Regisztráció Blogot indítok
Adatok
örsi remete

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2020.10.10. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ateista Klub Koronavírus és vallás 2021.12.31 12:27:12
A jelenlegi koronavírus járvány a vallásoknak egy döbbenetesen őszinte igazság pillanata. Ebben a válságban nagyon egyértelműen, és brutálisan őszintén megmutatkozott, hogy az emberiséggel törődő, jóságos isten hite badarság, hiszen semmiféle olyan csodákról nem hallunk, amit isteni csodának…..
örsi remete 2020.10.10 16:24:15
A post bemutatja egy ateista szemével, hogy miről is szól a mi hitünk és kétségtelen, hogy sok szempontból igaza van. Mivel ateista, csak abból a magatartásból, viselkedésformákból tud információt szerezni amit lát, tapasztal a magukat hívőknek mondók részéről. És valljuk be sok, magát hívőnek mondó személynek oly sekélyes a hite, mint amit postírónk érzékletesen és joggal kritizál. Valóban az effajta hit végső soron "irracionális, idióta, elmebeteg hit".
Miért is?
Mert Istenben azért bízik, hogy evilágban rendezze a dolgait. Adjon egészséget, jólétet, "hogy a Julcsi ötöst kapjon magyarból, hogy a Józsinak magasabb legyen a fizetése" etc.
Olyan mint egy automata, bedobjuk a kért imamennyiséget, böjtöt, miegymást, aztán jön az áldás. Ha jól mondtuk, tettük persze :)
Akár egy fejőstehén. Az ilyen Isten persze marha jó lenne. Már Jézust is szívesen megtették volna királlyá, ha folytatja a hal és kenyérszaporítást, meg a csodákat. / Jn 6.15/
Kinek ne kellene ilyen Isten?
Valóban ennyi lenne? Ezek a mi valódi problémáink, amiért egy istent érdemes tartani?
Ilyen lenne Isten, aki az Univerzumon túl létezik?
Ez lenne a legjobb ajánlata számunkra?
Minden ok gyermekek, minden gondot megoldok, se bánat, se bú, ha fáj valami elmulasztom, ha süt a nap felhőt küldök, ha szárazság van esőt adok, ha sok az eső elfújom a felhőket és egyáltalán minden igényt kielégítek.
És mi volna, ha mindent tényleg megoldana nekünk? Akkor 60-80 év hawaii, aztán irány a semmi, a rothadás?
Ez így nyilván idiótaság. Isten, ha tényleg Isten nem lehet automata és nem lehet ajánlata az, hogy megold itt nekünk minden gondot. Ennél sokkal nagyobb ajánlata kell legyen számunkra. Feltéve, ha létezik.
Ahhoz persze, hogy észre vegyük van-e ilyen ajánlat, félre kell tenni "csip-csup ügyeket" és komolyan elgondolkodni azon, mi is a mi igazi bajunk?
Mert "ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk." /1Kor 15.19/ mondta már Szent Pál is, a postíró előtt 2000 évvel, de írhatta volna azt is hogy "irracionális, idióta, elmebetegek"
Ha jól megfigyeljük az evangéliumokban ábrázolt Krisztust, az ő ún. csodáit, világosan látszik, hogy a csodák nem úton útfélen történtek, nem volt permanens csodadömping, egyáltalán nem oldotta meg a többség problémáit, hanem egy akkori léptékben is szűk kör lehetett annak részese. Ahhoz persze elég sok csoda történt, hogy a híre gyorsan elterjedt és volt is nagy csodavárás mindenütt, maga Heródes is szeretett volna egy kis cirkuszi mutatványt, de Jézus nem tett csodát. A csodák alapvetően nem azért történtek, hogy megoldódjon az emberiség földi tartózkodása, hanem azért, hogy tanúságot tegyen rendkívüli személyéről, hogy segítsen felfedezni kivel is állunk szembe.
A működése alatt bekövetkezett néhány csoda csak bevezető volt az igazán reményt adó csodához, az ő feltámadásához.
Mert az a mi igazi problémánk, hogy véget ér a műsor és legördül a függöny és nem látunk át ezen a kárpiton. Minden kor embere érezte, hogy valahogy nincs vége, de senki nem tudott átnyúlni ezen a falon.
Istennek nem az az ajánlata, hogy megoldja a koronavírust meg az egyéb problémáinkat, hanem az, hogy végtelenre tágítja az emberi létezést, beteljesítve minden korok, minden emberének legbelsőbb vágyát. Ez az isteni lépték és nem a csip-csup ügyeink.

Csak a zsenik tudnak erről dadogni, mert ez felülmúl minden emberi elképzelést.
Álljon itt két vers, ami felvillant mindebből egy csipetnyit.

A földi létünk szűkösségéről ír Pilinszky János az Elég című versében

A teremtés bármilyen széles,
ólnál is szűkösebb.
Innét odáig. Kő, fa, ház.
Teszek, veszek. Korán jövök, megkésem.
És mégis olykor belép valaki
és ami van, hirtelenül kitárul.
Elég egy arc látványa, egy jelenlét,
s a tapéták vérezni kezdenek.
Elég, igen, egy kéz elég amint
megkeveri a kávét, vagy ahogy
„visszavonul a bemutatkozásból”,
elég, hogy elfeledjük a helyet,
a levegőtlen ablaksort, igen,
hogy visszatérve éjszaka szobánkba
elfogadjuk az elfogadhatatlant.

...és prófétai látomással néz abba jövőbe, amit Isten felkínál azoknak, akik elfogadják azt.

Pilinszky János: Mielőtt

A jövőről nem sokat tudok,
de a végítéletet magam előtt látom.
Az a nap, az az óra, mezítelenségünk
fölmagasztalása lesz.

A sokaságban senki se keresi egymást.
Az Atya, mint egy szálkát, visszaveszi
a keresztet, s az angyalok, a mennyek
állatai, fölütik a világ utolsó lapját.

Akkor azt mondjuk: szeretlek. Azt mondjuk:
nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt
tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja
a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk.
örsi remete 2020.10.11 00:19:30
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása