Regisztráció Blogot indítok
Adatok
zevon

4 bejegyzést írt és 80 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Heti 4 napot dolgozik reggeltől estig. Majd pénteken elmegy kb. du. 2- kor, hazaér hajnali kb. 5- kor. Szombaton ugyanez. Vasárnap alszik ameddig tud, majd elintézi amit a héten kellett volna. A kép innen Sziasztok! Gondoltam én is fogom a klaviatúrámat és megírom az én hosszú…..
zevon 2009.03.10 14:17:59
@Muha: ez lehet a helyes megfejtés, és most nagyon röhögök :)
Egy mondat: 1 hét múlva bemutatott a családjának meglepetésszerűen,mert neki nagyon fontos a családja.Ott ültem,és 6 szempár csak engem vizslatott.Meglehetősen kínos volt. A kép innen Az én történetem nem nyúlik vissza régre,mindössze 3 hónapja történt. Hosszú éveken…..
zevon 2009.03.10 14:00:14
@majompásztor: gratula
A végzett közgazdász és az orvostanonc egymást lenéző kapcsolata.     A kép innen   Elaludtam, bocsánat.   Sziasztok! Miután végigolvastam a könyvet, rájöttem, én is gazdagíthatnám az oldalatokat. Még az egyetemen történt meg velem a…..
zevon 2009.02.25 11:02:13
@kispocoknyuszi: akárcsak az én volt főnökeim.. a céges karácsonyi vacsorán tudtam meg, hogy meghalt a nagyanyám. Rögtön indultam, erre a volt főnököm megkérdezte, hogy miért nem maradok és akkor legalább igyak még egyet velük
Mai szabály: soha ne ismerkedj autóból kiesve. Ne haragudjatok, de borzalmas történetet akarok megírni nektek. Egyedül élő 27 éves lány vagyok. Talán ott kezdeném, hogy nagyon régóta nem volt rendes, igazi kapcsolatom. Az utolsó másfél évben egy harmincas sráccal volt…..
Kicsit csúszásban vagyok, de így legalább sokkal izgalmasabb az elsőzés is. Az ilyeen lányoktól üt meg a guta engem is: elhitetik, hogy célegyenesben vagy, amikor kiderül, kurvára másik pályán versenyzel. Kurva idegesítő, minden férfival megtörténő poszt ez most. Kedves…..
zevon 2008.12.03 09:37:04
Dövan · alaverzum.blog.hu 2008.12.03. 09:33:38

