Adatok
Vér Vazul
0 bejegyzést írt és 46 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A külvilágból érkező információk hatása gondolkodásunk fogalmaiban tükröződik. A mikrovilágból érkező információk oly mértékben térnek el megszokott környezetünkből érkező megfigyelésektől, hogy az megköveteli alapvető fizikai fogalmaink hozzáigazítását az elérhető információk jellegéhez. Ez a…..
Felütés
Hogyan változott a fizika felfogása térről, időről és anyagról a modernkori felfedezések nyomán?
A teret és időt közvetlenül nem figyelhetjük meg, erről az anyagi világ objektumainak elhelyezkedése és mozgásai alapján szerzünk tudomást – legyen szó akár csillagokról, hétköznapi…..
Kaptam egy levelet az egyik olvasótól, amit itt idézek a név kezdő betűjét feltüntetve, mert a megjegyzés nem mint nyilvános komment érkezett:
Tisztelt R. A. !
Olvastam „Az ikerparadoxon: a látszat valósága” blog bejegyzést. Igaz, hogy másutt is olvastam már többször erről a problémáról. A…..
Vér Vazul
2020.11.02 09:11:00
@csimbe:
Nem látom be, hogy miért létezne téridö kvantum. A kvantumfizikában nem a tér és ido folytonossága szünik meg, hanem az elektron pozíciójára vonatkozó tér és ido információ érkezik meg szakaszokra bontva, ami magával hozza a diszkrét energiaugrásokat.
A levélre reagálva, ha van változás, van idő is. Annak mérésére az emberiség kitalált órákat, amik nem az időt mérik, hanem egy közzel állandó sebességgel ismetlödö eseményt. A többit meg ROKY elmondta: "Nincs értelme egy inercia rendszeren belüli ido dilatációról, tömegnövekedésrol vagy a hosszúság kontrakciójáról beszélni, ezek a szabályok csak akkor játszanak szerepet, ha két inercia rendszert összehasonlítunk és az egyikben megállapított mértékrendszer alapján írjuk le a másik rendszerben a mozgásokat."
Nem látom be, hogy miért létezne téridö kvantum. A kvantumfizikában nem a tér és ido folytonossága szünik meg, hanem az elektron pozíciójára vonatkozó tér és ido információ érkezik meg szakaszokra bontva, ami magával hozza a diszkrét energiaugrásokat.
A levélre reagálva, ha van változás, van idő is. Annak mérésére az emberiség kitalált órákat, amik nem az időt mérik, hanem egy közzel állandó sebességgel ismetlödö eseményt. A többit meg ROKY elmondta: "Nincs értelme egy inercia rendszeren belüli ido dilatációról, tömegnövekedésrol vagy a hosszúság kontrakciójáról beszélni, ezek a szabályok csak akkor játszanak szerepet, ha két inercia rendszert összehasonlítunk és az egyikben megállapított mértékrendszer alapján írjuk le a másik rendszerben a mozgásokat."
Az ősi univerzum fizikai törvényei sem voltak mások, mint a maiak, csak a mértékegységek térnek el
Óriások laknak a házban, de nem csak ők hatalmasak, hanem hatalmasak székeik, asztaluk is, szintén nagy tányérokból esznek és nagyok az evőeszközeik, sőt az ételük is. Minden nagy körülöttük.…..
Vér Vazul
2020.02.21 12:39:47
@Bizsók László: Azert irok neked, hogy lasd, hogy egy kivulallo, hogy iteli meg a te hozzaallasodat...
Van egy elkepzelesem, hogy miert nem kapsz valaszt a kerdeseidre:
-lathatolag nem mindig olvasod el figyelmesen a cikkeket.
-tobbszor sertegeted a cikk irojat; volt eset, hogy azt irtad rola, hogy talan reszeg?
Ha valaszokat akarsz kapni, akkor azt javaslom, hogy egy kicsit tobb alazattal ted fel kerdeseidet kulonben egyszeruen nem erdemled meg a figyelmet.
Van egy elkepzelesem, hogy miert nem kapsz valaszt a kerdeseidre:
-lathatolag nem mindig olvasod el figyelmesen a cikkeket.
