Adatok
Berke
0 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A szingli anyákkal foglalkoztunk már, úgy igazságos, hogy megnézzük a másik oldalt is: miért érdemes olyan férfiakkal ismerkedni, akik elváltak vagy özvegyek és részben vagy teljesen önállóan maguk nevelik a gyerekeiket. A szingli apák jó része egyébként maximum két hetenként látja a gyerekeit, de…..
Berke
2021.03.22 10:39:31
@Lorrh: fentebb ezt már többször is kifejtettem, de bemásolom az idevonatkozót:
"Lehet azt mondani, hogy minden nő/férfi egy rohadt szemét, vagy szembe lehet nézni önmagunkkal és feltenni a kérdést, vajon én miért választok mindig ilyet, miért lépek bele ugyanabba a szaros gödörbe, újra és újra? És ez vonatkozik nőkre és férfiakra is ugyanúgy."
Sosem állítottam, hogy nincsenek olyan nők, akik az említett minőségben egy helytelen képet közvetítenek a nőkről, és hogy csak a férfiak hibáztathatják a nőket. Vastagon benne vannak ebben a nők is, akik a sokadik szopóroller kör után még mindig a férfiakat tartják a szemétnek. Van aki magába néz, és képes változtatni, és van, aki meg ebben az ördögi körben éli le az életét. Mindkettő létezik, ezért fölösleges a nők homogenizálása, hogy mind a fodrászhoz megy inkább elsírni, hogy miért szar az élete, mert vannak, akik úgy döntenek elég volt a mások hibáztatásából, és inkább az önreflexiót választják, és mielőtt párkeresésbe kezdenek, rendbe teszik magukat.
@odamondó: ha félreértettem a családi állapotod, akkor azért elnézést kérek. :)
bocs, de ez is egy kicsit elbaszott gondolkodásmód, hogy "mindenki a jobbra vágyik", meg hogy egy emberrel párkapcsolatot létesíteni egy életre, az azt jelenti, hogy fel kell áldozni az életét... Ez már eleve rossz, ha valaki innen indul ki, mert a saját hiányosságait akarja pótolni egy nála jobb minőségű emberrel. Két érzelmileg egészséges ember nem ilyen "jobb party" alapon választ társat, hanem a kölcsönös szereteten, tiszteleten és megbecsülésen, mert mindketten rendben vannak önmagukkal, és nem hiánypótlásra akarják használni a másikat.
"Lehet azt mondani, hogy minden nő/férfi egy rohadt szemét, vagy szembe lehet nézni önmagunkkal és feltenni a kérdést, vajon én miért választok mindig ilyet, miért lépek bele ugyanabba a szaros gödörbe, újra és újra? És ez vonatkozik nőkre és férfiakra is ugyanúgy."
Sosem állítottam, hogy nincsenek olyan nők, akik az említett minőségben egy helytelen képet közvetítenek a nőkről, és hogy csak a férfiak hibáztathatják a nőket. Vastagon benne vannak ebben a nők is, akik a sokadik szopóroller kör után még mindig a férfiakat tartják a szemétnek. Van aki magába néz, és képes változtatni, és van, aki meg ebben az ördögi körben éli le az életét. Mindkettő létezik, ezért fölösleges a nők homogenizálása, hogy mind a fodrászhoz megy inkább elsírni, hogy miért szar az élete, mert vannak, akik úgy döntenek elég volt a mások hibáztatásából, és inkább az önreflexiót választják, és mielőtt párkeresésbe kezdenek, rendbe teszik magukat.
@odamondó: ha félreértettem a családi állapotod, akkor azért elnézést kérek. :)
bocs, de ez is egy kicsit elbaszott gondolkodásmód, hogy "mindenki a jobbra vágyik", meg hogy egy emberrel párkapcsolatot létesíteni egy életre, az azt jelenti, hogy fel kell áldozni az életét... Ez már eleve rossz, ha valaki innen indul ki, mert a saját hiányosságait akarja pótolni egy nála jobb minőségű emberrel. Két érzelmileg egészséges ember nem ilyen "jobb party" alapon választ társat, hanem a kölcsönös szereteten, tiszteleten és megbecsülésen, mert mindketten rendben vannak önmagukkal, és nem hiánypótlásra akarják használni a másikat.
