Adatok
Shisho
0 bejegyzést írt és 15 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A címben lévő szellemesség (?) csak írásban él meg Hokusait a Van Gogh és Japán című most újra moziban nézhető dokumentumfilm szakértői Hokszájnak mondják, hokszáj-pokszáj, Japánban vagyunk, de előtte és leginkább Amszterdamban. Öt éve volt a kiállítás, ami kiállításnak persze pompás ötlet,…..
Shisho
2024.04.17 18:05:48
Nagyon örülök, hogy végre egy igazán kedves témához szólhatok hozzá (japán-magyar kapcsolattörténettel, japonizmussal foglalkozom) és én is teljesen sznob dolognak tartom a Hokszáj kiejtést magyar környezetben, pedig japánosan hangzik. A japonizmusról az ma az általános vélemény, hogy nem az a fontos, hogy a Japánból érkezett hatás mennyire autentikusan japán, hiszen Van Gogh is csak közvetítők általi torzításokkal találkozott (jellemző, hogy a La Mousmé híres képének címét és témáját Pierre Loti Chrysanthéme asszonyság című regényéből veszi, de amiről nem nehéz felismerni a japán musume (lány, lánya) kifejezést), hanem az, hogy a művészekre milyen hatással volt, ahogy ezt Fülep Lajos már 1906-ban megírta: a felszabadításban, a művészek lelkének megnyitásában, kezük megoldásában, a szemük és új és igazán festői képességeinek fefedezésében jutott korszakos szerep. (Ha csak egyetlen fűszál a fontos egy tájban, merni kell csak azt festeni). Ehhez képest a japán művészet külsőségei, a vonalhasznált, színek, perspektíva elsajátítása mellékes.
Foglalkozási ártalom, de váltig hiszem, hogy érdemes művészeti alkotásokról beszélni és vitatkozni, semmit sem érzek terméketlenebbnek, mint hogy „de gustibus…” Hogy egy nem nagyon távoli példát mondjak: tegnap A Pál utcai fiúk kapcsán polyvitaplex azt mondta, neki az emeli a regényt a többi…..
Van egy szólás, amit soha nem értettem. Elhagyják a patkányok a süllyedő hajót. Vagy menekül, mint a patkány a süllyedő hajóról. Menekül? Hová? Elhagyják? Merre? A legtöbb hajó, már amelyik elsüllyed, nem kikötőben süllyed el. Persze, van arra is példa, de azért alapvetően nyílt tenger kell a…..
Ez egy visszatérő kérdés, ha Rómában, a Villa Borghese kertjében járok, hogy vajon a fák, amelyek ma láthatóak, ugyanazok-e, mint amiket Respighi látott. Magyarul úgy mondjuk, hagyományosan, hogy Róma fenyői, de, magyarázni sem kell, nem fenyőkről van szó, szerintem Rómában nincsenek is fenyők, ezek…..
Több zsoldosról is beszél Tinódi Temesvár elestekor, és számomra furcsa módon, nagy elismeréssel. Volt egy don Gáspár, aki igen emberködék a bástyánál. Amennyire tudható, tényleg igen emberködött, mert a bástyát már feladták volna a spanyolok, de don Gáspár vagy térdre vetette magát előttük, hogy ne…..
Nem az Avatarról lesz szó, hanem arról, hogy néhány éve szavaztak az olaszok, nyilván nem kötelezően és nem általános érvénnyel, hogy melyik a rájuk leginkább jellemző olasz sláger. A távolból azt mondtam volna, hogy biztosan a Lasciatemi cantare nyer, nem bonyolult dallam, és a világképe is elég…..
Április 25 Itália felszabadulásának ünnepe, ebből az alkalomból ünnepi koncertet adtak a Scalából. Vagyis nem teljes koncertet, csak ünnepi bemutatót, Enrico Gabrielli szimfonikus variációit játszották a Bella ciao témájára. Nem hosszú, nem rémes, néha elmés is, ahogy kombinálja az olasz dalt Mahler…..
Idén 110 éve született Rodolfo. Ebből az alkalomból szeretném közelebbről megvizsgálni életének néhány jelentős mozzanatát. Elsőként a bűvészettel való találkozásának körülményeit járom körül. Fontos, hogy nem a legendát szeretném lerombolni - szerintem kevés ember van, aki nálam jobban rajong…..
Japán (Shochiku), 112 perc, Agfacolor, japán
Rendező: Yasuyiro Ozu
Producer: Shizuo Yamanouchi
Ha jól tudom, Magyarországon nem mutatták be ezt a filmet, így hivatalos magyar címe sincsen. Amerikában An Autumn Afternoon (Őszi Délután) címmel vetítették, valószínűleg ezért vette át ezt a címet az…..
Shisho
2020.12.04 13:55:13
@moodPedro: Igen, a japán transzkripciója bonyolult kérdés, nem is mennék bele, bár a magyar akadémiai több problémát vet fel, mint amit megold, de természetesen csak a név javítása volt a szándékom, az mindenkinek egyéni döntése, hogy mit használ. Még azt az információt is hadd mondjam el, mint filmek (bár nemcsak japán) iránt rajongónak, hogy nemsokára publikus lesz az általam összeállított bibliográfia a japán filmek magyarországi recepciójáról. Hasonló lesz, mint a tavaly publikált színházi bibliográfiám: A japán színház Magyarországon.
Jó ez, tényleg jó könyv, érzi az ember, hogy megvan a lényeg. Japán bolti tolvajok a szereplők, és mégis hozzánk beszélnek, rólunk szólnak. De mitől ennyire száraz a szöveg, mintha olvasás után mindig be kellene kenni az ember kezét. Az egyik megoldás az, hogy nem könyvnek szánt történet, az író…..
Shisho
2020.11.23 12:22:14
Shisho
2020.11.23 14:31:33
Amikor a Magyar Mágia című - a hazai bűvészet történetét feldolgozó - könyvemen dolgoztam, akkor nagyon fontos forrásaim voltak a Magyarországon megjelent bűvészkönyvek. Akkor a legrégebbi itthon megjelent bűvészkönyv amit találtam, a Johann Michael Wagner: Neustes Zauberkabinet (Új varázsszínház)…..
Shisho
2020.10.22 20:36:55
Érdeklődéssel szoktam olvasni a blogot, ez mint könyvtárost különösen érdekelt, a könyvet ismeri Petrik Géza ciklusbibliográfiája (Magyarország bibliographiája 1712-1860 - 3. kötet, Ö-Z (Budapest, 1891), elküldöm az oldalt: adtplus.arcanum.hu/hu/view/Petrik_03/?query=kis%20t%C3%A1tos&pg=656&layout=s Még annyit, hogy a leírásból látszik, hogy autopsziával írták le, a bibliográfusnak kezében volt a könyv, sajnos OSZK-ban nincs.
Az talán köztudomású, mennyi Shakespeare-t használtak a Hairben, leginkább (talán kizárólag) a Hamletet, What a piece of work is man, ez Hamlet egyik monológja, vagy a legvégén azt énekli a kórus, hogy the rest is silence, a többi néma csend. Annak ellenére, hogy csak a zenét írta Galt MacDermot, a…..
Shisho
2020.05.11 11:22:33
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz