Zsolt Komjáthy 2018.12.16 13:43:22

Ez így igaz, - már ha a hajón van ECDIS készülék, ami mentesít a papírtérkép használatától. A papírtérkép viszont Mercator vetület, amin a loxodroma egyenes. A folyamatos útirányváltoztatás azért sem megoldható, mert minden egyes változtatást a hajónaplóban rögzíteni kell, ami automata üzemmódban nem megoldható.
Egyébként az ECDIS készülék is loxodromákra bontja az orthodromát és a waypointok között loxodromát használ.

Zsolt Komjáthy 2018.12.27 08:24:35

@Beer Monster: David Bowman válasza tökéletes. A délkörök a föld felszínén az egyenlítőtől a sarkok felé összetartanak, egy fok az egyenlítőn 60 mérföld, a sarkokon 0. Tehát nem párhuzamosak. Az útirány pedig nem más, mint az északhoz (0 fok) mért iránya a hajó orrának - 360 fokig. Az iránytartás valóban megoldott, de két pont között a legrövidebb út iránya a föld felszínén - a délkörök összetartása miatt minden délkört más szög alatt metsz. Az az útirány, ami a délköröket azonos szög alatt metszi viszont nem a legrövidebb a két pont között. A legmodernebb hajók is iránytűt használnak az útirányok tartásához vagy iránylatok felvételéhez, most már pörgettyűs tájolót, nem csak az indonéz halászbárkák. (a giroszkóp is iránytű, a forgástengely a föld forgástengelyével párhuzamosan áll be, tehát a valódi észak-dél irányt mutatja).
Szerintem nem érti az orthodroma és loxodroma közti különbséget, jó lenne utánanézni a a Wiki-n.

Zsolt Komjáthy 2018.12.27 15:54:29

@Beer Monster: Először is más a giroszkóp (a repülésnél is használatos Heading marker vagy valami ilyesmi) és más a hajózásnál használt pörgettyűs tájoló.
Giroszkopikus iránytű
Wikipédiából idézve:
"A magyar nyelv sajátosságai miatt muszáj megemlíteni, hogy ugyan nyelvészetileg a pörgettyű és a giroszkóp szavak egymás szinonimái, de ettől függetlenül valóban létezik olyan speciálisan kialakított giroszkópot tartalmazó műszer, amivel ténylegesen megtalálható a Föld északi és déli sarka. Ez az eszköz a giroszkopikus iránytű, amely a Föld forgástengelye által kijelölt valódi északra mutat, nem pedig a mágneses észak felé, tehát a kijelzés nem tartalmazza a mágneses deklinációt. Ebből következik, hogy a giroszkopikus iránytűre sincs hatással a földmágnesesség, így érzéketlen a fémtestek és elektromos alkatrészek mágneses zavaróhatásaira is, amelyek a beépítési környezetéből, illetve a jármű szerkezetéből adódhatnak. A többnyire hajókon használatos „gyrocompass” neve ellenére tehát más műszert takar, mint a repülőgépeken használatos pörgettyűs iránytű, de az közös bennük, hogy mindkettőben giroszkóp található és egyik sem a Föld mágneses mezejét használja ki működése során. A Föld forgásából adódó Coriolis-erő ennél az eszköznél már jelentős szerepet kap, gyakorlatilag ez az erő fordítja a giroszkópot észak–déli irányba, mivel a giroszkóp forgástengelyén ekkor lesz a Coriolis-erő forgatónyomatéka nulla, amire a szabadon felfüggesztett forgó testek törekednek."
A fentiekből következik, hogy a sarkokhoz közeli szélességeken a pörgettyűs tájolóra ható centrifugális erő csökkenése miatt a készülék pontossága is csökken.
"- iránytartásra nem alkalmas, mivel a sarkok felé mutat, amiknek a hozzánk viszonyított helyzete haladás közben változik" - nos ez az orthodroma,de ha két pont között azonos útirányon haladunk, akkor is odaérünk, de az út hosszabb lesz - loxodroma. A pörgettyűs tájoló iránytartásra kiválóan alkalmas. A mágneses tájoló is, de ismerni kell az adott földrajzi pozíciótól függő variációt (a mágneses és valódi észak közti különbséget) valamint a hajó adott útirányától függő, a hajóra jellemző deviációt.)

Amennyiben a műholdas rendszerek nem működnek, vagy a hajón tápellátás-probléma van, a mai napig partinavigációs módszerekkel határozzák meg a hajó pozícióját a part látótávolságán belül, aminek elengedhetetlen része a térképen beazonosított parti objetumok iránylatának mérése iránytűvel (akár pörgettyús, akár mágneses)
Csillagászati navigációnál is használatos az égitestek azonosításánál az azimut meghatározásához.