-tobbszor sertegeted a cikk irojat; volt eset, hogy azt irtad rola, hogy talan reszeg?
Ha valaszokat akarsz kapni, akkor azt javaslom, hogy egy kicsit tobb alazattal ted fel kerdeseidet kulonben egyszeruen nem erdemled meg a figyelmet.
Vér Vazul
2020.02.22 20:24:55
Ha színházba megyünk és a távolról nem látjuk jól a színészek arcvonásait, segíthetünk ezen egy látcsővel, amelyen közelebb látszik a színpad, jobban láthatjuk az arcokon az érzelmek tükröződését. Ha egy tiszta éjszakán az égboltra tekintünk, és jobban akarjuk látni a csillagokat, szintén a…..
3. Látogatás a részecskék szerelőműhelyében: a gyenge kölcsönhatás
Az előző két részben (első, második) azt kerestük, hogyan találjuk meg a kapcsolatot a gravitáció, az elektromágnesség és az erős kölcsönhatás között a fénysebességű forgások koncepciója alapján. Ez a közös alap nem a…..
„A kvantummechanikán innen és túl. A fénysebességű forgás koncepciója” című könyvemben (Scolar kiadó, 2017) a modern fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika elméletének bemutatására törekedtem, kiegészítve a fénysebességű forgások koncepciójával. Célom az volt, hogy a részecskefizika néhány…..
Vér Vazul
2020.05.04 12:11:06
@szózavar: "csimbe" szerintem csak arra akart ravilagitani, hogy ha a cikkel kapcsolatba van kerdesed, akkor azt alazattal is feltehetned, talan akkor a cikk iraja megtisztelne, hogy valaszol ra.
Jelenleg még folyik a vita arról, hogy mi az Higgs elméletében, ami már bizonyítottnak tekinthető, és hol vannak még nyitott kérdések.
A korábbi írásban („Újabb hírek a Higgs bozonról”) foglaltam össze a Higgs által feltételezett és a CERN kísérletekben nagy valószínűséggel meg is talált…..
A fizika kalandja
Hogyan mozognak az elektronok olyan pályákon, ahol nem is mozoghatnának?
2019.12.14 18:22:43
A kvantummechanika térképet rajzol az atomok elektronpályáiról. De mit mutatnak ezek a rajzolatok, melyeket az állapotfüggvényből nyerünk? Talán azt, hogy milyen pályán mozog az elektron az atomokban és molekulákban, vagy azt, hogy hol van, vagy még inkább azt, hogy hol lehet? A kérdés azért merül…..
Milyen lehetett az ősi univerzum?
Az ősrobbanás elmélete erre a kérdésre olyan választ ad, hogy a kezdeti univerzum elképzelhetetlenül parányi és forró volt, amikor egyetlen matematikai pontba zsúfolódott össze az összes anyag, amelyben ott volt mai univerzumunk sokmilliárdnyi galaxisának minden…..
A fizika kalandja
Milyen önarcképet rajzol a foton magáról, amikor a valóságot tükrözi?
2019.11.13 10:31:54
Mi a valóság?
Érzékszerveinken keresztül vezet az út a valóság megismerése felé, de mi is a valóság? Csak az a valóság, amivel közvetlenül, vagy műszereink által kapcsolatba kerülhetünk? Valóságnak tekinthetjük-e az olyan fogalmakat is, amelyekkel megalkotjuk a fizika törvényeit? Valóság-e a…..
Vér Vazul
2019.11.22 13:27:32
@csimbe: Udv.
A kerdeseddel kapcsolatba harom dolgot jegyeznek meg:
1 - ehhez hasonlo kerdeseket a multban is feltettek mar; pl. valaha kepesek leszunk repulni? Ma mar vannak repulok. Olyan dolgokra vagyunk kepesek, amik a multban hihetetlennek tuntek.
2 - a jelenlegi tehnologiat 120-160 IQ-val rendelkezo zsenik hozzak letre. Eljohet az az ido, mikor az ember a kovetkezo generacio genterkepet feljavithatja... ekkor akkar nagyobb IQ-val rendelkezo gyerekek is szulethetnek, ami oriasi elorelepes lenne a vilag megertese iranyaba.
