
Kicsit bővebben: nagyon szar, nagyon zagyva.
Még bővebben: hosszú, nehezen érthető, hogy mit is akar, a végén nem kevés öndicsőítéssel, felesleges akrobatikával, öncélú, semmitmondó, tehát: TRENDI. Mehet a süllyesztőbe, a szarkupac tetejére, aztán jöhet a következő. Pár hét múlva már csak a szagát érezzük, a többiével összekeveredve. Mert szar, és zagyva.

Kérdezném, kinek támadt ETTŐL kedve MEGVENNI a portékát?

Társkereső Tanácsadó 2008.09.22 19:06:20

hát igen, a személyes ismerkedés varázsa...

Társkereső Tanácsadó 2008.08.15 15:08:27

Legnagyobb gratulám. Ismét egy fantasztikus fórum, ahol meg lehet vitatni azt, hogy kinek a kijének van olyan valakije, aki látott egyszer valamit, de nem tudja, mi volt az, tehát szcientológusos, és szektásos, mi más lehetett volna? Merthogy a Világ Nagy Dolgai itt, és most fognak eldőlni. Mit nekünk tények, mit nekünk adatok, mit nekünk statisztikák... Hiszen persze mindenki bele akar halni abba, ha egy munkahelyen "váratlanul" bevezetik azt, hogy "mutasd meg, hogy az elmúlt 8 órában miből mennyit végeztél el, és rajzold fel egy koordináta rendszerbe az utóbbi 3 napod eredményét!" És azt, hogy "mostantól a munkatársak nem állnak meg egymás mögött, és nem várják meg, míg lehet hozzá szólni, miközben az dolgozik, és koncentrál, hanem leírjuk, amit akartunk mondani, berakjuk a megfelelő helyre, és aztán kotródunk vissza a munkához, és végezzük azt!"
Nagyon érdekelne, hogy konkrétan ki mibe akart belehalni, amikor a főnöke egyszer csak azt merészelte mondani neki, hogy "az általad megtermelt bevételből kapsz fizetést, ami nem lehet több az általad megtermelt bevétel meghatározott részénél".
Egyetlen közös dolog van ezekben a meghalni akaró kisemmizett megalázott, megtaposott emberekben: egyik sem hajlandó elárulni azt, hogy konkrétan mi az a tevékenység, amit a munkahelyén nem volt hajlandó elvégezni? Talán üzletkötő létére nem szeretett telefonálni, vagy nem volt hajlandó kimenni ügyfelekkel tárgyalni? Vagy nem volt hajlandó kimondani azt, hogy inkább lemond a fizetésének a feléről, de nem akar dolgozni? 91 óta vagyok vállalkozó, és az emberi lustaságnak, és nemakarásnak akkora skáláját láttam már, hogy az elhomályosít minden antiszcientológiásos fórumozósos nyálverést... Ezekről senki nem szeretne beszélgetni???

Társkereső Tanácsadó 2008.08.24 22:53:18

Először is, ha már tényleg sikerült megtalálni a nevemet a WISE kiadványban, akkor nyilván a dátumát is sikerült megtalálni. Az a bizonyos kiadvány 2001-ben lett kiadva, amikor valóban WISE tag voltam. Bár egyetértek a WISE céljaival, jelenleg nincs érvényes tagságom.
Egyébként pedig továbbra sem olvastam semmi újat. Azt a bizonyos L. Ron Hubbardnak tulajdonított mondást a vallásalapításról már annyian, és annyi helyen idézték, hogy lassan tényleg igaz lesz a puszta ismételgetéstől. De valami különös oknál fogva sem a pntos forrás, sem a konkrét anyag sehol nem jelent még meg. Ez nyilván véletlen.
A legtöbb WISE cégben azok a munkatársak röppennek szét pillanatok alatt a statisztikák bevezetése miatt, akiknek van némi takargatnivalójuk. Talán másnak még sosem tűnt fel, de azért én kíváncsian várom, hogy mikor kerül elő az első olyan "volt tag", aki azzal áll ki a nyilvánosság elé, hogy ő volt a hibás, pontosan felsorolja az összes mulasztását, amit egy szervezettel szemben elkövetett, és elmeséli a VALÓDI okát annak, hogy nem maradt ott, ahol volt... Vagy talán a világ csak félrevezetett, és elvakult "belső emberekből", és megalázott, megtaposott kisemmizett "volt tagokból" áll????? Hol vannak azok a semmirekellő link alakok, akik mindenhol megbuknak, mindenhonnan kirúgják őket, mert lusták, és aztán végre fordulnak egyet a Szcientológiában is egyet, hogy legyen végre mire fogniuk a kudarcaikat...?

Társkereső Tanácsadó 2008.08.23 18:17:02

Oké, rendben. Akkor megkérdezem, hogy az ilyen nagyítóval is alig megtalálható fodrásznagyságrendű sík hülyéknek milyen weboldal való? Javíts ki, ha tévedek, de most éppen saját magaddal kerültél ellentmondásba:
1. bosszankodsz, hogy a kerületben nem találtál a neten egy fodrászt sem.
2. a "sík hülyéknek eladni valami kevés munkával összetákolt, standard gagyendáré szart" az nem járja.