jaja, nekem is eszembe jutott :)
Van még férfi a földön, aki azt hiszi, valaha szerencséje volt a nőkkel? Nehéz eldönteni, hogy egy kezdő írópalánta gyúrja át az emlékeit kedvére, vagy valaki tényleg az Equadorra ugrált? Mennyi kérdés van ma.Mit tehetünk, ha elkezd leereszkedni a rózsaszín köd? Hogyan…..
Veszett a világ szőr 2008.11.21 13:11:01
Ma az jutott eszembe, ahogy zuhanyozás közben a víz kis ösvényeket mosott a drága ember testén. Nem volt brutálisan szőrös, csak úgy átlagosan, de a kis patakocskák kacskaringókat rajzoltak rá. (A himbilimbije meg olyan volt közben, mint a pulyka nyaka. Tök ideges volt, mikor…..
 A másikat ne nézzük hülyének, ez is egy alapszabály. Segget csinálni a szánkból, baromság. És amit a szakítóskönyv második kiadásába biztos felveszünk, hogy ne járjunk focistával, de tényleg ne, reménytelenek. Sziasztok! Ezek között a péntek délutáni hogy is…..
Veszett a világ ágy 2008.11.18 14:30:00
Tegnap éjjel eszembe jutott, hogy a kedvesemmel egy 150 cm (vagy 120? most elbizonytalanodtam... ezért kell ez a blog...) széles ágyon aludtunk, közös paplannal, kb 4 évig. És egyáltalán nem volt kényelmetlen. A kapcsolatunk elején egymást átölelve, szemben aludtunk - mint sokan…..
Én is.A héten a képek NAK blogjából vannak3 éve nem volt egy épkézláb kapcsolatom, mindig a rosszfiú-sztereotipiába futottam bele, csalódott voltam és már untam az egyedüllétet. Ismerkedni szórakozóhelyen lehetetlen, vagy egyéjszakás móka a vége, vagy semmi. A munkahelyem ilyen…..
Értékelhetetlen Bushido 2008.11.07 07:03:09
"Those who are reluctant to give up their lives and embrace death are not true warriors.... Go to the battlefield firmly confident of victory, and you will come home with no wounds whatever. Engage in combat fully determined to die and you will be alive; wish to survive in the battle and you…..
Veszett a világ ez első csók 2008.11.07 09:54:47
2000. január elején, a Süss fel nap-ban, ami azóta végleg bezárt. mondjuk ezt a momentumot soha nem felejteném el, kevés ilyen tökéletes pillanat volt az életemben. Az előző barátnőjével való szakítás gyötrelmeiről beszélgettünk, pontosabban én beszéltem arról, hogy…..
Veszett a világ első 2008.11.06 13:15:36
haha, vajon hányan kezdik így?..
 A vonatkozó Jóbarátok-epizódot kell előkeresni. és akkor el lehet ezt viselni. A nagy igazságszolgáltató, helyenként moralizálós énem most azt mondja, hogy a melegségére ráébredő fiút meg tudom érteni. Mert mit lehet ilyenkor tenni?  Innen loptuk Forró szakítás…..
Szaffy Ford Mustang 2008.11.04 17:19:00
Merengtem, hogy mivel lepjem meg kedvesemet a Tanenbaum alatt.A storyhoz tartozik egy kis előzmény. Történt ugyanis, hogy egy hónapja új családtagunk érkezett, egy Ford Fusion személyében. Legnagyobb előnye, hogy ingyen van és hogy benzinkártya is járt hozzá. Na jó, meg a…..
Wow, I'm sick of doubt Live in the light of certain South Cruel bindings. The servants have the power Dog-men and their mean women Pulling poor blankets over Our sailors I'm sick of dour faces Staring at me from the tv Tower, I want roses in My garden bower; dig? Royal babies, rubies Must now…..
zevon 2008.11.03 09:06:28
hú, ez az egyik legjobb...

és itt a magyar párja (ha versmértékben olvasod, szerintem teljesen elvisz... olyan, mint valami siratódal, kántálás, és ez a fentire is igaz. egyszer azt mondta egy barátnőm, hogy ezt az alábbi verset a ritmusa miatt nem bírja elviselni, annyira gyötrelmes):

(ez az intro, csak nem tudom rendesen megjeleníteni)
I was a child and she was a child,
In this kingdom by the sea:
But we loved with a love that was more than love -
I and my Annabel Lee.
(Allan Edgar Poe)
A fűzfa behajlik a vízbe
a víz körülötte csacsog
locsogva körülsimogatják
piciny buborék-pamacsok
a hold egyedül csavarogva
oly holthalavány odafent
kémleli elcsavarogva
egy holt kicsi lány hova ment?

Holt kis Ilonka fehéren
fekszik a sírban alant
szelleme ringva fehéren
fürdik a vízben alant
lelkemre libegve lehajlik
mint vízbe a fűz fiatal
ágai - habzene zajlik
csobog körülötte a dal

dal pihekönnyű magáról
zizge aranybafutó
fürtjei zuhatagáról
s minden eszembejutó
esteli vágyteli csókról
lágy öleléseiről
jópuha hópihe-csókról
lágy öleléseiről.