3 - a kerdesed nem teljesen jo; ha en jol ertem, akkor a korpuszkula nem mas, mint a hatarertekben null tomegu terpontok fenysebessegu forgasa. A kulombseg kozottuk az a forgasi frekvencia. Ennek tukreben nem ertem "a Planck egységeknél kisebb korpuszkulák" kifejezest, hisz ha a reszecske sugara a Planck tavolsag ala sulyed, akkor egyszeruen megszunik letezni.
A kerdeseddel kapcsolatba harom dolgot jegyeznek meg:
1 - ehhez hasonlo kerdeseket a multban is feltettek mar; pl. valaha kepesek leszunk repulni? Ma mar vannak repulok. Olyan dolgokra vagyunk kepesek, amik a multban hihetetlennek tuntek.
2 - a jelenlegi tehnologiat 120-160 IQ-val rendelkezo zsenik hozzak letre. Eljohet az az ido, mikor az ember a kovetkezo generacio genterkepet feljavithatja... ekkor akkar nagyobb IQ-val rendelkezo gyerekek is szulethetnek, ami oriasi elorelepes lenne a vilag megertese iranyaba.
3 - a kerdesed nem teljesen jo; ha en jol ertem, akkor a korpuszkula nem mas, mint a hatarertekben null tomegu terpontok fenysebessegu forgasa. A kulombseg kozottuk az a forgasi frekvencia. Ennek tukreben nem ertem "a Planck egységeknél kisebb korpuszkulák" kifejezest, hisz ha a reszecske sugara a Planck tavolsag ala sulyed, akkor egyszeruen megszunik letezni.
Vér Vazul
2019.12.03 16:58:14
@38Rocky:
En ugy ertettem, hogy nem lehetseges olyan reszecske (bozon) lete, ami a Planc tavolsagtol kisebb terreszben egy teljes fordulatot tehet meg, azaz letrejohet a forgast stabilizalo ter gorbulet is.
A csimbe-nek irt valaszabol arra kovetkeztetek, hogy az ismert bozonok felelnek meg ennek a feltetelnek, de elkepzelheto ilyen kozvetito reszecske lete.
Remelem, hogy ertelmezem valaszat.
Koszonom...
En ugy ertettem, hogy nem lehetseges olyan reszecske (bozon) lete, ami a Planc tavolsagtol kisebb terreszben egy teljes fordulatot tehet meg, azaz letrejohet a forgast stabilizalo ter gorbulet is.
A csimbe-nek irt valaszabol arra kovetkeztetek, hogy az ismert bozonok felelnek meg ennek a feltetelnek, de elkepzelheto ilyen kozvetito reszecske lete.
Remelem, hogy ertelmezem valaszat.
Koszonom...
Vér Vazul
2019.12.04 08:33:45
@38Rocky: Koszonom valaszat...
. Történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi, amikor az akadémikus székfoglalói beszédében (https://youtu.be/X1tyzRnbLl0) olyan nézeteket fejti ki, amely szembemegy az uralkodó felfogással. Nagyszerű dolog, hogy ez megtörtént, mert megbolygatja a kutatói világ állóvizét, végre esély nyílik, hogy az…..
Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk, vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és…..
FOLYTATÁS
A részecskefizika nyitott kérdései II
Az erős gravitáció és a tér fénysebességű forgásai
Rockenbauer Antal
Az elemi részecskékre vonatkozó ismereteinket a Standard Modell foglalja össze. Legfontosabb megállapításai, törvényei elfogadásra kerültek a fizikusok döntő többsége által.…..
