Feri188 2019.11.08 12:55:58

@Lobo Marunga: Annak azért örülök, hogy legalább Facebookon nem bocsátod népszavazásra a kérdést :)

Feri188 2019.11.08 13:17:02

@Lobo Marunga:

"akárhogy csűröm-csavarom, alaposabb, és minden összefüggésre kitér"

Hát ne csűrjed-csavarjad, hanem nézd meg tételesen, és várjuk meg az olyan kérdésekre a feleletet, hogy a párosujjú patások egyes képviselőinek nőstényeire alkalmazott "tején/tehén", no meg hát maga a "tej" mitől műveltségszó. Elhiszem, hogy a felmondott lecke első nekifutásra "koherens rendszer", de érdemes megnézni, miféle módszertan alapján.

Feri188 2019.11.10 01:35:23

@LvT:
1/5. rész:
"a korai Duna-medencei átvételekben még feloldódott a szó eleji mássalhangzó-torlódás, vö. ‹iskola›, az újabbakban pedig már nem, vö. ‹skála›. Az ősmagyar kor elején még nem volt lehetséges zöngés zárhang a szó elején, az intenzív török kapcsolatok időszaka alatt azonban ezeket befogadta a nyelv, ahogy később a szó eleji torlódásokat is"

Érdekes, hogy ezekben az "intenzív török kapcsolatok előtti" időkben ilyen latin eredetű mássalhangzó-torlódásokat találunk a szó elején a Duna-medencében:

skarlát (?1227, 1395 k.) - vö. and. arab يسكارلات (yskarlát, iškarlāt), sp. escarlata, fr. écarlate
skorpió (1395 k.) - vö. ófranc. scorpïon, escorpïon, baszk eskorpioi, galego escorpión, kat. escorpí

Ezek természetes folytatása - váltakozva az ejtéskönnyítő magánhangzóval és anélkül, vagy épp metatézissel:
iskola (1495 e.), oskola, üskola stb.
skatulya (1544), iskatulya, katula, kastulya stb.
skrupulus (1578)
skandalum (1592), skandál
skorbut (1676)
skála (1811)
Utóbbinál Zaicz szerint: "A magyar szó ’foksor, fokmérő’ jelentése német, ’hangsor’ jelentése pedig olasz hatást tükröz."

Most arról ne beszéljünk, hogy a török főváros nevét pont az oszmán korszakban mi magyarok ejtettük következetesen Sztambulnak, Isztambul helyett, 10. századtól követhető örmény és arab mintára - a Hunyadival levelezgető albánokkal együtt (Stamboll). Amíg tehát maguk az oszmánok İstanbul-t ejtettek (lásd például Sa'd ad-Din hodzsánál: "Isztanbul városa - melynek másik neve Kosztantinie"), nálunk inkább a szó eleji torlódásos alak terjedt el. Török hatást gyanítani tehát az általad említett jelenség hátterében igen bajos.
Egyébként az oszmánok még térképen se voltak, amikor Maszúdí 947-ben a város görög lakóira hivatkozva megjegyzi, hogy azok Konsztantinopoliszt "Istan Bulin"-nak hívják (az arabban nincsen p).
Itt is ugyanaz a helyzet tehát: ahány nyelv, annyiféleképpen adja vissza, torzítja, csonkítja az eredeti neveket. A szlávok a polisz-t rövidítgetik mindenütt (polisz > pol), sőt a héberül írók simán le is hagyták a toponímáról: קושטנדינה (Kuštandina). A magyar pedig nem a tőled elvárt módon járt el, nem követte az oszmánli gyakorlatot, hanem éppen ellenkezőleg.

Feri188 2019.11.06 13:39:03

@'it's cool to know nothing': S ha már felhozódott a gúny. Fogalmam nincs, lehet-e köze a "gúnyá"-hoz, de szemantikailag nem zárható ki első ránézésre. Toprongyos, szakadt ruházata miatt lehet valakit nevetségessé tenni, gúnyolni. "Gúnya" szavunk párhuzamai mindenesetre, a szlávok felemlegetése miatt is, szintén az én tolmácsolásomban:
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=136898713&t=9230544
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125436825&t=9148137
Idézem Lev Boriszovot gúnya szavunk iráni vonatkozásairól, erről ugyanis történeti-etimológiai szótárunk egy árva szót nem ejt. Ott csak a szláv átvételt tartják lehetségesnek. Pedig hát ezt olvashatjuk mindjárt a citált mondat után:
"The word гуня ‘shabby clothes, rags’ does not necessarily have to come from Iranian gaunyā- ‘coloured’ or Avestan gaōna- ‘hair, colour’ via Ossetic ɣun ‘wool’ but could well be an inherited word cognate with Sanskrit गोण goṇa ‘torn or ragged clothes’ and गुण guṇa ‘a single thread or strand of a cord or twine; string or thread, rope’."
Tehát a szanszkrit goṇa 'szakadt, rongyos ruhá'-t jelentett, feltehetően a guṇá-ból képezve (= foszlás, rongyolódás, kiszálasodás).
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125437041&t=9148137
"Ossetic ɣun ‘wool’ ... गुण guṇa ‘a single thread or strand of a cord or twine; string or thread, rope’"
Nem került sok időbe az ePSD-ben rákeresni az említett oszét és szanszkrit kifejezések sumér rokonára:
gu-nu 'len'

Feri188 2019.11.07 01:28:25

@SAndrás: Az illető a néhány jellegzetes poén eldurrantásával gyorsan ellőtte a puskaporát. Mindenesetre a valóság gyaníthatóan - és szerencsére - lényegesen sokszínűbb, bonyolultabb és összetettebb, mint ahogy fekete-fehér képcsöves, örök pepitában gondolkodó olvtársunk gondolná. Hajrá az olvasgatással!

Feri188 2019.11.07 23:08:11

@LvT: Az azért aranyos, hogy csillagos, azaz dokumentálatlan etimonokból próbálsz okoskodni, aztán számon kéred a hettita hangzósítást (ami azért, megint csak antik kontrollforrásokkal egyeztetve, elég megnyugtató). A fellelhető pontuszi nyelvi anyagot illetően pedig az említett turkológushoz irányítalak. A könyv letölthető az internetről.