Regisztráció Blogot indítok
Adatok
argumentor

0 bejegyzést írt és 30 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A címben feltett kérdéssel kapcsolatban sajnos nemrég történt egy felháborító eset az Egyesült Államokban. Történt, hogy megerőszakoltak egy nőt, akinek nem tudjuk a nevét, és nem is fontos, R.W. a monogramja. A sajnálatos eset után R.W. egy erőszak utáni segítőközpontba vitték. Egy orvos két…..
argumentor 2020.09.26 22:54:26
@Brendel Mátyás: "elfogadd az igazolás elvét, azaz, hogy igazolnod kell egy állítást. Egy állítás igazolás nélküli ismételgetése az pont nem a vita."

Már Arisztotelész is belátta, hogy nem lehet mindent igazolni, mert az végtelen regresszushoz vezetne. Az igazolásoknak valahol véget kell érniük, és önevidens állításokban kell végződniük. Ilyenek lehetnek az erkölcsi igazságok, amelyeket Draugri1257 említett.
Boldogkői Zsoltnak és Nagy Gergelynek nemrég már volt egy élő vitája, amelyről írtam egy kritikát. Sajnos már abban a vitában is  felkészületlenül állt ki Boldogkői, és Nagy Gergely ezt igencsak kihasználta. Már akkor abban maradtak, hogy lesz folytatás. A koronavírus járvány alatt ezt meg is…..
argumentor 2020.08.05 20:42:51
@Brendel Mátyás:
1. Te nemcsak Magyarországról, hanem Európáról is tettél állítást.

2. Honnan a faszból veszed, hogy hasból mondanék számokat, ezeket bárki megtalálhatja az Akadémiai kézikönyvek sorozatban 2010-ben megjelent Világföldrajz kötetének 316. oldalán (Etnikai és vallásföldrajz (Kocsis Károly), A népesség jelenlegi vallási megoszlása.)
A jelenlegi néphülyítő uszítások közepette gyakran elhangzanak olyan "érvek", hogy az iszlám sokkal rosszabb a kereszténységnél, és még, ha a kereszténység az inkvizíció és boszorkányüldözés során emberek tízezreit is irtotta ki, az régen volt, nem tudok (tudunk, mi ateisták) ilyen eseteket mondani…..
argumentor 2020.08.04 20:58:31
@Brendel Mátyás: A válaszodban egyből sikerült két igencsak durva logikai hibát is elkövetned.

1. "nekem nem kell, hogy saját álláspontom legyen Koszovót illetően"

1. Nincs olyan, hogy nincs saját álláspontod. Nem maradhatsz az elismerés és a nem-elismerés között "félúton" lebegve. Ha nem jelented ki, hogy elismered, azzal már döntöttél és állást foglaltál. Ez pontosan analóg azzal, amit már többször kijelentettél egy másik vitában, mikor amellett érveltél, hogy az agnosztikus is ateista, mert ő sem hisz istenben. Ehhez hasonlóan a nem-elismerők és az el nem ismerők közé is azonosságjel tehető.

2. Fogadjuk el, 1-ből adódóan, hogy te (vagy bárki más) magyar állampolgárként nem ismered el Koszovót független államnak.
Ha egyszer elfogadjuk, hogy lehetséges olyan, hogy egy adott ország állampolgárai nem ismerik el függetlennek, miközben az adott ország kormánya hivatalosan elismeri annak, akkor nyilván a fordítottja is lehetséges.
De akkor szétválik a kettő (kormány, szemben az állampolgárokkal), és többé nem tudod igazolni azt az állításodat, hogy "a Föld népességének többsége" nem ismeri el Koszovót független államnak", hiszen szinte semmit nem tudunk arról, hogy pl. India állampolgárai (a nem kormánytagok) elismerik-e vagy sem, azzal együtt, hogy az indiai kormány nem ismeri el. Hiszen még a kormánnyal szimpatizálók sem értenek egyet mindig mindenben a saját kormányuk álláspontjával.
argumentor 2020.08.05 06:27:01
"Azt mondhatod, hogy ha nincs határozott álláspontom Koszovót illetően, akkor nem ismerem el kifejezetten pozitívan Koszovó államát"

Mi a különbség aközött, hogy "nem ismerem el kifejezetten pozitívan" és hogy "nem ismerem el"? A te esetedben, aki tudsz Koszovóról, semmi lényeges. A lényeg, hogy nem ismered el, a többi az csak blabla duma.

"a kifejezett, pozitív elismerés hiánya valamiféle kritizálható, szélsőséges vélemény lenne nálam."

