Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Cheradine

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége halála, majd a végzetes bécsi döntés a hadüzenetről számos érdekesnek ígérkező alternatív tényt kínál vizsgálódásra. Előbb azonban arról, ami ténylegesen történt Szarajevóban. 1914. június 28-ának és az azt követő napoknak…..
Cheradine 2010.09.21 05:36:33
Hát igen megállapithatjuk, hogy egyfajta hobbi merényletről van szó, mert nem jutott eszükbe, hogy más, ennél értelmesebb dolgokkal múlassák a csermelyléptű időt.
Egyébként érdekességek 1914. június 28-ával kapcsolatban:
- 1389. június 28-án volt a rigómezei csata, és a középkori szerb állam vége. Az osztrák hadgyakorlat ezen a napon (nem véletlenül) olyan, mintha az oroszok itt parádéztak volna a mohácsi csata évfordulóját ünnepelve. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a szerbek egy jó része arcpiritónak tartotta a gesztust.
- 1900. június 28-án házasodott össze Ferenc Ferdinánc Sophie Chotek grófnővel, azért vitte a magával a trónörökös, mert egyrészt házassági évfordlója volt, márészt a hadgyakorlaton katonai rangban vett részt, nem főhercegként. Igy mellette lehetett - az egyébként - alacsonyabb társadalmi státuszú felesége hivatalosan is. Az esküvője napján jelölte ki a halála napját is. Ha másnapon házasodott volna, felesége - nagyon kedves szimpatikus asszony volt - túlélhette volna...
- A gyilkos lövés előtt még volt egypár furcsa kisérlet. Egyikük bombát dobott, ami lepattant a ponyváról, egy másik megsajnálta a főherceg feleségét és hazament.
- A bomba miatt megváltoztatták a kocsisor útvonalát, de erről Ferdinánd soförjének nem szólt senki. Emiatt amikor észrevették, hogy másfelé kellett volna menni, az autó lefékezett, hogy visszatolasson pontosan Gavrilo Principe előtt állt meg. Ezért nem kellett nagy lövésztudomány a találathoz.

A sok-sok véletlen, ami a gyilkos lövéshez vezetett, szerintem méltán erősitheti a determinisztikusokat :). Én azért úgy látom, hogy a háború ebben a felállásban később nem tört volna ki, legalábbis nem német hadüzenettel. Ez amolyan last minute háború volt Németországnak, amig még megvan a főlénye. A háború későbbi kitörését, viszont csak akkor lehetett volna elkerülni, ha gondolkodásmód, a politikai doktrinák és egyéb 19. századi beidegződések valahogy gyorsabban gyengülnek (pont ehhez kellett a 2 háború tapasztlata viszont). Az iparosodás első és legnagyobb nyertese a hadiipar lett, ha civil ágazatok gyorsabban fejlődnek (pl. kommunikáció, turizmus), talán ha az emberek tömegesen megtapasztalják, hogy más országokban is ugyanolyan emberek élnek elkerülhető lett volna a világégés...
Amint a sakkparti végeztével az ellenfelek felállnak az asztaltól, rendszerint akkor következik az éppen befejezett játszma elemzése: a játékosok sorra veszik az egyes változatokat, erősebb lépéssorrendet keresnek, igyekeznek megjavítani a fehér vagy a fekete által választott…..
Cheradine 2010.09.15 09:43:51
Én úgy látom (Montesquieu által inspirálva), hogy mindig vannak mélyre ható évtizedek alatt kialakuló okok (jelen esetben a föld területi felosztása lezárult, az imperializmus meg burjánzott tovább), illetve kiváltó okok (szarajevoi merénylet), melyek begyújtják a löporos hordót. Ime néhény lehetséges alternativa mi lehetett volna másképp, ha 1914-ben nem tör ki a háború:
- Németország katonai-gazdasági fölénye csökken, ezzel az esély is, hogy később meginditja a háborút
- angol-francia-német szövetség Oroszország ellen (a korban divatos szakértői előrejelzésnek számitott), Oroszország akkor kb. olyan szerepet töltött be a világpolitikábn, mint ma Kina
- Nem lenne nyári időszámitás
- Az asszonynak otthon lenne a helye a mai napig, nem dolgozhatnának a nők
- A vezető poziciókban szerte Európában még mindig a származás lenne a meghatározó az éredem helyett (a nemesség intézménye ekkor bukott el végleg)
- Sorozatos kisebb háborúk lennének a mai napig Európában, 1914 előtt 1000 év alatt, csak 22 békés éve volt az öreg kontinensnek
- a gyarmat ma is léteznének
- egy gazdasági politikai közösségbe tömörülő Európa ma megőrizhette volna vezető szerepét a feltörekvő országokkal szemben (USA, Oroszország, Japán)
- a kommunizmus és fasizmus elméleti ideológia maradt volna
- a spanyol nátha sose öl meg 40 millió embert

Lényeg, ami lényeg az első világháború az első perctől az utolsóig az emberiség legnagyobb tévedéseinek korszanaka. Ahogy Mr Bean mondta a Fekete Viperában: "Olcsóbb lett volna kivégeztetni hetente 20 ezer munkanélkülit..."
Cheradine 2010.09.15 16:38:28
@Brájen: Szerintem ez hit kérdése, hogy mennyire gondoljuk a történelmet determinisztikusnak vagy sem, tehát a helyes válasz valószinűleg az, hogy sose tudjuk meg szükségszerű volt-e két háború. Személy szerint azt gondolom inkább az volt meglehetősen irreális, hogy az első világháború egy pont ezért törjön ki, többek között mert:
- Ferenc Ferdinánd alkalmatlan volt uralkodásra a 20. századi Európában, senki sem szerette, az udvar igazából jól járt, hogy eltűnt a színről.
- Korábban ennél sokkal súlyosabbnak tűnő konlfiktusok miatt sem tört ki a háború (pl. Bosznia 1908-as annektálása vagy a két marokkói válság).
- Szerbia lényegében elfogadta az ultimátumot, kivéve, hogy a Monarchia rendőri szervei szerb területen nyomozhassanak. Ezt minden szuverén állam visszautastaná ma is (különben nem lenne szuverén). A diplomáciai megoldás mindenképpen kézenfekvőbb lett volna.
- Európa politikusai és uralkodói olyannyira nem vették komolyan a merényletet, hogy egyik sem szakította meg a nyaralását. Többek közért ezért telt egy hónap az merénylet és a hadüzenet közöt.

A tévedések sorozata, ami merénylettől eljutatta Európát a hadüzenetig nagyon hosszú lenne erre itt nincs hely most. Én ebből a történetből pont azt a tanulságot vontam le, hogy a nagy eseményeknek gyakran appró okai vannak...