Berke
2021.03.22 15:35:24
@Lorrh: igen, ezt elismerem, valószínűleg kevesebb az a nő (csak a megfogalmazásod éreztem általánosítónak), aki képes magába nézni, vagy felismerni, ha rossz irányba keresi a boldogságot, és hogy ezen még változtasson is (mondjuk egy terápiával), de szerettem volna kiemelni, hogy azért létezik az érem másik oldala is, és ne menjünk el azok mellett, akik viszont szeretnének változtatni. Viszont nem hiszem, hogy a férfiaknál máshogy billen a mérleg. Alapvetően van egy érzelmi nyomorúság a magyar társadalmon, amit csak görget tovább generációról generációra, és az épp divatos elméletekre felülve legitimizálja a szart, és hibáztatja a másikat, azaz dögöljön meg a szomszéd tehene is. Ezen lenne jó fordítani végre.
Elvárásai mindenkinek vannak. Még akkor is, ha tagadja őket. Azok a bizonyos faék egyszerűségű pasik is egész lista elvárással rendelkeznek, csak éppen nem fogalmazzák meg őket. Maximum akkor, ha valami hibádzik. A nők meg hajlamosak előre átgondolni, hogy milyen elvárások mentén választanak…..
Berke
2020.02.14 11:46:17
@Spiritmonger: Nagyon egysíkú a gondolatmeneted, totál általánosítás az egész. Nem tudod honnan veszed, hogy a nőknek az a program megy, hogy jóképű meg gazdag férfi kell, és hogy csak a külső és a pénz számít, meg hogy a nők egy kevésbé vonzó férfival már szóba sem állnak. Ez max a felszínes emberekre igaz, akiket pl. a Feleségek Luxuskivitelben látunk, és akiknek kb. csak ennyből áll az élet. Te csak ilyen nőket ismersz, vagy szerinted minden nő ilyen? Egyébként meg egy férfi szóba áll egy kevésbé szép, és tegyük fel molettebb nővel? Sokszor még azok a pasik sem, akik mondjuk nem kifejezetten jóképűek, és nem jó testalkatúak, ők sem mindig a saját kategóriájukban keresnek, de erről a cikkben is szó van. Hosszú távon igenis fontos értékek a felsoroltak, és az hogy kinek milyen pasi jön be, hát nem mindenki Brad Pittre vágyik, ez ízlés kérdése.
Ugyanakkor az átlag embernek is számít a párja külseje és az anyagi háttere is szerintem, hogy ha lehet, akkor hasonló értékeket vigyenek bele a kapcsolatba. Nem mindenki vágyik luxusra, nem minden nő golddigger, és nem minden faszi akar üresfejű topmodell nőt. Nem egy olyan sztorit ismerek, amiben a nő vékony, csinos, szép, okos, jó munkája van, jól is keres vele, aztán a férje meg egy kövérebb, kevésbé szép, kevésbé jó munkahellyel rendelkező nő miatt hagyja el. Szóval ezt nem lehet ilyen feketén-fehéren látni, ahogy te teszed.
