Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Krekács Károly

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Műemlék postákat bemutató sorozatunkban Sopron és Székesfehérvár után most Budapestre, Óbudára látogatunk. A Kiscelli utcai posta Goszleth Lajos által tervezett épülete a két világháború közti modernista építészeti irányzat egyik jeles példája. 1941 és 1944 között…..
Az esztendő legnagyobb slágerei Idén se hagyjuk ki a múltidézésből a legnagyobb slágereket, már csak azért sem, mert ezúttal is olyan klasszikusok kerülnek majd terítékre, hogy csak na. Lássunk tehát egy válogatást az ötven évvel ezelőtti könnyűzene nemzetközi és persze magyar sikereiből. A Doors…..
Krekács Károly 2023.03.10 15:29:06
Jónéhány éve még jobb sorsra érdemes, málló pompájú épület volt a Belvárosban a Párisi Udvar. Sokáig aludta Csipkerózsika-álmát, miközben kopott falai és egyszínűre mázolt díszei alól is előbukkant páratlan szépsége. Olyan volt, mint egy rongyokba öltöztetett szépség. Akadt, aki úgy ment el…..
Március 14-én ünnepli megnyitásának 16. évfordulóját a Müpa. Az eltelt több mint másfél évtized alatt az intézmény Európa egyik vezető kulturális központjává vált, de ami még nagyobb öröm: a falai között és a Müpa virtuális tereiben összetartó, sokszínű és hűséges közösség alakult ki. A közös…..
A Csévi csárda és a Vasadi szélmalom térképnézegetés közben keltette fel a figyelmem, főleg azért, mert a térkép a határba teszi őket, mondhatni a mostani semmi közepére. És abban az időben mégis zajlott körülöttük az élet, de mostanában főleg csak traktorok és talán vadászok járnak a…..
Krekács Károly 2021.03.04 10:54:28
Beesteledett a Szén-patak völgyében. Öt pár ízeltláb indul éjszakai portyára az apró vízfolyás kanyargós medrében. A kövek alatt, a patakot szegélyező hatalmas égerfák gyökerei között és a kicsi öblök iszapos sűrűjében terített asztal várja. Leginkább dögöket fogyaszt, de étlapját legtöbbször az…..
Krekács Károly 2018.06.19 17:06:23
Sajnos az illetékesek csak a saját hasznukat lesik vagy tehetetlenek! Mi már végigjártunk egy evvel kapcsolatos kálváriát! Idézet:
Tisztelt Érintettek!

Terepbejárásunk során végtelen szomorúsággal konstatáltuk a Lepence-patak borzalmasan megváltozott állapotát!
Már az eredete is egy veszélyes hulladék lerakó, mely magától biztos nem fog megszűnni, csak gyarapodni,
de a felelőtlen fakitermeléssel járó ökológiai pusztítás egyenesen döbbenetes! A természetvédelem gyalázata, ami itt van!
Nemcsak a patak menti védőzóna fáinak letermelése okozott sokkal több kárt , mint amennyi hasznot egyáltalán hozott,
de az eredeti patakmedernek a nehéz fakitermelő gépek általi teljes szétdúlása,
sőt a helyben kialakult élőhelyi adottságok erőszakos dömper-nyomsávvá degradálása - egyenesen természet elleni bűntett.
Az már csak hab a tortán, ahogy a Pilisi Parkerdő Fatelepe működik,
s ahogy a lepencei Termál- és Strandfürdő problematikáját kezelik.
Hogy történhet ilyen felelőtlenség? Ki a felelős mindezen ökológiai károkért?
Egyáltalán van e igazi, féltve óvó gazdája a Lepence-pataknak, aki szívén viseli e páratlan természeti értéket?
Mert a mi szívünk sír, hogy ezt kellett látnunk:

plus.google.com/u/0/photos/114194842335483114920/album/6405604312770329217?authkey=CN2Gn8SaxM6VZw

Minden természetvédő nevében:
Krekács Károly fotós, okl. biológia-kémia tanár.
Viszontválaszunkra a Pilisi Parkerdő Zrt. Információ az alábbi tájékoztatót adta:

---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Informacio <informacio@pprt.hu>
Dátum: 2017. április 26. 8:19
Tárgy: RE: A Lepence-pataknak annyi!
Címzett: "krekacsk ." <krekacsk@gmail.com>

Tisztelt Krekács Károly Úr!

