Adatok
aeona
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egyszer, egy író-olvasó találkozón, valaki megkérdezte, ha tehetném, melyik korba utaznék vissza legszívesebben az időben? Minthogy kötetlen volt a hangulat, s csak nők voltunk egymás közt, én megengedtem magamnak azt a viccet, hogy mindegy, csak addigra már találják fel a tampont. Ezután született…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Kissé szórakoztató, ám többnyire fájdalmas volt végigolvasni olykor parázs-közeli beszélgetéseteket a témához.
A cikk egy teória, ráadásul kifejezetten nyugati társadalmunk közelmúltjára koncentrál.
Kicsit tágabb kitekintéssel akár jótékony hatása is lehetne.
Ajánlom figyelmetekbe a 'vörös sátor' kifejezést.
A legtöbb természeti törzs a mai napig óvja asszonyait s leányait a hold/vér napjaiban, hiszen az Élet általuk folytatódik, sorsuk, egészségük a törzs sorsa s jövője.
Rengeteg remek ismeretterjeszőt találtok a témában, ha egészséges mintákról olvasnátok, e fenti jó kifejezés a keresőbe.
Csak mifelénk már nem szempont a "törzs jövője". Merthogy törzs már nincs, a szó értelmét, esszenciáját is elfeledtük; jövő meg a következő háundem kollekció, fizetésemelés, nyaralás stb-ig terjed. A kivénhedő politikusaink meg multi cégalapitó atyáink még ellátnak a saját aranykoporsójukig, sőt, bizonyos összeeskü-elméletek szerint örök életre pályáznak for real.
S a többiek? Te meddig?
Nem az a lényeg, lesz-e saját gyereked (természetes úton egyre kevésbé valószinű, főleg ha már tizenévesen antibébi-tabin élsz s tampont nyomkodsz), s persze, mondható, hogy a nagy- s dédszüleink idején az utódlás volt a legnagyobb esemény s eredmény, vagy hogy a feudalizmusban azért csináltak annyi gyereket, hogy legyen munkaerő/ túlélő örökös, de ott még volt gondolat előre, másokra, a jövőre.
Szomorú, hogy az orrunkig sem látunk felvilágosult nyugatiként. Mert "minden wc-ben van szemetes". Apróság a tampon és betét s miegymás a többi tengernyi szeméthez képest, mégsem elhanyagolható kérdés. Tényleg kényelmes hogy nem rongyokat kell mosigálnunk, putty, kidobjuk s már nincs is, nem büdös, nem gond többé, de tényleg csak eddig tartana a dolog?
Ja bocs, tovább már nem érdekel. Végülis benövi a fű a szemetünket egy idő után, addig meg elég messze van, nem kell vele foglalkozni.
Lányok, asszonyok, vérző lények! Képzeljétek, van más választásunk a kináltakon kivül!
Persze macera, sok idő, energia, odafigyelés. Arról szól, hogy valóban megismered a tested működését. Megtanulsz érezni. Magad, elsősorban. A másikat is jobban fogod aztán, elhiheted.
Immár 4 éve nem használok vérfogót a menzeszem idején, csupán ha tudom, pont nem fogok kiérni a megfelelő helyre (pl hosszabb buszút során). Ám az ilyen helyzetekre is kitalálták már a mosható megoldásokat. Vagy a hüvelykelyhet.
Ezen megoldások fényében is azt javaslom, kezdjétek észlelni a mechanikát, ami létezéstek alapja, ha TÉNYLEG figyeltek, egy idő után megtanuljátok a nyelvét, mindig megmondja, ami van. Azt is, hogy mindjárt kibuggyan a véred. S akkor a fentebbi nagyihoz hasonlóan lehet eljárni, ha kirándulsz éppen, akkor akár az út szélin is, mint anno ő tette.
Komoly szabadság-élményt nyújt. Pelenkázza meg dugdossa magát a jófene.