A bántalmazásról alkotott gondolatmeneteddel sem tudok egyetérteni. Egyrészt az állításoddal azt feltételezed, hogy minden jóképű férfi pszichopata állat, aki bántalmazza a párját. És kiegészítve, ezek szerint a csúnya férfiak meg mindig vajszívű, kedves emberek, akik a párjukat oltalmazzák és védik? Épp ez a lényeg az egész vonzósági témával, hogy lehet egy pasi jóképű, ha mellette egy seggfej, akkor lehet akármennyi pénze, és akármennyire jóképű, mentálisan egészséges nő nem fog vele együtt maradni. És akkor itt térnék vissza a bántalmazásra, amiről szerintem oldalakat lehetne írni, de azok a nők, akik belemennek egy ilyen bántalmazó kapcsolatba (legyen az a férfi csúnya, vagy jóképű) általában otthonról hozzák ezt a mintát, és nem az minta van beléjük programozva, hogy "az a lényeg, hogy jóképű és gazdag legyen a férjed". A szüleinél látott mintákat követi, még ha fel is fogja tudatosan, hogy nem jó neki, ami vele történik, ha azt látta, hogy az anyját fizikailag, vagy verbálisan bántja az apja, akkor ő is tudat alatt ilyen partnert fog választani. (Nem is beszélve arról, ha esetleg ő is belekerült a bántalmazásba.) Talán olvass kicsit utána a pszichológiai háttérnek, ha már a bántalmazást összekevered a felszínes választással.
A másik gondolatmeneted is fals szerintem. Annyit elismerek, hogy az okoskodó nő, akit leírsz létezik, és nem helyes elmenni az ilyenfajta idegesítő szélsőségekbe. Ugyanakkor megvan ennek a férfiverziója is, mert az okoskodó férfi pont ennyire irritáló. Szóval "a férfiaknak semmi baja az okos nőkkel" meg csak addig igaz, amíg nem kerülnek közelebbi kapcsolatba. Itt egy tanulmány erről: journals.sagepub.com/doi/10.1177/0146167215599749#
A lényege, hogy a férfiaknak addig tetszik egy okos nő, amíg nem csökken köztük a pszichológiai távolság, mert amint közelebb kerülnek egymáshoz a férfi már kevésbé tartja vonzónak azt a nőt, aki ugyanolyan okos, vagy okosabb nála. Szóval lehet, hogy szimpatizálni fog az okos nővel az átlag férfi, de hogy nem akar vele hosszú távon kapcsolatot az is biztos.
Ez alól lehet kivétel egyrészt, ha két egyformán intelligens ember találkozik össze, és a férfi nem érzi fenyegetve magát a párja intelligenciájától. Illetve van egy konkrét fogalom is erre, ez a szapioszexualitás, amikor az intellektuson alapul az elsődleges vonzalom kialakulása és nem a külsőn.
Ugyanakkor az átlag embernek is számít a párja külseje és az anyagi háttere is szerintem, hogy ha lehet, akkor hasonló értékeket vigyenek bele a kapcsolatba. Nem mindenki vágyik luxusra, nem minden nő golddigger, és nem minden faszi akar üresfejű topmodell nőt. Nem egy olyan sztorit ismerek, amiben a nő vékony, csinos, szép, okos, jó munkája van, jól is keres vele, aztán a férje meg egy kövérebb, kevésbé szép, kevésbé jó munkahellyel rendelkező nő miatt hagyja el. Szóval ezt nem lehet ilyen feketén-fehéren látni, ahogy te teszed.
A bántalmazásról alkotott gondolatmeneteddel sem tudok egyetérteni. Egyrészt az állításoddal azt feltételezed, hogy minden jóképű férfi pszichopata állat, aki bántalmazza a párját. És kiegészítve, ezek szerint a csúnya férfiak meg mindig vajszívű, kedves emberek, akik a párjukat oltalmazzák és védik? Épp ez a lényeg az egész vonzósági témával, hogy lehet egy pasi jóképű, ha mellette egy seggfej, akkor lehet akármennyi pénze, és akármennyire jóképű, mentálisan egészséges nő nem fog vele együtt maradni. És akkor itt térnék vissza a bántalmazásra, amiről szerintem oldalakat lehetne írni, de azok a nők, akik belemennek egy ilyen bántalmazó kapcsolatba (legyen az a férfi csúnya, vagy jóképű) általában otthonról hozzák ezt a mintát, és nem az minta van beléjük programozva, hogy "az a lényeg, hogy jóképű és gazdag legyen a férjed". A szüleinél látott mintákat követi, még ha fel is fogja tudatosan, hogy nem jó neki, ami vele történik, ha azt látta, hogy az anyját fizikailag, vagy verbálisan bántja az apja, akkor ő is tudat alatt ilyen partnert fog választani. (Nem is beszélve arról, ha esetleg ő is belekerült a bántalmazásba.) Talán olvass kicsit utána a pszichológiai háttérnek, ha már a bántalmazást összekevered a felszínes választással.