Vér Vazul
2019.09.12 15:33:54
Tisztelt professzor ur,
Szeretnem megerteni a Coriolis ero hatasat egy reszecskere. Nekem ugy tunik, hogy van nemi ellentmondas a kovetkezo mondatok kozott. Segitene megfejteni kerem?
afizikakalandja.blog.hu/2015/07/09/nyitott_kerdesek_ii
On irja: "pályájára csavaró ero hat, amit Coriolis-eronek hívunk. Ez az ero szintén arányos az impulzussal és a forgási frekvenciával"
afizikakalandja.blog.hu/2015/07/09/nyitott_kerdesek_ii
On irja: "Mivel a Coriolis-ero nagysága nem függ a részecskék forgási frekvenciájától, és ezáltal tömegétol, ezért a saját impulzusmomentumhoz (spinhez) hasonlóan valamennyi elemi fermion töltése azonos, csak elojelük különbözhet a kiralitástól függoen"
afizikakalandja.blog.hu/2015/12/27/az_egyseges_fizikai_vilagkep
On irja: "A Coriolis ero nagysága a mozgások sebességétol függ, és mivel a sebesség valamennyi részecskénél a fénysebesség, így a kölcsönhatás nem függ a tömegtol és valamennyi töltött részecskénél azonos. Evvel magyarázzuk, hogy az elemi töltés miért azonos valamennyi megfigyelheto elemi részecske esetében"
Maradok tisztelettel,
Szeretnem megerteni a Coriolis ero hatasat egy reszecskere. Nekem ugy tunik, hogy van nemi ellentmondas a kovetkezo mondatok kozott. Segitene megfejteni kerem?
afizikakalandja.blog.hu/2015/07/09/nyitott_kerdesek_ii
On irja: "pályájára csavaró ero hat, amit Coriolis-eronek hívunk. Ez az ero szintén arányos az impulzussal és a forgási frekvenciával"
afizikakalandja.blog.hu/2015/07/09/nyitott_kerdesek_ii
On irja: "Mivel a Coriolis-ero nagysága nem függ a részecskék forgási frekvenciájától, és ezáltal tömegétol, ezért a saját impulzusmomentumhoz (spinhez) hasonlóan valamennyi elemi fermion töltése azonos, csak elojelük különbözhet a kiralitástól függoen"
afizikakalandja.blog.hu/2015/12/27/az_egyseges_fizikai_vilagkep
On irja: "A Coriolis ero nagysága a mozgások sebességétol függ, és mivel a sebesség valamennyi részecskénél a fénysebesség, így a kölcsönhatás nem függ a tömegtol és valamennyi töltött részecskénél azonos. Evvel magyarázzuk, hogy az elemi töltés miért azonos valamennyi megfigyelheto elemi részecske esetében"
Maradok tisztelettel,
Az intelligens elektron
Szin: A hidrogén atom
Szereplők: A Fizikus és az Elektron
Jellemzés: A fizikus a klasszikus fizikai gondolkodást képviseli, míg az elektron a mikrovilágból nyeri ismeretét
. . . . . . . . . .
Fizikus: Merre jársz most?
Elektron: Én nem járok, én vagyok.
Fizikus: Jó,…..
Vér Vazul
2019.08.20 11:39:06
@csimbe:
Udv,
Szerintem csak reszben van igazad.
Professzor ur megprobal levezetesek nelkul elmagyarazni nem szakmabelieknek olyan dolgokat, amiket megerteni nem konnyu, mas gondolkodasmod szukseges hozza es az alapok is hianyosak - legalabbis az en reszemrol.
Ebbol kifolyolag sokmindent egyszeruen nem ertek, nem tudom elkepzelni...
Peldaul:
-a mikrovilagban a fazis fogalma.
-Egy c•t sugarú, idoben tagulo valoszinusegi gömbön belül a foton bárhol lehet (a hullám valószínuségi eloszlás).
-Miert nem fugg a fenysebesseg a fenyforras es a megfigyelo mozgasatol?
-Hogy lehet az, hogy ket ellentétes töltésu, eltéro tömegu részecske lehet egy helyen?
-Miert van az, hogy az Univerzumban nem az anyag és antianyag van egyensúlyban, hanem a pozitív és a negatív töltések?
-Ezt egyaltalan nem ertem: kicsi méreteknél további dimenziók vannak, alakjuk határozza meg, hogy hogyan rezeghetnek a hurok. Ha ismernénk az új dimenziók alakját, ki tudnánk számolni ezeket a jellemzoket.
-Ezt egyaltalan nem ertem: az elemi objektumok tömege ... Talan a tér torzítása felel meg a szimmetriatörésnek, ami létrehozza a részecskék tömegét: a térnek van egy metastabil szimmetrikus állapota, amibol átmegy egy stabilabb alacsonyabb szimmetriájú állapotba. Az így nyert energia reven jön létre a Higgs-bozon, ami alapja a részecskék tömegének.
-Határértékben 0-hoz tartó mennyiséget a határértékben vegtelen számmal szorozva véges mennyiséget kapunk.
-Kvarkok: ... két lehetséges királis kettosforgás együtt van jelen, de súlyuk különbözik - hogy lehetseges ez? A királis szimmetriák szuperpozíciója építi fel a kvarkokat. ... az egymásba ágyazott kvark struktúrák közvetlenül érintkeznek, ezért a Coriolis ero csillapítás nélkül hat. Alapállapotban is vibráció lép fel a komponensek között igy a szín-kvantumszám (a vibráció tengelyiránya a tér 3 iránya felé mutathat).
A fenti megallapitasokat vagy reszben, vagy egeszeben nem ertem.
Ha idoben olyan tanaraim lettek volna, mint a professzor ur, akkor talan kialakult volna az a gondolkodasmod, ami szukseges ezen dolgok megertesehez.
Udv,
Szerintem csak reszben van igazad.
Professzor ur megprobal levezetesek nelkul elmagyarazni nem szakmabelieknek olyan dolgokat, amiket megerteni nem konnyu, mas gondolkodasmod szukseges hozza es az alapok is hianyosak - legalabbis az en reszemrol.
Ebbol kifolyolag sokmindent egyszeruen nem ertek, nem tudom elkepzelni...
Peldaul:
-a mikrovilagban a fazis fogalma.
-Egy c•t sugarú, idoben tagulo valoszinusegi gömbön belül a foton bárhol lehet (a hullám valószínuségi eloszlás).
-Miert nem fugg a fenysebesseg a fenyforras es a megfigyelo mozgasatol?
-Hogy lehet az, hogy ket ellentétes töltésu, eltéro tömegu részecske lehet egy helyen?
-Miert van az, hogy az Univerzumban nem az anyag és antianyag van egyensúlyban, hanem a pozitív és a negatív töltések?
-Ezt egyaltalan nem ertem: kicsi méreteknél további dimenziók vannak, alakjuk határozza meg, hogy hogyan rezeghetnek a hurok. Ha ismernénk az új dimenziók alakját, ki tudnánk számolni ezeket a jellemzoket.
-Ezt egyaltalan nem ertem: az elemi objektumok tömege ... Talan a tér torzítása felel meg a szimmetriatörésnek, ami létrehozza a részecskék tömegét: a térnek van egy metastabil szimmetrikus állapota, amibol átmegy egy stabilabb alacsonyabb szimmetriájú állapotba. Az így nyert energia reven jön létre a Higgs-bozon, ami alapja a részecskék tömegének.
-Határértékben 0-hoz tartó mennyiséget a határértékben vegtelen számmal szorozva véges mennyiséget kapunk.
-Kvarkok: ... két lehetséges királis kettosforgás együtt van jelen, de súlyuk különbözik - hogy lehetseges ez? A királis szimmetriák szuperpozíciója építi fel a kvarkokat. ... az egymásba ágyazott kvark struktúrák közvetlenül érintkeznek, ezért a Coriolis ero csillapítás nélkül hat. Alapállapotban is vibráció lép fel a komponensek között igy a szín-kvantumszám (a vibráció tengelyiránya a tér 3 iránya felé mutathat).
A fenti megallapitasokat vagy reszben, vagy egeszeben nem ertem.
Ha idoben olyan tanaraim lettek volna, mint a professzor ur, akkor talan kialakult volna az a gondolkodasmod, ami szukseges ezen dolgok megertesehez.
A Standard Modell részecskéi
A jelenlegi fizika a Standard Modellben összegzi az elemi részecskék tulajdonságait. Összesen már néhány száz részecskéről van szó, ha ebbe beleszámítjuk a tényleges elemi részecskék mellett a két illetve három kvarkból felépülő eleminek mondott, de valójában…..
Ha meg akarjuk ismerni a világot, kapcsolatba kell lépni vele: kölcsönhatásra van szükség. Ez a kölcsönhatás megváltoztatja a világot, miközben mi is megváltozunk. Ezek a változások vezetnek arra, hogy ismereteket szerezhetünk. Ez a kiindulópont. Ezután következik az absztrakció: eltekintünk a…..
Vér Vazul
2019.08.01 16:03:11
@38Rocky:
Tisztelt Professzor ur,
Koszonom valaszat.
En sajnos nem vagyon megfeleloen felkeszult ahhoz, hogy ezt megertsem. :(
Tisztelt Professzor ur,
Koszonom valaszat.
En sajnos nem vagyon megfeleloen felkeszult ahhoz, hogy ezt megertsem. :(
Vér Vazul
2019.08.05 11:48:07
Tisztelt professzor ur,
Erteni velem a magyarazatat, de nem olyan melysegben, hogy en magam is el tudjam magyarazni valakinek.
Koszonom,
Lenne tovabbi ket kerdesem:
MIÉRT HUL KI AZ ASZTALON HAGYOTT ÉTEL, ÉS MI TARTJA ÖSSZE A BOLYGÓKAT?
qubit.hu/2018/01/07/miert-hul-ki-az-asztalon-hagyott-etel-es-mi-tartja-ossze-a-bolygokat
1 kerdes:
-"A vonzó kölcsönhatások közös vonása, hogy annál erosebbek, minél kisebb a távolság az objektumok között" -irja on.
-"kis távolságokban a potenciális energia csökkenését meghaladja ..." -irja on.
Nem ertem, hogy a potencialis energia miert csokken a tavolsaggal, talan inkabb novekednie kellene az elso idezet alapjan?!
2 kerdes:
A teljes osszeolvadas elmarad, hisz a kinetikus energia reven nagyobb energiat kapunk, mint a potencialis energia, azaz egy tavolsagon belul a kinetikus energia nagyobb lesz a potencialis energianal.
A kinetikus energia az impulzus nagysagatol fugg negyzetesen.
"minél közelebb kerül egymáshoz két objektum, annál bizonytalanabbá válik az impulzus"-irja on.
Ertelmezesem szerint ez azt jelenti, hogy az impulzus felvehet egyre nagyobb erteket is, de magat a null erteket is.
Ennek tukreben lehet olyan pillanat, mikor az impulzus null, azaz a kinetikus energia nagyban lecsokken, ala eshet a potencialis energianak es megtortenhetne a teljes osszeolvadas.
Ket objektum kozott, egy adott tavolsagon belul miert lesz a kinetikus energia MINDIG nagyobb a potencialis energianal?
Maradok tisztelettel,
Erteni velem a magyarazatat, de nem olyan melysegben, hogy en magam is el tudjam magyarazni valakinek.
Koszonom,
Lenne tovabbi ket kerdesem:
MIÉRT HUL KI AZ ASZTALON HAGYOTT ÉTEL, ÉS MI TARTJA ÖSSZE A BOLYGÓKAT?
qubit.hu/2018/01/07/miert-hul-ki-az-asztalon-hagyott-etel-es-mi-tartja-ossze-a-bolygokat
1 kerdes:
-"A vonzó kölcsönhatások közös vonása, hogy annál erosebbek, minél kisebb a távolság az objektumok között" -irja on.
-"kis távolságokban a potenciális energia csökkenését meghaladja ..." -irja on.
Nem ertem, hogy a potencialis energia miert csokken a tavolsaggal, talan inkabb novekednie kellene az elso idezet alapjan?!
2 kerdes:
A teljes osszeolvadas elmarad, hisz a kinetikus energia reven nagyobb energiat kapunk, mint a potencialis energia, azaz egy tavolsagon belul a kinetikus energia nagyobb lesz a potencialis energianal.
A kinetikus energia az impulzus nagysagatol fugg negyzetesen.
"minél közelebb kerül egymáshoz két objektum, annál bizonytalanabbá válik az impulzus"-irja on.
Ertelmezesem szerint ez azt jelenti, hogy az impulzus felvehet egyre nagyobb erteket is, de magat a null erteket is.
Ennek tukreben lehet olyan pillanat, mikor az impulzus null, azaz a kinetikus energia nagyban lecsokken, ala eshet a potencialis energianak es megtortenhetne a teljes osszeolvadas.
Ket objektum kozott, egy adott tavolsagon belul miert lesz a kinetikus energia MINDIG nagyobb a potencialis energianal?
Maradok tisztelettel,
A fénysebesség és a Planck állandó a tér szerkezeti állandói
Amikor az elemi részecskék tulajdonságait és kölcsönhatásait kutatjuk valójában a téridő szerkezetét tárjuk fel. Véges univerzumunkban minden véges, ez vonatkozik a kölcsönhatások sebességére is, ennek határát a c fénysebesség jelöli…..
Einstein általános gravitációs elméletének egyik izgalmas következménye a fekete lyukak létezése, amit később a csillagászati megfigyelések fényesen igazoltak. De valóban csak Einstein elméletéből következik, hogy léteznek fekete lyukak?
Newton egyenlet
Induljunk ki Newton gravitációs…..
Vér Vazul
2019.04.15 10:00:43
Egy korábbi bejegyzésben (Determinizmus és kvantummechanika: a szabadság szintjei a fizikában) már áttekintettem a kvantummechanika néhány olyan jelenségét, aminek összehangolása szokásos fogalmainkkal nehézséget okoz és paradoxonokhoz vezet. Itt most részletesebben és szemléletes példákkal…..
Az Univerzum kialakulásáról és fejlődéséről az ősrobbanás elmélete sok érdekes tényt tárt fel, de legalább annyi a kérdőjel is az elmélettel kapcsolatban. A korábbi bejegyzésben (Az Univerzum korszakváltásai) az elmélet legfontosabb eredményeit foglaltam össze, most viszont egy alternatív…..
A kvantum fogalmának kialakulása és térhódítása
Amikor Planck 1900-ban a fényt fotonokra, azaz kvantumokra bontotta a fekete test hősugárzásának értelmezése kedvéért, forradalmat indított el a fizikában. Ezt követte az atomok által kibocsátott diszkrét energiájú sugárzás értelmezése…..
A földi erőforrások végessége
Napjaink ökológia problémái egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy itt a Földön egy véges világban élünk. Az emberiség étvágyának exponenciális növekedése beleütközik a Föld véges eltartó képességébe és minél jobban megközelítjük ezt a határt, egyre gyakrabban figyelmeztet…..
Mi az anyag alapvető természete: hullámok vagy részecskék alkotják, vagy egyszerre rendelkezik két látszólag ellentétes tulajdonsággal? Ez a fizika talán legfontosabb és sokáig vitatott kérdése. Simonyi Károly (1916-2001) kitűnő monográfiájában „A fizika kultúrtörténetére” című könyvében foglalja…..
Vér Vazul
2019.04.12 14:52:52
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Lenne pár kérdésem:
1 - Ön azt Írja: "Kiindulópontunk, hogy a fény is anyag!" - mi a helyzet a virtuális részecskékkel? Azokat is lehet anyagnak tekinteni? Hogyan illeszkedik a virtuális részecske a forgásmodellbe?
2 - Több azonos bozon is lehet ugyanazon a helyen egyidőben, ugyanabba a kvantumállapotba.
Ez azt jelenti, hogy a bozonok nem fizikai dolgok?
Ha a fotonnak nincs nyugalmi tömege, akkor a W és Z bozonoknak miért van?
Hogy van az, hogy tömeggel rendelkező bozonok nem foglalnak helyet a térben?
3 - Egy külső megfigyelő szerint egy foton 4 fényévet utazott. A foton szemszögéből minden azonnali. Útközben némi energiát veszitett a külső megfigyelő szerint, hisz az érkezéskor már nem képes ugyanazt a folyamatot gerjeszteni, mint amiből származott. Ez az energiavesztés annak köszönhető, hogy becsapódáskor picit más fizikai törvényszerűségek vannak, mint mikor kibocsájtodott - a fénysebesség változott egy picirit -... vagy esetleg azért, mert utazása során a görbült téridőn kellett haladnia?
Maradok tisztelettel,