Adatok
Gábor Ármin Barna
22 bejegyzést írt és 32 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az utolsó lefejezés Magyarországon
..
Emléknapjaink között két olyan esemény dátuma található, ami történelmi mártíromságra jutott személyek kivégzésének napja is egyben. Október 6-án az aradi vértanúkra, június 16-án pedig a kivégzett Nagy Imrére és társaira emlékezünk. A két esemény között eltelt bő évszázad tudományos-technológiai…..
Gábor Ármin Barna
2024.03.18 07:13:35
@Puller István: Túl azon, hogy a cikk első két mondatában pontosan le van írva kikre gondoltunk a mártírok alatt, az igazság az, hogy sajnos a háborús és nyilas bűnösök kivégzésén kívül nincsen más olyan képanyag, ami a végrehajtás pontos menetét dokumentálta. 1945 előtt nem készültek fotók, Korvin Ottó akasztásáról ismerünk csupán egy rossz minőségű propagandafotót. 1945 után pedig, az említett végrehajtásokat leszámítva, még a háború előtti részleges nyilvánosság is be lett szüntetve. Nem volt szándékom semmilyen enigmatikus konnotáció megjelenítése.
Az 1848-49-es szabadságharc emlékei között érdekességként említhetjük meg, hogy a Vár ostrománál több budai sereskocsma is szolgált a honvédeknek hadiszállásul.
Nem volt ez véletlen, hiszen ezekben a kocsmákban istállók, pince es természetesen sör is bőven volt, mivel a mai Alkotás utca vonalában…..
Gábor Ármin Barna
2024.03.16 19:43:43
Ha a Deutsche Biographie által jegyzett több, mint egymillió ember életrajza között rákeresünk Kossuth Lajos nevére, meglepő dologgal találkozhatunk. Az online adatbázis szerint Kossuth Lajos 1851-ben meghalt, noha a forradalom kormányzója valójában csak 1894-ben hunyt el, Torinóban. Az…..
Kedves Követők és Olvasók!
Örömmel jelentjük, hogy a Patibulum blog elhagyja a HTML börtönét, és Százholtas pagony néven elindul a blog témáihoz kapcsolódó halálrégészeti sétaprogramunk is. A sokéves kutatómunka lepárlásaként megvalósuló projektben a vesztőhelyek és hóhérlakok eredeti helyszínén…..
Bott Ferenc (Franz Bott) neve sokak számára ismerős lehet, mivel ő az október 6-ai megemlékezések egyik rendszeresen visszatérő szereplője, a “brünni hóhér”, aki a kilenc aradi vértanú nyakára tette a kötelet. Kevésbé ismert tény, hogy az aradi hóhér 1850 és 1861 között Pest város hóhéra volt,…..
A hóhérokat és családtagjaikat évszázadokig sújtó társadalmi megvetés és kivetettség a 19. század második felében vált igazán fojtogatóvá az állami vérhatalom iparosai számára. Ez köszönhető a hírlapi bulvár megjelenésének, ami országosan is közismertté tette a hóhérok nevét, bemutatta életvitelüket…..
Gábor Ármin Barna
2022.01.20 13:31:21
@Opeth: Azért nem kevertem ide őt, mert a tematika itt a nyilvánosság és a hóhérok volt, ők pedig már nem éltek a nyilvánosság előtt. Meg persze nehezen lehetne azt is ellenőrizni, hogy ő valóban volt e állami ítéletvégrehajtó. Az ő története bejárta a sajtót akkor, de nem feltételezve semmi rosszat, bárki aki ilyen történettel megkeres egy kereskedelmi televíziót az nyílvánosságot kap.
Gábor Ármin Barna
2023.06.17 21:14:21
@minority: Érdekes kép! Gondolom a rokonságtól származik, azt hiszem Faddon a leszármazottak ápolják Bali emlékét. Talán valami kis helyi múzeumba is bekerült.
Kozarek amúgy az első állami hóhér, 1881-ben nevezik ki.
Ezt pedig akkor érdekességképpen:
dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/350412/4319417_00556_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y
Kozarek amúgy az első állami hóhér, 1881-ben nevezik ki.
Ezt pedig akkor érdekességképpen:
dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/350412/4319417_00556_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y
Többrészes sorozatunkban előbb Budán, majd Pesten vesszük számba, hogy az erőszak monopóliumát gyakorló állam, hol és milyen vesztőhelyekkel demonstrálta vérhatalmát. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a halálos ítéleteket már zárt térben…..
Gábor Ármin Barna
2022.03.12 23:09:41
@fig_fanboy: Igen, a 744 a Szőlő utca felőli oldalon volt a telektömbön belül.
Elmúlt századok
Állati kegyetlenséggel gyilkolták meg ráckevei közjegyzőt - 1932
2021.11.10 12:32:42
A Csepel-sziget déli részén található Ráckeve, az 1800-as évek második felétől járási székhelyként fontos szerepet töltött be a környéken. A millennium évében a város elhatározta, hogy új városházát építtet, mely hamarosan el is készült szecessziós stílusban. A városban több, különböző nemzetiség…..
Gábor Ármin Barna
2021.11.11 22:48:58
1931. március 12-én délelőtt rövid telefonjelentést kaptak a hírlapok a szolnoki rendőrségtől, miszerint a Hatvanból Szolnokra tartó helyivonat egyik fülkéjében találtak egy elhagyott koffert, melynek felbontásakor meztelen női holtest került elő. Ez a járat a hajnali órákban közlekedett kizárólag…..
Az újlaki kőakasztófa után, a városi vérpadokat bemutató sorozatunk befejező részében, Pest határain belül vesszük számba, hogy hol és milyen nyilvános vesztőhelyeken keresztül demonstrálta vérhatalmát az állam. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a…..
Ott kezdeném, hogy az alapötlet nem az enyém.
Amiről a posztban szó lesz: Az Akasztófa hegy, a közelében lévő egykori csárda, a Bogár betyárbanda, betyártörténetek, térkép elemzések, feltételezések, egyéb észrevételek, valamint az is kiderül, kiket akasztottak fel az Akasztófa hegyen, a csárda…..
Gábor Ármin Barna
2021.04.25 16:26:22
Gábor Ármin Barna
2021.04.26 20:48:58
@l.balays: És tényleg. A Hugyák kivégzéséről találni forrást, valóban Pótharasztra vitték, amolyan helyszíni tárgyalás miatt, mivel egy közeli tanyán követett el gyilkosságot. Statárium lévén, az ítéleteket 2 órán belül végrehajtották, ezért a helyszínen kimondott halálos ítéletet ott hajtották végre ezen a dombon. A siralomház pedig a csárda kamrája volt, sokat mondjuk ott nem kellett időznie a betyárnak... Ezzel együtt érdekes a dolog, mert ha csak ezt a pár betyárt akasztották ott fel, mitől maradt meg az elnevezés? Akasztófa-hegy/akasztódomb/akasztófa domb, stb. számos van az országban, és általában a középkorban, vagy a kora újkorban működött akasztófák magaslatait nevezik így. De ezek rendszeresen használt, valamilyen pallosjoggal bíró uradalom, vagy város egykori vesztőhelyeit jelöli. Az ilyen eseti vesztőhelyeket sohasem szokták a térképekre exponálni. Bogár Imrét az Üllői út mellett, a mai József Attila lakótelepen a Hurok utca (véletlen) környékén állt egykori dombon akasztották fel. Ezt a részt hívták Gubacsi pusztának akkor még. Az első katonai felmérés még rengeteg vesztőhelyet jelöl, ezek nagy része máig beépítetlen területen állt, általában a települések szélén. Majd tervezem lejárni őket!
Nőnapi írásunkban a nyilvános kivégzéseket övező feltűnően nagyszámú, nem egy esetben túlnyomó női érdeklődés jelenségét mutatjuk be. A 19. századi nyilvános kivégzésekről szóló korabeli tudósítások visszatérő eleme volt a gyengébb nem nagyarányú jelenléte, nem egyszer még a férfiak száma fölé is…..
