Haragtalan 2019.02.08 18:10:55

@kecsics: Azért ha nagyon hiányzik az a munkaerő, akkor néha elég egy jó helyre tett lájk és el van felejtve minden feltétel és CV és kiválasztás. Nem hiszem, hogy jó szakembernek meg kell tanulni pályáznia, pláne rutint szerezni benne. Ha jó a reputációja, megtalálják anélkül is. Egyre általánosabb, hogy Fb vagy Li profillal lehet jelentkezni egy betűnyi CV-írás nélkül. Vagy csak egy gombot nyomni egy-egy Fb van Li hirdetés alatt. A CV azoknak a csuklóztatása, akikből nincs hiány, meg azoké, akik évekig dolgoztak olyan helyen, ahol betiltották a közösségi kommunikációt. De ha ez nem lenne, nézzük meg, hogy hány helyre kell még CV-t küldeni... az összes állásportálon, és a pályázatra érdemes helyeken kitölt a jelentkező egy kérdőívet és készen van.

Szóval haldolkló dolgokról folyik az ádáz vita CV-ügyben. Egyszer ennek is vége szakad, mint a nyomtatott álláshirdetéseknek.

Haragtalan 2019.02.12 09:12:59

@kecsics: Igen. A HR mindenre képes. Olvasgathat a cikkeim között, ha a profilomra rátalál, vagy szórakozhat a formátummal és dühönghet, hogy nem az van odaírva, amit ő éppen olvasni szeretne, vagy nem lesz szép kinyomtatva. És igen, ha indiai/pakisztáni/arab jelentkező van, azokat sem kell kiszórni. És igen, a HR-es megteheti azt is, hogy csak az első 10 jelentkezést veszi figyelembe, és sír, hogy nincs több "normális". Várhatja a normálist, vagy keresheti a különlegest. Éppen erről beszélünk itt hetek óta. És igen, nem tudok ellene tenni semmit. Csak próbálom felsorolni, hogy mi minden könnyíthetné meg a HR dolgát. Közben meg igyekszem állást találni a HR kikerülésével, mert úgy nem csak könnyebb, de eredményesebb is (elég megnézni a statisztikákat, hogy a munkakeresők mekkora hányada talál munkahelyet a meghirdetett pozíciókban, és hányan a kapcsolataik útján). Elég árulkodó, hogy hányan keresnek a HR-állást is online közösségekben az általuk is legjobban preferált "hivatalos" csatornák helyett. De azért az elég rossz képet fest egy szakmáról, ha a feladatát nélküle könnyebb elvégezni - ezért is igyekszem bátorítani minden HR-est, hogy használja ki a lehetőségeit a személyes eredményessége érdekében.

Haragtalan 2019.02.13 17:44:50

@Balfredo Alfredo: Ha a HR-t szeretnéd kikerülni ...maradnak a (nem is annyira szocialista) összeköttetések. Olyanokat kell keresned, akikkel már dolgoztál együtt, láttak dolgozni, tudják, hogy mihez értesz, vagy van valami feltételezésük, miben lehetnél a segítségükre (cégük konkrét hasznára) a munkájukban ÉS hatáskörükben áll egy testre (feladatra) szabott munkakört meghatározni, vagy javaslatot tenni a felettesüknek. Persze ez nem megy könnyen, legalább fejben sorra kell venni az ismerősöket, utána nézni, hogy hol és mit dolgoznak, és hogy azon a területen te hogyan tudnád kamatoztatni a képzettségedet és a tapasztalatodat, vagy milyen "nemszeretem" munka van, amit mégis elvállalnál - és mennyiért. A "segíts nekem állást találni" mondat nem működik, riasztó, senki nem vállal felelősséget, hogy kitalálja, hogy mit lehet rád bízni. Konkrét közös sztorihoz kell kötni, és megegyezni, hogy miben tudtok együttműködni annak érdekében, hogy mindketten jól járjatok. Néha annyi is elég, hogy a fejükben vagy és tovább mesélik a sztoridat, nem tudni, hogy kinél nyom meg egy gombot.

Nem könnyű, és nyilván ebben a megközelítésben is meg lehet találni azt, hogy miért nem tartja valaki megvalósíthatónak, mi a "probléma" vele, milyen nehézségei és buktatói vannak, ezzel igazán nem tudok mit kezdeni... Hallottam már, hogy "nem vagyok büszke arra, hogy nincs munkám", "nem vagyok nyomulós típus", "nekem se mindegy, hogy hol dolgozom", "én már mindent megpróbáltam" és egyéb indokok, mindet meg is értem, de valamit mégiscsak kell tenni, és MINDIG lehet is. Láttam, hogy 50 felett ez működött már vagy 100 ismerősömnél, és más, könnyebb és ésszerűbb utak még ennyi eredményt sem hoztak. Az is tény, hogy volt 20-30 olyan ismerősöm, akinél sehogy nem találtunk ilyen (sőt, semmilyen) utat - tisztában vagyok azzal is, hogy ez nem túl jó arány. A kényszervállalkozást semmiképpen sem javaslom, akinek nincs némi tőkéje és üzleti elkötelezettsége (nem kell, hogy mindenkinek legyen, nincs azzal baj), az kisebb eséllyel lesz sikeres vállalkozó, mint kiváló munkaerő. Ha elutasítod a kapcsolatokon keresztüli álláskeresést, akkor is Jobangel a legjobb választás, aki a meghirdetett pozíciókba is nagyobb eséllyel juttat be (szintén nagy számokkal alátámasztva), mint a saját próbálkozás és ötletelés. Kiváló szakember, hiteles ajánlás, éppúgy, mint egy saját régi kolléga. Ezerrel ajánlom, ha már nagyon fáj, hogy nincs munkád. És persze, HR-esnek HR-es a barátja, mielőbb keress az ismerőseid (vagy az ismerősök ismerősei) között egy szakmai kontaktot, akinek nem általános "jelölt" leszel, hanem képességek egyedi kombinációja, konkrét jelentkező. Azért kell egy HR-es, mert egy (közös) ismerősben te is jobban bízol, mint egy ismeretlen, átlagos, "normális" HR-esben, és mert, mint itt is láttad, egymásra (és csak egymásra) nagyon hallgatnak és összetartanak, mint egy igazán zárt szakmai közösség. :)