Akkor meg honnan lenne neki weboldala? Ahhoz, hogy legyen neki egy általad is értelmesnek tartott weboldala, ahhoz neki le kéne perkálnia egy valag (vagy két valag) pénzet, ugye, de azt ELŐRE meg kéne neki keresnie, kérdem én, hogyan??? (Ha megadod a megfejtést, az nekem személy szerint is frankó lenne...) És akkor még mindig ott marad a Nagy Kérdés: ki fogja azt a most már aztán kibaszott jól összerakott weboldalat megkeresni, és aztán hogyan lesz ennek a szerencsétlennek BEVÉTELE belőle. És azt légy szíves, számold ki, hogy mennyi idő alatt térül meg egy fodrásznak egy weboldal (mondjuk elég durva becsléssel, legyen a mértékegység mondjuk évezred). Na ezt marketingöld le!

Ui.: nekem nincsen semmiféle ellenérzésem, ha úgy tukmálok le valakinek valami szolgáltatást a torkán, hogy biztos vagyok benne, hogy az jó lesz neki. Túl sok a hülye, és túl kevés az idő, az ember néha nem ér rá magyarázgatni; elszedi a pénzt, megcsinálja a melót, aztán ráérünk utána majd tisztázni, hogy kinek volt igaza...

Társkereső Tanácsadó 2008.08.23 18:29:22

Elnézést, az előző hozzászólásom NEM a társkereső tanácsadásról szólt, azt ingyen csinálom, és mivel nem kapok érte pénzt, ezért erre az előzőkben írt módszer nem érvényes. Ingyér senkivel nem erőlködök, hogy lenyomjak rajta valami okosságot. Csak akkor alkalmazok enyhe "erőszakot", vagy "tukmálást", ha nem csak a másik félnek van belőle haszna, hanem nekem is. Ennyire önző vagyok...

Bocs a duplázásért.

Társkereső Tanácsadó 2008.08.24 21:02:53

Jól van, most már eljutottunk addig a pontig, ahol nem annyira érdekes a dolog. Valami különös születési rendellenesség miatt nehezen tudom elfogadni azt, hogy egyre többen merülnek bele az internetbe olyan mélységig, amit én nem tartok egészségesnek, de ez innentől legyen az én bajom. (ugyanez az értetlenség vehető észre velem szemben a "webhívők" köreiben, úgyhogy 1:1, x). 3 éve még be sem tudtam kapcsolni egy számítógépet, és a haladási sebességemből ítélve nem forognak veszélyben egyetlen webguru babérjai sem (mindent saját erőből tanultam meg, se könyv, se tanácsadó). Azt viszont még senki nem tudta nekem elárulni, hogy mi a különbség a között, hogy elhirdetek egy újságban 200 E ft-ot, vagy ugyanennyiért megrendelek egy weboldalt, na akkor mi van??? Az újság hirdetésfelvevője sem tud garantálni nekem POTENCIÁLIS érdeklődőt, és a webguru is azt mondja, hogy még xy idő, mire elkezdik nézegetni az oldalamat, vagy perkáljak még, ha sürgős... És ugye az magától értetődő, hogy mindenki keresőoptimalizálós spécialista, akkor meg mi alapján döntsek? Képzeld el, hogy mindenki a saját edzőcipőjét akarja a lábadra húzni, hogy ugyebár az a legjobb... És úton-útfélen mást sem kapsz, csak azt, hogy "nem akarom leszólni mások teljesítményét, mert ugye te döntesz, a te pénzed...". Van nekem 2 olyan pali is, akik már évek óta weboldalt akarnak nekem eladni, méghozzá (állítólag) nagyon haveri áron, de még nem látom azt, hogy akkora nagy értelme lenne a dolognak, bár mostanában már kezdem sejteni, hogy rossz tuti nem lenne. Ha annyi pénzem lenne, mint amennyit be akarnak tőlem már egy ideje szedni (3 éve volt egy nagyobb bukásom, még nem gyógyultam meg), akkor talán bele is vágnék. Úgyhogy az ingyentanácsadó projekt sem fog sokáig tartani.
A weboldalam programozási hibáit tuti nem én csináltam, ahhoz én annyira szakbarbár vagyok, hogy még elrontani sem tudnék semmit (vagy mégis?). De most, hogy tudom, hány db van benne, majd elkezdek gondolkodni, abból mindig jó dolgok szoktak kisülni...
Egyébként pedig nem tudtam, hogy a te oldalad mennyire látogatott, nem ez volt a legfontosabb abban, hogy elkezdtem hozzászólni, egyszerűen csak kiakadtam azon, amit írtál. Ha a te oldalad lenne a legutolsó a látogatottsági listán (pedig az az enyém), akkor is írtam volna. Jelenleg még azt sem tudom, mi micsoda itt: feedek, visszapingek, meg mittudomén mik. NEM TALÁLTAM semmit ezekről a szavakról az internetes szótár oldalon :( Azt sem tudom, hogy a saját statisztikáim mit jelentenek. És szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Legfeljebb többen vannak, aki nem merik bevallani, nehogy hülyének nézzék őket. Én már nagykorú vagyok, hozzászoktam. Na helló, visszaállok olvasó üzemmódba. Köszi az eszmecserét, nekem jól esett.