Egyszer lefeküdt ibolyák közt
harmatos fűbe feküdt
nyíladozó ibolyák közt
még soha oly gyönyörűt
parányi piros bogarak közt
dőlt mosolyogva elém
zümmögő zöld bogarak közt
szunnyadtam el én kebelén

süllyedt vele lassan a pázsit
süppedt vele halkan a hant
s már láttam a mély gödör ásít
s ő fekszik a sírban alant -
a csöndbe furán belezengtek
a fákon a víg madarak
és csöndben a mélybe lementek
a piros a zöld bogarak

- A fűzgaly a vízre lehajlik
zsolozsma a vízcsobogás
a hab zokogása morajlik
morajlik a szívdobogás
borúsra borul be az ének
bús nász-ima színkeverés
zörögve dorombol az ének
a gyászlila csipkeverés -

Ilonka, kis égi Ilonka
a kép olyan ép eleven
a képed a régi Ilonka
kék lepke sziromlevelen
szamócapiros puha szádból
fakadnak a lenge füvek -
szeráf nevetés puha szádból
ha zsongnak a zsenge füvek

Lásd fekszem a parton a fűben
ölébe ölelget a part
a dús keserűszagu fűben
ezernyi bogár idetart
nyüzsögve nyirokteli mélyből
ezer pici hangszeren át
zümmög az ajkad izéről
végnélküli víg szerenád

Azóta kapott csudacsókok
íze ma oly keserű
hűtelen és csunya csókok
emléke is oly keserű
oly messzibe csöndesedének
éveim árnya alatt
angyali vég-csemegének
holt ajkaid íze marad

Ilonka, kis édes Ilonka
a kép olyan ép eleven
halványpuha hangod Ilonka
szólít szomorú nevemen
válaszom át a sötéten
étheri fényutat ás
borzad a sás fut a réten
elsuhogó zokogás

Mihez foghasson ezentúl
ki fogta fehér kezedet
és hova nézhet ezentúl
ki nézte sötét szemedet?
Örökre itt maradok már
hanyagul heverészve hanyatt
míg enged a rög ragadó sár
s gödör lesz testem alatt

Utamban az éjben a parton
lengő lila láng vezetett
most fűzfa tövén puha parton
érzem kicsi lánykezedet
és érzem aludni fogok már
akár te a mély temetőn
tudom hogy aludni fogok már
boldogan és nevetőn

Már bomlik az élet az omló
víz suhanó zaja közt
mint százados erdei holló
váza fenyő gallya közt
már oszlik a test alig élek
foszlik valamennyi tagom
rezegve fölérez a lélek
és imbolyog álmatagon

belefürdik a Léthe vizébe
a víz körülötte csacsog
locsogva körülsimogatják
fehér buborék-pamacsok
a hold ragyogó sugarában
távoli trombita búg
mind vakítóbb sugarában
hajnali harsona zúg

ébresztget a szád muzsikája
ébredj valahára szegény
és zeng a szived muzsikája
és hömpölyög izzik a fény
úszunk tova kék levegőben
mint két pihe lengetegen
és fulladozunk ölelőben
fényteli fellegeken

zevon 2008.11.04 10:34:22
de ha már a képfestészetnél tartunk, itt egy másik nagyon érzékletes (és nagyon hosszú):


Végül is unod e régi világot csupa rom

Ó pásztorlány Eiffel-torony a hidak nyája béget e hajnalon

Görög és római ókorban éltél s ebből elég ma néked

A gépkocsik is ódonak zörögve futnak itt elébed
Csupán a vallás az maradt csak máig új s el nem avúl soha
S oly egyszerű akár a repülők terén a gépek csarnoka

Európában csak te nem vagy antik ó kereszténység s hiába
A legmodernebb európai te vagy X. Pius pápa
S téged akit az ablakok figyelnek visszatart a szégyen hogy bemenj
Ma reggel egy templomba csöndesen s ott gyónni térdepelj
Katalógust prospektust olvasol s plakátokat mind hangosan dalolnak itt
Ímé a költészet ma reggel és prózának vedd az árusok hírlapjait
És itt a sok füzet mind bűnügyi kalanddal van teli 25 centime-ért
Nagy emberek arcképe bong s ezer cím döngicsél
Egy szép utcát láttam épp ma reggel de nevét már elfeledtem én
Új volt a fényben fényes és kürtként harsant felém
Igazgatók s munkások sora s a sok szép gyors- és gépirólány
Hétfő reggeltől szombat estig négyszer is naponta erre járt
Háromszor búg fel reggel itt a vad szirénahang
Déltájban meg csaholni kezd egy megdühödt harang
A sok sok hirdetmény a tarka táblák és egy fontos
Vad cégér a falon papagájmódra jajgat és rikoltoz
Oly bájos utca ez műhely van benne s gyár is
A Rue Aumont-Thiéville és az Avenue des Ternes között ringatja rejti Páris