A másik gondolatmeneted is fals szerintem. Annyit elismerek, hogy az okoskodó nő, akit leírsz létezik, és nem helyes elmenni az ilyenfajta idegesítő szélsőségekbe. Ugyanakkor megvan ennek a férfiverziója is, mert az okoskodó férfi pont ennyire irritáló. Szóval "a férfiaknak semmi baja az okos nőkkel" meg csak addig igaz, amíg nem kerülnek közelebbi kapcsolatba. Itt egy tanulmány erről: journals.sagepub.com/doi/10.1177/0146167215599749#
A lényege, hogy a férfiaknak addig tetszik egy okos nő, amíg nem csökken köztük a pszichológiai távolság, mert amint közelebb kerülnek egymáshoz a férfi már kevésbé tartja vonzónak azt a nőt, aki ugyanolyan okos, vagy okosabb nála. Szóval lehet, hogy szimpatizálni fog az okos nővel az átlag férfi, de hogy nem akar vele hosszú távon kapcsolatot az is biztos.
Ez alól lehet kivétel egyrészt, ha két egyformán intelligens ember találkozik össze, és a férfi nem érzi fenyegetve magát a párja intelligenciájától. Illetve van egy konkrét fogalom is erre, ez a szapioszexualitás, amikor az intellektuson alapul az elsődleges vonzalom kialakulása és nem a külsőn.
Talán az év legnehezebb időszaka a december vége mindazoknak, akik egyedül vannak. Bár persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módon vannak egyedül...
Berke
2019.12.17 10:14:25
@AlexAston: Ne nyomd már fullba a kretént. Egy özvegy férfi vagy nő, akinek nincs párja, szerinted mégis mi? Ugyanúgy szingli, egyedülálló. Az a baj hozzád hasonló pöffeszkedő idiótákkal, hogy nem veszik észre, mennyi ember van egyedül, család nélkül, olyanok, akik nehéz körülmények között élnek, akiknek tényleg nincs senkijük, akik sok esetben nem saját hibájukból kerültek ilyen helyzetbe. De ha még így is lenne, akkor is ki vagy te, hogy általánosíts és ítélkezz felettük. Ja még valami, ha te annyira boldog családos vagy, akkor tényleg nem értem miért pofátlankodsz oda egy szingli blogra, lobogtatni a boldog családi életed, ami egyébként senkit nem érdekel. Ja, de tudom. Azt hiszed, ha leírod egy blog kommentjébe, akkor azt hiszed tényleg úgyis van.
Berke
2019.12.18 09:44:14
@AlexAston: Ülj le, egyes. Ha már személyeskedésről van szó, te kezdtél el például a blog írójával személyeskedni (tudod más szemében a szálkát... ), és azt állítani nem futja neki normális kapcsolatra, és hogy erről ő tehet, meg azok is akik egyedül töltik a karácsonyt. Ezen a szövegértelmezésin felnevettem, olvasd már te is végig a cikket még egyszer, mert nem azt állítja, hogy senkinek nem lehet boldog családi karácsonya, maximum azt, hogy vannak olyan helyzetek és családok, akik hiába szeretnék ezt a képeslapos ünnepi hangulatot, előkerülnek a konfliktusok, amiket nem tudnak megoldani. Egyébként is elég sokféle helyzetet felvázol a cikk, és főleg az egyedülállók szemszögéből nézi, de ettől függetlenül lehet az írónak futja normális kapcsolatra, csak kicsit több szempontból is képes véleményt formálni egy helyzetről, nem úgy, mint te az illúzióiddal és az empátia hiányoddal.