Ennek is van oka, és mivel tudjuk, hogy a legtöbb el nem ismerő állam antidemokratikus és szélsőséges okokból nem ismeri el, például mert maga is elnyom egy kisebbséget a saját területén, ezért feltételezhetjük, hogy ha valaki nem ismeri el, annak az egyénnek is valósznűleg inkább kritizálható és szélsőséges okai vannak.

"Továbbá, akkor beleestél saját csapdádba, mert akkor a Föld lakosságának nagy része, mivel még csak nem is tud Koszovóról, ezért nem ismeri el létezését"

Hülyegyerek, ez a kijelentésed értelmetlen, verifikálhatatlan, olyan, mint egy metafizikai állítás. Ugyanolyan "értelmes" feltevés lenne az is, hogy a Föld lakosságának nagy része, annak ellenére, hogy nem tud Koszovóról, implicite elismeri az államiságát, csak még nincs ennek tudatában.

Értelmesen elismerésről és nem elismerésről csak akkor beszélhetünk, ha teljesül az az előfeltétel, hogy az illető már tud valamit Koszovóról és az államisága kérdéseiről.
A napokban értem végére Diderot "Le Reve de d'Alambert" (Flammarion, 2002, magyarul: "D'Alambert álma") c. könyvének. Miért érdemes ma elolvasni egy ilyen könyvet egy ateistának? Mint azt korábban bemutattam, Diderot ateizmusa bizonytalan, és változhatott időben, de materializmusa…..
argumentor 2020.06.26 22:34:25
@Brendel Mátyás: "mi emberek ezt tudjuk a világ megismeréseként csinálni, és ez a legjobb módszer, illetve egyetlen módszer, amely működik, amely magyarázatokat és alkalmazásokat ad nekünk"

Te nagyon tudatlan, úgy 30 évvel lemaradt ósdi redukcionista pöcsfej! Olvasd el James Gleick Chaos című könyvét (vagy ha szigorú tudományos olvasmányra vágysz, egészítsd ki egy jó tudományos bevezetéssel a káoszelméletbe), amiben a szerző részletesen tárgyalja a redukcionizmus kudarcát.

Az emberi viselkedést például nem lehet redukcionista módon magyarázni, mert nem egy óraműre hasonlít, hanem olyan, mint egy felhő. Az eső magyarázatához hiába szeded szét alkotóelemeire a felhőt. Ezt a szintű komplexitást csakis a káoszelmélet képes magyarázni. "Where chaos begins, classical science stops." - írja Gleick, klasszikus tudományon értve a redukcionista tudománymódszertant.

Ennyit a te "nagy" okosságodról, te beképzelt, öntelt faszfej!
argumentor 2020.06.26 23:49:19
@Brendel Mátyás: "Én a tudományról írtam, nem a redukcionizmusról."

Ezt írtad: "Általánosan elmondható, hogy a tudománynak mindig törekednie kell arra, hogy bármilyen jelenséget tovább bontson, redukáljon, mert ezzel lesz a magyarázat még teljesebb. Potenciálisan ennek a redukciónak nem tudjuk, hogy létezik-e határa."
Vagyis a redukcionizmust a tudományosság lényegéhez tartozónak tekinted, holott nem az.

"A tudománnyal szembe akarsz állítani egy tudományt, a káoszelméletet. Ez egy elmebeteg kognitív disszonancia részedről."

Te olyan jelenségeket akarsz redukcionista módon magyarázni, amelyeket lehetetlen így magyarázni Ez egy elmebeteg kognitív disszonancia részedről.

"A káoszelmélet egyébként nem mond ellent a redukcionizmusnak sem."
De. Ellentmond. Ezzel ismét csak azt bizonyítod, hogy fingod nincs a káoszelméletről. Fulvio Mazocchi biológus szerint például a redukcionista tudománymódszertan képtelen az emberi agyműködést és általában a nemlineáris rendszereket és az emergens jelenségeket megfelelően magyarázni, erre csak a káoszelmélet alkalmas:

"The human brain is a complex, nonlinear system that defies all reductionistic and deterministic attempts to understand it"
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2246621/
argumentor 2020.06.27 06:13:11
@Brendel Mátyás: "Fulvio Mazocchi NEM neurobiológus. szóval, hogy mit hisz az agyról, az kb annyira releváns, mint az, hogy mit hisz az ó-tibeti nyelvről."

Szóval neked neurobiológus álláspontja kell. Javaslom nézd meg youtube-on Robert Sapolsky Chaos and Reductionism című előadását. Ebből okuljál és tanuljál!

www.youtube.com/watch?v=_njf8jwEGRo

Sapolsky a neurológia és biológia professzora. A Stanford egyetemen tartotta ezt az előadását az egyetem sztárelőadójaként. Ez egy előadássorozat része az emberi viselkedés neurobiológiájáról szól. Láthatod, hogy ennek az előadásának a nézettsége félmilliós, a sorozat első előadásának nézettsége pedig már több mint ötmillió feletti!

Ezért, innentől kezdve az, hogy te mit hiszel az agyról, az kb. annyira irreleváns mint hogy mit hiszel az ó-tibeti nyelvről, hiszen Sapolskyvel ellentétben te NEM vagy neurobiológus.
Az alábbi cikket a Magyar Tudományba küldtem be, de úgy gondolták, most ez a téma nem fontos, inkább a tengeri ubrokák nemi élete a fontos téma. Kár lenne veszni hagyni a jól összeszedett szöveget, úgyhogy közzé teszem itt. A cikk témája annyira nem áll távol az ateizmustól,…..
argumentor 2020.06.08 20:56:03
@Brendel Mátyás: Az apád fasza sem pontosan definiált. Az, hogy a megbízhatóságnak fokozatai vannak, triviális, és ebből adódóan a mértéke sem lehet bináris.
Abból, hogy az ICC kisebb, az következik, te seggfej, hgy gyengébb, vagy pedig - mint a cikkben vizsgált jelenségek esetében - értékelhetetlen lesz miatta a korreláció!
argumentor 2020.06.26 21:13:36
@Brendel Mátyás: ) "statisztikai szinten pedig a 0,8-as ICC csupán egy önkényesen definiált határ. lehet, hogy ez egy bevett határ, de akkor is egy önkényes határ. ha az az ICC 0,81, az nem jelent minőségi ugrás egy 0,79-es ICC-hez képest. itt nincs éles határ, fokozatok vannak csak."

Úgy látszik neked az "önkényes" valamiféle irtózatosat jelent. Ebből is látszik, mennyire elmebeteg vagy, hiszen a normális ember magától értetődőnek tartja, hogy a (tudományos) élet már csak ilyen, az emberek ösztönösen kategóriákban gondolkodnak, amihez többé-kevésbé éles határokat húznak valahol, önkényesen.

Te ezt nem fogadod el, ezért itt is és máshol is elkerülhetetlenül belegyalogolsz a szóritész-paradoxon valamelyik változatának a csapdájába. De úgy látszik, csakugyan annyira hülye vagy, hogy még ezt sem veszed észre.

Te itt annyira idióta logikát képviselsz, hogy ennek alapján válogatás nélkül mindenkit, még a leghülyébb jelentkezőt is felvennéd az egyetem bármelyik szakára, mert szerinted az összes, valahol meghúzott felvételi bejutási ponthatár használhatatlan. Mert önkényesen húzták meg épp ott, ahol meghúzták.
argumentor 2020.06.26 23:52:57
@Brendel Mátyás: Látom, elfogytak az érveid, jön a szokásos személyeskedés.
G.E. Moore-t az analitikus filozófia első "atyjának" tartják, és kétségtelen, hogy például a "Principia Ethica", c. könyve sokkal analitikusabb, mint sok elődjének munkája e témában, de azt gondolom, hogy mondjuk Kanthoz képest csak egy kis fejlődést érhetünk tetten, miközben…..
argumentor 2020.04.07 09:57:36
@Brendel Mátyás: A három hozzászólásod egyikében se válaszoltál a kérdésemre: Van-e olyan ország, aminek a jogrendjében a rablógyilkosság nem számít bűncselekménynek?

Vagyis nem egyszerűen az emberölésre kérdeztem rá, hanem a rablógyilkosságra, ami nyereségvágyból (pénzszerzés céljából) elkövetett emberölés.
Erre nem válasz az, hogy az emberölés bizonyos esetekben elfogadott. Ezek ugyanis (rendőrök, katonák háborúban, önvédelemből) nem a gyilkosság tipikus esetei. Annak ugyanis másfélék a tipikus motívumai. Nem véletlen, hogy ez utóbbiak kodifikálva is vannak a típusai, így lehet "hirtelen felindulásból elkövetett" vagy "aljas indokból elkövetett", illetve minősíthető tovább a "különös kegyetlenséggel elkövetett" kifejezéssel is.
argumentor 2020.04.07 13:52:32
@Brendel Mátyás: Az általad felsorolt példákról (katona, rendőr stb.) sincs egy büdös kukk se a posztodban, mégis relevánsnak tartottad őket, különben nem hoztad volna ide.