Ímé az ifjú utca és te nem vagy más csak egy fiúcska még
Anyád öltöztet és ruhád fehér és égi kék
Nagyon jámbor vagy és legrégibb pajtásod René Dalize is már imákat áhít
S nem vágytok mást csupán a szentegyház csodáit
Kilenc óra a gáz tompítva kéken ég a hálótermen át kisurrantok ti ketten
És a kollégium kis templomában térdepeltek hajnalig meredten
Míg az imádandó ametiszt mélység forog tündökölve
Krisztus dicsfénye az s forog lobogva mindörökre
Liliom ő lelkünkben ápolt hófehér
És rőthajú fáklya melyet nem fojthat el szél
Ez a fájdalmas szűz hamvaspiros és sápatag fia
Ez a csodás imákat bőven termő égi fa
Ez az öröklét és a becsület kettős bitója itt
Ez a hatágú csillag égi sápadt
Ez az Isten ki meghal pénteken s feltámad majd vasárnap
Ez a Krisztus ki égbe száll ahogy pilóta még soha
A világ magassági versenyének ő a bajnoka

Örök pupilla Krisztus
A századok húsz pillantása érti őrzi már
S madárrá változik e század és akárcsak Jézus égre száll
Az ördöghad fejét fölkapva most a bugyrokból utána bámul
S azt mondja hogy Simon mágust majmolja Júdeából
Ha széllel száll kiáltják szélhámos semmi más s a fényes lebbenő körül tündéri surrogás
Thianai Apollonius Ikáros Énok Éliás
Lebegnek ott az első gép körül s mind csupa csillogás
El-elszakadnak tőle néha hogy szabadon szálljanak kiket röpít az Oltáriszentség
A papok akik szállnak már örökké hogy a szent ostyát emeljék
A repülőgép végül is anélkül hogy bevonná szárnyait leszáll
És akkor megtelik az ég egy fecskeraj jön millió madár
Suhogva száll a sok bagoly holló és sólyom s íme ringó
Csapat jön Afrikából marabu íbisz és flamingó
S a költők és mesélők ünnepelte Roc-madár is erre szárnyal
Leszáll karmában Ádám nagy fejével az első koponyával
A láthatár szélén sas kiáltozik rí s Amerikából jön a sok kicsiny kolibri
Kínából pihik jöttek épp most karcsu mind s törékeny
Egy szárnyuk van csak s párosan röpülnek fenn az égen
És itt a jó galamb szeplőtlen lélek hófehér
Akit a lantmadár s nagypettyű pávahad kisér
A főnix ez a máglya mely saját magát szüli és újra támad
Tűzforró hamujával most egy percre elborítja itt a tájat
A szép szirének itt otthagyják már a vad tengerszorost
És mind a hárman erre szállnak csábosan dalolva most
S a főnix a sasok s a kínai pihimadárraj
Pajtáskodnak ott fönn mindannyian a szálló gépmadárral

Most Párisban jársz s magánosan lépdelsz a vad tömegben
Az autóbuszok csordája görg eléd s bőg egyre vészesebben
És elszorítja torkod a csodás szerelmet féltő félelem
Mintha többé már soha nem szeretne senkisem
Ha a régmúlt időkben élsz már szerzetes vagy s őriz egy kolostor
S ti mind pirultok hogyha egy imát rebegtek s féltek a gonosztól
Kigúnyolod magad s a nevetésed mint Pokol tüze úgy pattog szerte itt
E nevetés szikrái csillantják fel életed tavát s mélységeit
Bizony homályos múzeumban függő kép ez
S hogy közelebbről megnézd néha odalépdelsz

Párisban jársz ma és az asszonyok hada csapzott a vértől ó ne is emlékezz
Így történt míg a szépség épp lealkonyult és elfedni ezt is épp elég lesz