Köszönjük válaszlevelét és az erdeink állapota iránti elkötelezett aggodalmát.

A Lepence-patak kapcsán szeretnénk tájékoztatni a következő tényekről:

A Lepence-patak völgye évről-évre változik, a patak medre a természet különféle hatásai következtében folyamatosan alakul. Egy nagyobb eső elegendő arra, hogy a patak aktuális medrét megváltoztassa, a leömlő víz a fentről görgetett sziklákkal, alámosott és így kidőlt fákkal saját útját elzárja és pár méterrel odébb folytassa útját.

Így például ma szinte nyomát sem találni az egykori erdészeti útnak, így az erdő fenntartásához szükséges gazdálkodási feladataink ellátása során a patakvölgyben voltunk kénytelenek közlekedni. Az erdőkép és a völgy helyreállításáról gondoskodtunk, nyár derekára remélhetőleg megnyugtató helyzet fogadja az arra látogatókat.

Az különféle hulladékok erdőben való jelenléte a Parkerdő számára is az egyik legnagyobb probléma. A megoldáshoz az erdőt szemétlerakóként használó emberek, a helyi közösségek szemléletformálására van szükség. Ez csak összefogással lehet eredményes, éppen ezért dolgozunk jelenleg egy olyan kommunikációs programon, amelybe be kívánjuk vonni az önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a természeti értékeink védelme érdekében aktivizálható magánembereket is. Idén elinduló programunkról tájékoztatni fogjuk Önt, reméljük, részvételévek erősíti majd célkitűzéseink elérését.

Üdvözlettel:

Mészáros Péter

kommunikációs előadó

Pilisi Parkerdő Zrt.

Termelési és természetvédelmi főmérnökség

Környezetvédő csoportunk a fenti válaszra a következőket írta vissza:

Tisztelt Előadó Úr!

Tökéletesen megértjük, hogy Önnek az a feladata, hogy "magyarázza a bizonyítványukat",

sőt, amit válaszukban írnak, az biztos úgy is van, de a gond csak marad és növekszik, de a baj már be is következett!

A patak folyamatos szennyezése, de a legfőbb, a patak természetes állapotának szétdúlása az által,

hogy annak medrét a fakitermelési üzemterületté és kihordó útjává rombolták.

A nép abban bízva, hogy az ilyen természeti értékeink jó és értő kezekben vannak,

a valóságban ilyen károkozásokat megengedő erdőtervekre hivatkozó Társaság, a termelést helyezi előtérbe.

Természetgyilkos az, aki így gazdálkodik a természetvédelmi törvények maradéktalan betartásával.

Na, persze az erdőnek s fáinak pénzben kifejezhető értéke van, míg egy patakmeder érintetlenségének, ha lenne is ára csak költői!

És persze olyan jogszabály nincs, hogy a Lepence-patak partja és medre nem képezheti a fakitermelés és pláne a kihordás területét.

És persze a víz továbbra is folyni fog és Lepence-patak marad a neve, de az már nem az, ami volt.

Csak olyan fakitermelési munkálatokat kellett volna tervezni, engedélyezni és kivitelezni, ami a patak szűk környezetét nem érinti!

Ilyen tettekért nemcsak Ausztriában, de még a szlovákoknál is súlyos és csoportos büntetés járna.

Ha akarták volna, akkor a természetvédelmi törvények között pontosan megtalálhatták volna a fenti patakra vonatkozó védelmi előírásokat.

Krekács Károly fotós, okl. biológia-kémia tanár.