szabopal85 2010.10.27 21:25:43

Én a rendszer beindítása óta használom az internetes jegyvásárlást. Havonta 1-2 alkalommal vásárolok így jegyet. Eddig összesen 3 alkalom volt, amikor nem tudtam átvenni a jegyeket a kioszkon. Ja és mielőtt megvettem az első jegyet, megnéztem, mi a teendő ilyen esetben: jegyvasarlas.mav-start.hu/eTicketM/M/gyik.html

Örülök neki, hogy bevezették ezt a rendszert, mert így bármikor bárhol (már mobilon is) meg tudom venni a jegyet, nem kell sorba állni, külön állomásra menni olyankor, amikor nem is járnék arra egyébként, stb stb.

Először is kérjük, hogy jelezze a hibát a MÁVDIREKT 06 (40) 49 49 49-es telefonszámán. A 10 jegyű azonosító kódot ne adja meg senkinek, még a jegyvizsgálónak se! A vonatra ettől függetlenül felszállhat. A jegyvizsgálatnál kérjük, tájékoztassa a jegyvizsgálót a helyzetről, aki az esetről egy bizonylatot (utasleadási lapot) állít ki. Ezt a bizonylatot, valamint a vásárlás azonosító adatait (vevő neve, regisztráció során megadott e-mail címe, vásárlás pontos időpontja), valamint elérhetőségeit (cím, telefonszám) 15 napon belül juttassa el a a MÁV-START Zrt. Ügyfélszolgálatára (1426 Budapest, Pf. 56.). A bejelentéseket természetesen e-mailen (eszrevetel@mav-start.hu) és faxon (06-1-511-2093) is fogadja Ügyfélszolgálatunk, de az adatokat és az utasleadási lapot leadhatja személyesen bármelyik Ügyfélszolgálati Ponton is. Az adatok alapján munkatársaink az esetet kivizsgálják, és döntésüket ez alapján hozzák meg.

szabopal85 2008.09.25 19:40:32

Üdv!

Hgregory-nak teljesen igaza van.

A "cikk nem található" - érdekes, de van olyan, hogy egy termék vonalkódja nincs benne az árnyilvántartó rendszerben. Így a pénztárnál nem is lehet eladni. Mintha nem létezne a cikk. Persze valószínű, hogy létezik a készletnyilvántartóban, csak pl elfelejtettek árat hozzá tenni. De bizonyos cikkeknél, melyek csak egyszer-egyszer kaphatóak, pl mikuláscsoki, előfordulhat, hogy az adott vonalkódot tényleg nem vitték fel a rendszerbe. Túlságosan nem láttam bele az informatikai rendszerbe, de minden áruház külön alrendszer, külön adatbázisokkal, s valószínű, a központi rendszerbe csak összevont adatokat küldhet fel (pl mennyi volt a napi bevétel). Persze marketingszempontok alapján leszűrhetnek dolgokat, pl, hogy melyik termékből mennyi idő alatt mennyi eladás volt, de például ezért nem lehet áfás számlát blokk alapján kiállíttatni, mint a vásárlás helye, mert az egyedi tranzakciókat minden áruház külön tárolja s nem is érhető el egy másikból. Hasonlóan példa lehet az, hogy minden áruházban más struktúrában van a pénztárgép lapozója felépítve (ahol a pénztáros pl a zöldségek vagy péktermékek kódját keresgéli, míg az a mérlegen van).

Leltározni meg azért kell, mert az éves mérleg és eredménykimutatást a cégnek könyvizsgálóval ellenőriztetnie kell, aki ha szükségesnek tartja, ezt is leellenőrizheti (aki persze ha szakmailag megfelelő ezt automatikusan meg is csináltatja sőt, szúrópróbaszerűen részt is vesz minden áruházban az ellenőrzésben s meghatározott számú véletlenszerűen kiválasztott termék esetében ő maga utánaszámol). Másrészt nyilván a tulajdonosi érdekek is megkívánják, hogy a számítógépes nyilvántartást összevessék a valóssággal. Ne feledjük, hiába a biztonsági őr, ha egy hagyományos bolthoz képest kisebb is a készlethiány, nagyságrendben ez is milliókat jelenthet!
Eddig is volt leltározás, ám valóban, néhány éve (főleg, mióta éjjel-nappal nyitva vannak) nem teljesen éjszaka csinálják, hanem bizonyos részlegeken elkezdik hamarabb. Oka lehet az, hogy ha mindent éjszaka csinálnának, nem végeznének reggelig, az alkalmazottakból egyszerre több kellene, éjszakai pótlékkal, ami a bérköltséget megnöveli, s ráadásul elektronikusan töltik fel egy rendszerbe az eredményeket, amelynek megint csak vannak kapacitásbeli korlátjai.

szabopal85 2008.08.12 13:15:23

Sajnos lehet, hogy igen, ugyanis a Diákhitel tartozás köztartozásnak minősül és az APEH ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik a behajtására, mintha adóról vagy járulékról lenne szó.

Érdemes lett volna tértivevényes levélben kérni a részletfizetést, mert így ennek a beszélgetésnek, lehet, hogy nyoma sincs.

Hogy az APEHnak joga volt-e zárolni a bankszámlát és nem pedig a rendes, fizetésből letilási eljárást kellett-e volna választania (amikor is van egy minimum összeg, a mindenkori öregségi minimumnyugdíj, amit az adósnál a megélhetés fedezetére kell otthagyni) nem tudom, ebben egy ügyvéd vagy más jobban informált ember segíthet.

Tanulság, tessék nagyon figyelni a diákhitelre, a hallgatói jogviszonyban bekövetkezett bármilyen változást határidőben bejelenteni a Diákhitel központnak s időben elkezdeni a törlesztést. Ez az első évben a havi minimálbér 6-8%-a kötelezően, attól függően, h ki mennyit vett fel (költségtérítéses ha felvette a maxot akkor 8%).
A második évtől pedig az előző évbeli átlagos havi fizetés 6-8%-a.
A másik, a minimum törlesztéssel főleg nagy tőkénél csak kamattörlesztés történik, így ha bírja az illető, érdemes a kötelező törlesztésen felül a díjtalan előtörlesztéssel tovább csökkenteni közvetlenül a tőketartozást.