Dicsfényes lángoló kövekbe fagyva szép Miasszonyunk rám nézett Chartres-ban
S Szent Szíved vére fönn a Montmartre-on elöntött míg a hajlékodban álltam
A boldogító szókra vágyom én s beteg vagyok már régen
E szerelemtől szenvedek s szégyenlem gyöngeségem
És fogvatart a kép álmatlan élsz miatta s folytonos settengő félelemben
Kísér e kép de néha mégis messze lebben

Most forró parton ülsz előtted a Földközi-tenger
Egész évben virágzó citromfák árnyéka rejt el
Barátaiddal kószálsz alattad leng a bárka
Egyik Mentonba tér haza egy majd Nizzába s kettő Turbiába
Irtózva nézzük látszanak a víz poliptól nyüzsgő mélyei
S halak úszkálnak lágy moszat között a Megváltó jelképei

Kis fogadó kertjében üldögélsz most Prága mellett
Egy rózsaszál az asztalon úgy érzed rólad minden bú lepergett
S míg félig készen hever itt előtted amit írsz a próza
Csak nézed egy kicsiny bogárt hogy altat épp szivén a rózsa

Döbbenten látod Szent Vid ó agátjain az arcod pontos mását
Sosem felejted már e nap halálos szomorúságát
Lázárhoz vagy hasonló itt kit meggyötört a nap
A nagy zsidónegyed órái mind ellenkező irányban forganak
S hátrálsz te is az életedbe vissza lassan s andalogva
Fülelsz a mély kocsmák ölén zengő cseh dallamokra
Ha mégy épp fölfelé a Hradzsin útjain s az alkonyat kilobban

Ímé Marseille-ben vagy körötted zöld görögdinnyék halomban

Ímé Coblenzban vagy az Óriáshoz címzett szállodában

Ímé Rómában ülsz fölötted egy japáni naspolyafa ága

Ímé most Amsterdamban vagy egy lánnyal akit szépnek látsz pedig szegényke csúnya
Egy leydeni diákkal kell majd összeházasodnia s előre únja
Latinul bérelnek szobákat ott Cubicula locanda
Már három napja éltem ott mikor Goudába mentem én emlékszem három napra

Párisban állsz a vizsgálóbíró előtt
Letartóztatnak s elvezetnek ím mint egy gonosztevőt

Oly sokfelé utaztál fájdalom s öröm kisért falukon városokon át
Mielőtt észrevetted volna vad korod s a rettentő hazugságok sorát
Húsz és harminc éves korodban szerelemtől szenvedtél ziláltan
Úgy éltem mint egy eszelős időmet elprédáltam
Nem merek jobb kezemre nézni már és minden pillanatban csak zokognék
Teérted és miattam kit szeretsz és mindazért mi rémít s bennem hánytorog még
E megriadt kivándorlókat nézed itt szemükből könny pereg
Istenben bíznak ők s imát motyognak míg az asszonyok mellét szopják az éhes kisdedek
Nehéz szaguk betölti a Gare Saint-Lazare nagy várótermeit
Mint a háromkirályok bíznak csillagukban s mindenük e hit
Remélik hogy sok pénzt keresnek majd ó kába terv Argentinában
S vagyonnal térnek majd haza a vágyott óhazába
Vörös dunnát vonszol magával egy család ahogy ti is viszitek szívetek
E dunna éppen oly valószínütlen mint az álmaink
S a bús kivándorlók közül néhányan végül itt maradnak
A Rue des Rosiers vagy a Rue des Écouffes szűk odvain szerényen megtapadnak
És gyakran látom este őket levegőznek kint a házak mellett
Mint a sakktáblák bábui csak néha lépnek egyet-egyet
Sok köztük a zsidó az asszonyok parókát hordanak
Kis boltok nyirkos mélyén ülnek vérszegényen s hallgatag

Megállsz egy alja bár előtt egy pult előtt mit síkos lé mocsok véd
A szerencsétlenek között megiszol két sou-ért egy gyatra kávét