Gábor Ármin Barna
2021.03.09 08:39:00
@BéLóg: A háborús bűnösök 1945 utáni nyilvános akasztásánál még olvasni, hogy ott is feltűnően sok volt a nő, de annak ott lehettek egyéb okai,ezért azt nem akartam ide keverni.
„Az elítéltet rám bízták egy olyam döntés után, amit én nem változtathatok meg. Ez egy férfi vagy nő, akiről az egyház mondja, némi kegyességet érdemel.” - Albert Pierrepoint
A tiszta halál
Albert Pierrepoint huszonöt éves pályafutásának legnagyobb szakmai megpróbáltatását 1941. december 10-én…..
Gábor Ármin Barna
2020.10.19 07:36:10
@Kritikus Helyzet: Ezt a blog.hu-s szerkesztők döntik el.
Gábor Ármin Barna
2020.10.20 10:42:07
Florovits Attila ötrészes portréírásának első részét közöljük itt a Patibulum oldalán, a hetente megjelenő további részekért kövesse a https://pierrepoint.blog.hu/ oldalt.
Nagy-Britannia, 1916. Tizenegy éves fiúcska görnyed kipirult arccal fehér papírosa fölé, miután a tanító úr…..
A XX. századi magyar történelem során Bogár János és névazonos fia az állami ítélet-végrehajtások emblematikus szereplői voltak. Történelmi turbulencia ide vagy oda, a két Bogár évtizedeken és rendszereken keresztül hajtotta végre az állam által kiszabott halálos ítéleteket. Akasztottak…..
Gábor Ármin Barna
2019.03.28 11:07:30
@2147. számú Bartók Béla Úttörőcsapat: A korabeli újságcikkekben kicsivel írják mindenhol, abba nem nyúltam bele.
Gábor Ármin Barna
2020.08.15 08:44:38
@Kovacs Nocraft Jozsefne: A kivégzéseknek a X. századtól már részben volt csak szerepe az élet kioltása, részben elrettentőleg kellett hatnia, erre pedig a legjobb a magasra fellógatott emberi tetem, ami messziről látható. Éppen az elrettentés végett, a testeket le sem vették, ameddig le nem rohadtak. A kőakasztófák idejében kifejezetten sok "technikát" igényeltek az akasztások, eleve az akasztófa kő felépítménye is sokba került, ráadásul a kötél mellett a testeket még lánccal is biztosítani kellett, hogy ne lopják le onnan pl. a rokonok, kegyeleti okokból. A lefejezés nemesi kiváltság volt, mivel nem akarták közszemlére tenni a bűnösök testét. Szóval eleinte az akasztás praktikus, és olcsó dolog volt, főleg amikor még akasztófa sem kellett hozzá csak egy faág, mivel nem kellett a közösséget szembesíteni a büntetéssel, később pedig szükségszerűen praktikus lett a magasba lógatni a halálraítélteket. .
Az in effigie (képmásában) kivégzés a középkor végétől a XIX. század második feléig, a szökésben lévő, haldokló, vagy már halott elítéltek képmásán végrehajtott halálos ítéleteket jelentette. In effigie felakasztani, vagy megégetni egy olyan végrehajtása volt az ítéletnek, amikor a távollévő…..
A bűnösök szenvedésének nyilvános bemutatása ősidők óta végigkísérte az emberi közösségek életét. A büntetés nyilvános végrehajtásának több évszázados hagyománya szerint, az állami vérhatalom a mindenki számára elérhető közösségi térben történt kivégzésekkel demonstrálta erejét. Ez az időszak…..
Gold Károly állami bakó 1859-ben született, budai sváb családba, Gold Károly és Böhm Anna gyermekeként. Ezzel a ténnyel csak maga a hóhér nem volt tisztában, egy újságírónak bevallotta, hogy nem emlékszik pontosan születésének évére, amit valahova az 1860-as évek közepére saccolt. Sajnos a Gold…..
Gábor Ármin Barna
2020.06.06 08:21:14
@szénáspop: guillotin esetén pedig az aranymetszést.
