Adatok
Bánatkövecske
0 bejegyzést írt és 22 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ahogyan a nárcival való kapcsolat sem sétaüdülés, úgy a vele való szakítás különösen nem az. A szakítás dinamikája minden esetben nagyon hasonló: a kapcsolat korábbi fázisait (istenítés - leértékelés - eldobás) fogod egy gigantikus zip-fájlban egyben megkapni. A dráma forgatókönyve valahogy így fog…..
Bánatkövecske
2019.06.17 23:11:12
@Bodli: A konkrétumok eltérőek,de szinte ijesztő,h.a mögöttes tartalom mennyire ugyanaz...amit TESZ, azzal bánt, amit MOND, azzal el akarja hitetni: te érzed rosszul,hisz ő szeret.. Valójában csak újra akarja kezdeni a játszmát, vissza akar szippantani. Az írásodból érződik,milyen erős vagy! Nem fogod hagyni,hogy újra bántson. Nagyon szorítok!
Bánatkövecske
2019.06.22 00:40:22
@Eperke2222: Szia! De jólesik,h.érdeklődsz! :-) Épp azzal küzdök,h.a hozzám közel állók sem értik már,miért szenvedek miatta még mindig. Nem bántom őket,hisz én sem értem.... Még egy hét,és elhúz innen..s közben óriási ambivalencia van bennem: TÉNYLEG örülök, hihetetlen ajándék,h.nem nekem kell váltanom és végre ismét biztonságos,nyugodt közeg lesz az imádott munkahelyem (19 éve dolgozom itt)...és egyúttal esténként zokogok,h.végleg vége mindennek.. Olyan nehéz ez..nem vagyok büszke,sem önbizalommal teli,de értelmes felnőtt nőnek tartom magam,aki két lábbal áll a földön,egyedül teremtettem egzisztenciát magamnak,szépen,szeretettel igyekszem nevelni a gyermekem... S mégis hibáztatom magam még mindig,h.én rontottam el, miközben TUDOM,mennyit bántott,hitegetett,félretett,hányszor hazudott.. Ahogy Bodli tanácsolta,percet sem unatkozom, most épp újítom a lakásom, s vannak terveim, tudok nevetni,már enni is (ez is ajándék,hát kilót fogytam).. De még folyton ezen agyalok, nagyon fáj,és olykor szerethetetlennek érzem magam.. Szenvedek a tudattól,h.most mással éli a cukrostakony időszakot, sztem én ezt engedem el nehezen,mert fantasztikus volt...Írom az emlékeim,amikkel bántott,h.legyen mibe kapaszkodni..van bőven. A mai pl.: egy hónapja megkértem,az öt év közös fotóit adja oda nekem (nem akartam,h.a gyerek és a saját fotóim nála legyenek,hisz ő tényleg átlépett rajtunk, teljesen). Időt kért,mert sok fotót kell átnéznie..ma odaadta a pen-driveomat ÜRESEN.. (ő nagyon ilyen,mindig ígér,alig valósít meg,és felháborodik,ha ezt visszatükrözik)..Sztem azt gondolta,nem nézem meg,de megtettem,persze megkérdeztem, jól szórakozik-e,s hogy valóban ennyire sem képes.. Nézett nagy szemekkel,h.nem érti,mi történt,ő rátette,jajdekellemetlen.. Tipikus amúgy,soha nem fogadta el,a munkában sem,h.alig csinál vmit... Szóval miért bánkódom én,aki fáradhatatlanul dolgozik és mindig őszinte és segítőkész vagyok egy ILYEN ember után? Bevallom azt is,félelemmel tölt el a gondolat,h.az új párjával végleg boldog lesz esetleg,mert az azt jelentené nekem,h.bennem volt a hiba.. Reálisabban kellene mindig gondolkozom, elengednem a hamis,általa keltett illúziót,mert ő az,az ígéret földje volt. Néha még abban is kételkedem,h.nárci,pedig rengeteg dolog stimmel,amit olvastam..a zsigereimben érzem,h.az...de hogy jövök én ahhoz,h.egy szerelmi csalódás feldolgozása céljából ilyet mondjak rá? Néha azt hiszem,nem vagyok normális.. Úgy döntöttem, egy hét múlva,ha eltűnik, törlöm mindenhonnan,hisz engem csak meggyötört: a boldogságát nem kell látnom, harmadszor pedig nem szabad hinném neki,mert az az életembe kerül. Szóval én így vagyok,nem vagyok rá büszke,de küzdök ezerrel. Nálad próbálkozik még??? S te hogy tudsz viszonyulni hozzá? Hálás vagyok minden sörért,amit itt kapok,mert érzem,h.ugyanazt a poklot jártuk itt még mindannyian....
Bánatkövecske
2019.06.22 00:44:27
Lélektani alapvetés, hogy az életed bármely pofáraesésének akkor lehet valós pozitív hatása az életedre, ha visszatekintve képes vagy levonni a következtetéseket saját magadról (elsősorban és mindenek előtt arról, amit abban a helyzetben/életszakaszban − akár tudtodon vagy…..