Egy vendéglőben nézel este szét

E nők nem rosszak itt de mindegyiknek súlyos gond a lét
Így hát mind még a legcsúnyább is gyötri kedvesét
Egy rendőr lánya ő a messzi Jersey-ből

Kezén amit nem láttam még sosem kérges repedt a bőr

Hasán a forradás oly végtelen nagy szánalomra indít

Most egy borzalmasan mosolygó lányhoz hajlok s megalázom szájamat

Egyedül vagy közelg a reggel
A tejesek kannája kondul már az utcán

Az éjjel búcsút int akár egy szép Metíva
Ez Ferdine a hamis vagy tán Lea ki néz utánad ríva

És úgy iszod akár az életed e lángoló szeszet te
Akár a pálinkát iszod az életed te

Gyalog akarsz ma hazatérni mégy Auteuil felé
Hogy végül is aludni térj óceániai s guineai bálványaid közé
Egy másik hit s másféle forma Krisztusai ők
Alacsonyrendü Krisztusok homályos hitre téritők

Ég veled Ég veled

Véresnyaku nap

A már említett, frissen menyasszonnyá vált barátnőm miatt esküvőlázban égek, ezért most csodás, Stuart Weitzman menyasszonyi cipőkölteményeket ajánlok nektek - ha esetleg jövő tavaszra-nyárra tervezitek kimondani a boldogító igent. A sarkak nem is hátborzongatóan magasak -…..
Ez a lány küldte az aranyló húsleves történetét, amikor a disznótoron az egész család szívatta szerencsétlen csávót. A lánynak ezutánsem fordult jobbra a sorsa, legalábbis ez a garázsban tankolás elég szarul hangzik.  A héten a képeket a Yummie-ról…..
zevon 2008.10.29 13:22:52
majompásztor · mezeijoghallgato.blog.hu 2008.10.29. 13:04:24

ez nagy igazság
Leszel a feleségem? "Naná" 2008.10.21 09:59:00
Vannak tervezett, szépen szervezett eljegyzések is csodaszép panorámával és pezsgőzéssel, nem csak alkoholmámoros, spontán darabok. Balu volt olyan kedves, hogy megengedte, hogy megosszam veletek a leánykérésének történetét. Az eredeti poszt itt található.   Már…..
Én egyszer laktam koliban fél évig, de ott nem volt tévészoba, meg egyáltalán semmi sem volt, úgyhogy kimaradtam ebből is.Sziasztok! Gondoltam elmesélek nektek egy vicces sztorit, ami velem esett meg. Mivel kollégiumi kalandok úgyse nagyon mostanában, ráadásul én még soha nem…..
zevon 2008.10.18 13:45:47
Szelid sunmalac 2008.10.18. 13:39:17
S's ·
zurhajo.blog.hu 2008.10.18. 13:39:50

én kevésszer éreztem magam annyira szarul.. a pasi állati nagydarab volt, az exem meg tök átlagos testalkatú, és nem az a verkedős fajta. fura érzés volt, mert sose érzetem még félelmet, és ez az volt. és tök nagy kiszolgáltatottság
zevon 2008.10.18 13:48:32
Értékelhetetlen Első éj 2008.10.17 05:59:00
"Most jön az éj, az első odalent.Ó,hová lett fény ,mely rádlehelt?A hűvös földbe van vetve az ágy -hogy alszod át majd ezt az éjszakát?Az elszállt esőtől párnád vizes,éji madár szól, az éjben repeslámpád se ég már, fakón s hidegencsak holdsugár játszik…..
zevon 2008.10.17 10:20:06
jó vers.
itt egy másik, hasonló (a kedvencem):

Dsida Jenő: IMMÁRON ÖTVENHÁROM NAPJA

Bocsásd meg nékem, édes Aladár,
hogy szép szavakba próbálom beszélni,
amin ma is zokognom kellene
s amin zokogni már-már nem tudok.
Augusztus vége. Transsylvániára
lassanként őszi felhők csüngenek,
zord díszletek bizarr tragédiákhoz
s a gyér futóka rőtes levelére
örökké tartó; vén eső pereg...
Immáron ötvenhárom napja, hogy
kicsiny országunkból kivándoroltál.
Immáron ötvenhárom napja, hogy
lehajtott fejjel járok, terheket
cipelve döbbent, fáradt lelkemen
és megrázkódva olykor meg-megállok,
mint vak koldus, akinek botja vége
gödörre bukkan ismeretlen úton.
...Mindennap négyszer elmegyek lakásod
előtt, a Fürdő-utca szögletén
s elgondolom: most felmegyek megint.
A szolgáló kinéz s megkérdezi,
mint rendesen, hogy hozzád jöttem-e,
s belépve újra ott látlak nyitott
könyvvel, papírral sűrűn elborított
asztalod mellett s meghitten fogadsz
Isten hozott! Isten hozott, Jenőkém!...
A kávéházban üldögélve, míg
kövér tócsákat gyűjt ottkünt a járda,
s az üvegen száz vízcsepp folydogál,
hosszú órákig várom, hogy benyitsz.
Eljössz, tudom, csak mindig várni kell,
eljössz, tudom, piros arccal, vidáman,
bontani kezded szürke gyapjúsálad
s mellém telepszel: Mi hír, öregem?
- S miért ne lenne egyszer újra így?
Mi az a percnyi, végzetes titok,
lényegtelen, parányi változás,
ami miatt régóta megszokott
kedves dolgok nem térnek vissza többé?
Igen, tán rémlik, rémlik valami
avittas, álmos Hamlet-monológ,
mitől zsibbadtan meg-megáll a szív
és szédületbe tántorul a fej:
Halál... elalvás... Pincér, fizetek
...S hazafelé is véled indulok,
pislákoló fénynél, a halk esőben.
Hangos viták közt érkezünk haza,
megvárom, míg becsöngetsz és kinyitnak
s eltűnsz a döngő kapuszárny mögött.
S akkor egyszerre úgy látlak, hanyatt
feküdni, nyújtott lábbal, hallgatag,
lehunyt pillával, nyirkos nagy sötétben
a föld alatt, a bús eső alatt
s hideg kezedre, szádra víz szivárog.
Megértem: többé nincs mit várni rád.
És nincs miért vidámakat beszélni.
És nincs miért több verset írni. Nincs.
Többé nem hallod és nem olvasod,
dícsérő pillantásod nem jutalmaz,
tükörben többé nem próbálhatom
mozdulatod lopott utánzatát
s egyáltalán - - oly messze vagy, olyan
érzéken túli, hűvös távlatokban,
dimenziók határain kivül,
mint életem mély, gondtalan bizalma,
mint gyermekségem kendő-lengetése,
mint félálomban csókolt régi csók.
Megindul újra könnyem. Fuldokolva
kereslek, hol vagy? S hol van életem?
S szeretném nevedet oly rémülettel,
oly vad erővel felüvölteni
az éjszakának bús esőt szitáló
sötét boltjára, oly rekedt sikollyal,
velőt-rázó iszonyú hördüléssel,
hogy hasadjanak szét a fellegek
és induljanak meg a csillagok
s halld meg te is fényévek távolában,
planéta-pályák száguldó ivén! -
S azután csuklón összehullva ott
a döbbenetes éjszaka hideg
csöndjében, hátha felfogom, mikor
nagy messziről, vagy tán egész közelről
szelíden, halkan-halkan válaszolsz...

(1931. augusztus 17.)

Nyolc évig együtt élsz valakivel, majd egyik este hazajön, és azt mondja, hogy akkor én most holnap elköltözök. És elköltözött!- Nem tudok mit mondani, ez egy kemény történet. Tudjátok van az a „vicces” történet, hogy Szia édesem leugrom egy liter tejért,…..
Nem csak hosszú, szomorú is. Találkozás az A38-on, pezsgős vasárnapok, de a szánsájn-hepinesz után már csak "Hazajön, tévé, jajdefáradtvagyok, semmi beszélgetés, arcra egy puszi, alvás" megy. Sziasztok, kicsit hosszú lesz... Már lassan egy éve egyedül vagyok,…..