A hóhérok, különleges szakértelmüknek, és speciális társadalmi helyzetüknek köszönhetően, az állami vérhatalom nélkülözhetetlen demonstrátorai voltak évszázadokon át. Mivel kijelölt feladataik elvégzésének becstelenítő hatása volt, lehetetlen volt tisztességes polgárokkal helyettesíteni őket. És itt…..
Gábor Ármin Barna
2020.05.22 13:25:11
@kugi: Jamaicában különben 1946-ban a hóhér sztrájkja miatt életfogytiglani kényszermunkára változtattak egy halálos ítéletet. Dehát Jamaica a jamaicaiaké :)
Gábor Ármin Barna
2020.05.22 16:09:24
@Almandin: A hóhérral való érintkezésből eredő eljárások az 1700-as évek közepéig tartottak, utána azért felvilágosultabbak lettek a városközösségek is. De természetesen ellentmondásos volt az emberek viszonya a hóhérhoz, mert bár napközben a hóhér háza fele sem mertek nézni, éjszaka felkeresték ha valami orvosi panaszuk volt. Mondjuk egy közvilágítás nélküli, gyéren lakott középkori városban a város szélére el lehetett jutni észrevétlenül. Vagy akár a kötelet is vehették eképpen. A kínzás közbeni fizikai kontaktus miatt vált becstelenné az a szerencsétlen, aki ha ártatlannak bizonyult, emiatt nem ért hozzá rendes orvos, csak a hóhérhoz fordulhatott. Amennyire ezt látni, ezek az eljárások a hóhérral történő érintkezés után általában a céhek szintjéről indultak. Illetve a városi tanács is mondjuk csak feljelentés alapján foglalkozott ezzel. Tehát inkább a polgárok lökték ki maguk közül azt, aki a hóhérral kapcsolatba került, egyszerű babonás hisztériából.
Hollandiában járva (pláne odaköltözve) az egyik rendkívül szembetűnő dolog az a függönyök használatának mellőzése, esetleg teljes hiánya. Magyarként ezt nem egyszerű feldolgozni (én legalábbis elképzelhetetlennek tartom, hogy függöny nélkül éljek), így aztán kifejezetten érdekesnek tartom, mi lehet…..
2011. március 11-én (és 12-én) a japán és világmédia is az aznap pusztító, a Richter-skálán 9-es erősséget elérő tóhokui földrengés és az azt követő szökőár (cunami) következményeit bemutató felvételekkel volt tele. A második világháború utáni Japán történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája…..
Gábor Ármin Barna
2020.04.28 11:19:18
Bár a hóhérok alapvető feladata volt az élőt holttá tenni, az eközben szerzett tapasztalataik révén kialakult gyógyító képességüknek köszönhetően mégis kiemelkedő orvoslási tevékenységet folytattak évszázadokon keresztül. Magyarországon is, mint minden más nemzet kultúrájában, a hóhér személyéhez…..
Gábor Ármin Barna
2020.03.29 16:13:52
@Nylul: raktam bele neked bekezdéseket! Remélem így menni fog.
Vajon mit jelent Zugló, és honnan kapta Lágymányos ezt az elnevezést, és miért hívják így a Rózsadombot?
Zugló szíve, a Városliget - forrás: FORTEPAN/ A FŐVÁROS LEVÉLTÁRA..
Gábor Ármin Barna
2020.03.10 18:37:13
Magyarországon az utolsó lefejezést (1852) követően a polgári törvénykezésben az állami vérhatalom egyetlen instrumentuma békeidőben a bitófa maradt, egészen a halálbüntetés eltörléséig. Mégis számos esetben előfordult, hogy magyar állampolgárok törvényes kivégzése a kötél általi végrehajtástól…..
Gábor Ármin Barna
2020.01.30 16:37:53
@Frady Endre: Azt azért tegyük hozzá, hogy ebben a demokráciában nem vették még olyan nagyon komolyan ha véletlenül a falusiak felkötöttek egy-egy feketét. 1968-ig 3,446 afroamerikait lincseltek meg az USA-ban. Ebből kb. félszáz esetben nyomoztak.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz