Chr.Itta 2019.09.03 10:01:39

Majdnem egy év után találtam rá erre a bejegyzésre. Ha olvassátok ezt a kommentet, szeretném megosztani veletek, hogy ez nekem életmentő volt és teljesen egyetértek.
Isten ismeri a lelkem, és látja mennyire szeretem őt és szeretem a páromat 5 éve. Lelkiekben házasok vagyunk, de a körülményeink nem tették lehetővé, hogy papír szerint is összeházasodjunk és összeköltözzünk. (De így lesz!) Sokat szenvedtem a vallásosok által belém vert bűntudat miatt, és olyan nagy terhet pakolt a lelkemre a szégyen (a testi kapcsolatunk miatt), hogy kezdtem azt érezni, ez már nem épít, nem visz előre, csak károsít, sőt veszélyezteti a kapcsolatomat a párommal és Istennel. Nem a testi kapcsolat, hanem a lelki szégyen. Kérdem én, mi a cél? Az ember-ember és Isten-ember kapcsolat megrontása a szégyen becsempészésével, vagy ezeknek a kapcsolatoknak a helyreállítása?

Köszönöm az írást, szerintem egy igényesen megírt cikk. És nekem nagy terhet vett le a vállamról. Várom a sorozat 4. részét.

Chr.Itta 2019.09.06 10:40:11

@Gondil:

Kedves Gondil!

Nagyon hálás vagyok a válaszért, Isten csodája, hogy rátaláltál a hozzászólásomra, és én pedig a cikksorozatra! Megértem, hogy a gyűlölködő kommentek elvették a kedvedet az írástól. Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés (ezt pont ma olvastam a Példabeszédekben (12,18)), és milyen igaz. A bölcsek nyelve viszont gyógyít! Biztatlak, hogy gyógyíts továbbra is az írásaiddal, és imádkozom, hogy a megfelelő emberekhez jussanak el a szavaid, akik hasonló problémával küzdenek, mint amilyennel én is. (Mert vannak, akiknek szüksége van rá!) Köszönöm a jó kívánságokat!

Isten áldjon mindenben!