Gyengébbek kedvéért: a rablógyilkosság ahhoz a postodnak ahhoz a részletéhez releváns, amiben azt írod, hogy - az emberölés mint szerinted a legtöbb országban bűntény példáján keresztül -:
"Itt csak azt látjuk, hogy az emberek értékrendszere, bár relatív, és szubjektív, de bizonyos kérdésekben elég széles lehet a konszenzus."

A rablógyilkosság épp arra példa, hogy az emberek értékrendszere bizonyos kérdésekben NEM relatív és szubjektív.
Ugyanis nem létezik olyan ország, ahol a rablógyilkosság ne lenne bűntény (feltéve, hogy egyáltalán van jogrendszer, amiben értelmezhető a "bűntény" fogalma). Ez a tény pedig nem magyarázható mással, mint hogy vannak abszolút rossz dolgok. Ilyen például a rablógyilkosság, aminek a jelentéséből analitikusan következik, hogy erkölcsileg rossz és elítélendő.
argumentor 2020.04.10 08:31:35
@Brendel Mátyás: "Szóval mi a faszomat akar az abszolút törvény egyáltalán jelenteni, te idióta?!"
Hol írtam "abszolút törvény"-ről? Nem is írtam le azt, hogy "abszolút törvény". Különbség van erkölcsi tény és törvény között.
A kérdésemre még mindig nem válaszoltál. Az, hogy az emberölés bizonyos esetei elfogadottak, irreleváns. Az állításom az volt, hogy a "rablógyilkosság" szó jelentéséből következik, hogy az erkölcsileg rossz, és hogy nincs olyan ország, aminek a jogrendjében ez ne volna bűncselekmény. Még a náci Németországban is büntették.
Az, hogy a nácik más népek ellen elkövettek ilyesmit, csak annyit mutat ,hogy korlátolt volt az erkölcsi érzékük, és csak korlátozottan ismerték fel az említett erkölcsi tényt. Az ő esetükben azért, mert más népeket nem igazán vettek emberszámba.Ha magukkal egyenlő lényeknek tekintik a zsidókat, akkor felismerik azt is, hogy az ellenük elkövetett rablógyilkosság ugyanolyan bűn, mint amit egy árja követ el egy másik árja ellen. A nürnbergi perben többek között éppen az ilyen háborús bűnök miatt ítélték el a vádlottakat.

"Eleve kérdéses lenne, hogy mi a faszt akarna ez jelenteni, mi a fasz lenne ennek az alapja?!"

Erkölcsi tények léteznek, és nem tapasztalati úton ismerhetők meg. Ahhoz hasonlóan ismerhetők fel, mint a matematikai tények, bizonyos szavak jelentésének elemzésével. Ha ígéretet teszel valakinek, akkor tény, hogy kötelezve vagy annak a teljesítésére. Min alapul ez a tény? Az ígérettétel szó jelentésén. Tény az is, hogy aki ártatlanokat öl, az rosszat tesz, még ha háborúban teszi is azt.

Erkölcsi törvények alapulhatnak erkölcsi tényeken, de az előírásaik társadalmanként egyes kisebb részletekben különbözhetbnek. Ettől még objektív alapjuk van, mert az erkölcsi tényeken alapulnak, amelyek objektíven léteznek. A rajtuk alapuló törvények akkor léteznek, ha megfogalmazzák őket.

"Mi a fasz lenne ennek az alapja?"
Hibás a kérdés. Nem lehet mindennel kapcsolatban megkérdezni, hogy min alapul, mert az végtelen regresszushoz vezetne. Az erkölcsi tények nyers tények, a szavak jelentéséből deríthetők ki, de ennél többet nem lehet mondani.

"Mert még ha találnál is valamit, amit a Föld összes civilizációja mindig elítélt, sőt, az Univerzum összes civilizációja is (honnan a faszomból tudnád ezt?) Akkor is csak interszubjektív volna, nem pedig objektív és abszolút."

Ez hibás következtetés. Ha ilyet találnák, az önmagában még csakugyan nem bizonyítaná az objektivitását, de már jó alap lenne ahhoz, hogy higgyünk az objektivitásában. Ugyanúgy, ahogy az a tény, hogy a pí értéke bármelyik társadalomban 3,14...stb, jó alap arra, hogy azt higgyük, akkor is igaz lenne, ha emberek nem léteznének.

"Amelyet de facto meg lehet szegni, azaz természettörvény értelmében sem abszolút törvény."

Ezt nem értem. Az, hogy egy törvény abszolút, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne megszegni. Miből gondoltad, hogy vannak megszeghetetlen törvények? Ez értelmetlenség.