Az különösen érdekes egyébként, hogy te támadásnak vetted a cikket, és úgy érzed a te boldog családi életed támadja. Egyértelműen projektálod a frusztrációdat a saját életeddel kapcsolatban. Ha ezt a cikket ilyen szempontból magadra vetted, akkor nálad van a gond, nem a blog írójával, vagy velem.
Az különösen érdekes egyébként, hogy te támadásnak vetted a cikket, és úgy érzed a te boldog családi életed támadja. Egyértelműen projektálod a frusztrációdat a saját életeddel kapcsolatban. Ha ezt a cikket ilyen szempontból magadra vetted, akkor nálad van a gond, nem a blog írójával, vagy velem.
Berke
2019.12.18 16:43:17
@AlexAston: Ez is egy nézőpont, ami a cikkekben van, és nincs kihangsúlyozva szerintem, hogy melyik fajta kapcsolatból van több vagy kevesebb. Nem a boldog emberektől irigyli a boldogságot, és állít be mindent hamisnak, pusztán a hamis boldogságot kérdőjelezi meg, azt amit nap mint nap látunk a közösségi médiában is például. Nem hiszem, hogy mindenkire érvényes az itt megjelenő összes állítás, (széljegyzet, de én is a boldog párkapcsolatban élők táborába tartozom), de láttam már én is ilyen kirakat kapcsolatokat (társas magány), amikre sok szempontból igaz ez, és a többi cikkben megfogalmazott dolgok. Ha az embernek rendezett élete van, és a környezetének is, akkor azt hiszi ez az általános. Vannak egyedülállók, legyen az elvált, özvegy, vagy csak feldolgozatlan traumák miatt nem képes kapcsolatot kialakítani, vagy pont emiatt megy bele egy hamis kirakat kapcsolatba, és ha innen vesszük akár mondhatjuk is, hogy az illető hibája, de akkor sem kell pálcát törni a feje felett. De ettől függetlenül bárki, aki ilyen-olyan indokból arra kényszerül, hogy magányosan töltse otthon a karácsonyt, jár neki némi empátia.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Na ez a full általánosítás, és csőlátás, és a férfiakat nem említetted. Az általam említett sztoriban meg a pasi kb. 28-30 körül volt, szóval ezért írtam, hogy nem lehet ezt így bedobozolni. Lehet valaki egy nagy gyerek 40 évesen is, mert nem tudott felelősséget vállalni az érzelmeiért és csak ábrándokat kergetett.
És gyalogbaka a saját bevallása szerint lehorgonyozott volna a 20-as éveiben amellett csaj mellett, aki végül dobta az úgynevezett "menőcsávó" miatt, és ha jól értettem ezek alapján skatulyázta be a nőket a pénzéhes ribanc kategóriába, és aki meg szóba állt volna vele, az meg neki volt túl kövér, túl csúnya. Ez a gond az ő fejében, hogy neki azok a lányok kellettek volna, akik egyszerűen nem az ő kategóriája, vagy ilyen full felszínes cicababák, akik hagyják magukat tárgyiasítani, és ezek alapján úgy döntött elutasítja az egészet, és a nőket hibáztatja, amiért nem jutott neki.
Egyetértek Wildhunttal.
Minél tovább él valaki egyedül az élete során, annál kevésbé lesz alkalmazkodásra hajlamos. Lehet így a levegőbe beszélni, hogy most már sokkal türelmesebb vagy meg ilyenek, de ez akkor fog kiderülni, ha valakivel összeköltözöl, és neki teljesen más elképzelései vannak az együttélésről, ahhoz képest, amit te már kialakítottál magadnak egyedül.