Bánatkövecske
2019.06.20 20:43:42
@kigyomlaltnarcisz: Örülök, h.neked könnyen ment..és köszönöm a jókívánságot. Az én exem is úgy nézett ki,mint aki tönkrement, pedig azonnal beújított, viszont mára éli világát, teljesen átlépett rajtam..én meg beledöglök, hiába TUDOM,h.nem bánt jól velem (sem), és jelenleg nem vigasztal,h.akit most a mennyekbe repít, valószínűleg ő is szenvedni fog..
A nárcival való élet élhetetlensége a részletekben rejlik, emiatt annyira nehezen felismerhető: elveszi az idődet, de egyáltalán nem látványosan; elveszi az energiádat; amit a szavai valójában jelentenek, az többnyire pont az ellenkezője annak, mint amit mond; látszólag biztosít a…..
Bánatkövecske
2019.06.14 11:52:21
@Bodli: Bizony ismerős minden negatív érzés,amiről írtál. A legszörnyűbb,mikor ezeket felváltják bennem a gyengéd érzelmek,a sóvárgás aziránt az ember iránt,akiről TUDOM, h.valójában nem létezik. És bizony mindez azt jelzi,h.nem tudtam még leszállni az érzelmi hullámvasútról,amin oly sokáig ültem. Én is éreztem gyűlöletet...de azzal is hatalma van felettem. A munkahelyi kudarcai miatt is éreztem elégedettséget,de rájöttem,nem azért,mert rosszat kívánok neki vagy bárkinek,hanem azért,mert ez a valóság,ami igazolja,h.nem én vagyok a fura,hanem ő az,aki csak ígér,de nem valósít meg dolgokat hosszú távon... Néha még mindig kételkedem magamban,és vágyom arra,akinek hitette magát. Mondjuk ő nagyon ügyes volt, nyíltan sosem bántott verbálisan,nem becsmérelt.. Nekem beválik,h.nem nézek a szemébe,és arra koncentrálok, miket TETT vagy NEM TETT,amikkel bántott. S a vége is így zajlik: megtesz egy kéthónapos ismeretségért mindent,amit értem öt évig nem..mert túl követelőző voltam...
Bánatkövecske
2019.06.14 13:56:52
@Eperke2222: ezt olvasva nagyon egyértelmű, h.hazugságban élnek és az áldozataikkal is mindent elhitetnek...és annyira ügyes manipulátorok,és annyira bódítóan tudnak csábítani az elején,h.mi el is hittünk mindent,h.el ne veszítsük a jót.. Napjában többször belehalok ebbe az ambivalenciába még két és fél hónap után is.. Nekem megadta azt az ajándékot az élet,h.pár nap múlva végleg eltűnik az életemből, és valóban csak az használ,ha nem fogok róla tudni semmit. De néha még mindig sírok,hisz úgy szerettem...
Bánatkövecske
2019.06.14 17:42:32
@Eperke2222: Köszönöm szépen, Neked is szép, boldog, kiegyensúlyozott új életet kívánok!
A nárcival való élet állandó csapdában vergődés, de az abból való kiszállás is az. Ha egy nárcival éltél, és erre rájöttél, majd otthagytad (lehet, hogy előbb hagyod ott, minthogy rájöttél volna, hogy pontosan miből szálltál ki, de ez végülis tökmindegy), számíthatsz arra, hogy a környezeted…..
Bánatkövecske
2019.06.11 22:54:00
@Bánatkövecske: VÉGE
Az egyiknek eléggé igaza van. A másik eléggé nárci. Az egyik vers nem annyira ismert, mert a költője se nagyon. A másik eléggé, mert a költője kötelező olvasmány. Az egyiket kéne tanítani az iskolában, a másikat nem annyira. Az egyiket nem tanítják az iskolában, a másikat de...
Bánatkövecske
2019.06.11 08:02:51
@Bodli: Nem vagy sok...ez az egész volt sok, és az a sok, hogy még most is minden reggel ezzel ébredek, ez tölti ki a gondolataim nagy részét. Bízom magamban, és azt is tudom, hogy hosszú út a gyógyulás, de nagyon nehéz, még mindig nehéz ez az ambivalencia. TUDOM, hogy akit szerettem, valójában nem létezik, és nem tudom ezt máshoz hasonlítani: ilyen lehet a drogfüggőség. Sosem próbáltam semmilyen szert, nem is fogok, de ilyen lehet, azt érzem... Mikor valami (ez esetben valaki) kábít, olyan jót okoz, mint még senki más, de közben kínoz is, mindezt ügyesen elbújtatva szelíd kedvesség mögé (az enyém ilyen volt), és mindig mindenért magam hibáztatom... Igen, segít, ha tényszerűen leírom, mikor mit tett, döntött, vagy nem döntött, és ezzel mit okozott nekem. Én ezt megtettem olykor közben is, most értem csak, hogy miért... annyiszor próbáltam szabadulni, mert valóban: aki szeret, nem bánt... Vagy ha elmondom szépen, mit okozott, törekszik arra, hogy legközelebb ne tegye...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz