Regisztráció Blogot indítok
Adatok
novrun

5 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Élménybeszámoló a nemrég megrendezett "Fuss a Népkertért!" miskolci futóeseményről, ahol egy ártatlannak tűnő 5 kilométeres távot küzdöttem le. Igen, a küzdelem ebben az esetben a legjobb megfogalmazás. Úgy gondoltam, a leghitelesebben akkor tudom visszaadni egy kevésbé jól sikerült futás élményét,…..
novrun 2019.05.27 11:06:50
@Adi21: Szia Adi21, természetesen igazad van. Azért osztottam meg, hogy más tanulhasson belőle, a legrövidebb út pedig az egyenes. Jó úton járok a folyamatos fejlődés tekintetében, azonban ez csak egy elrontott futás volt a több száz jól sikerült mellett.
Futottam már 30 fok felett versenyen, a táplálkozás is rendben van, azonban lelkes, amatőr futóként néha elmozdul a fókusz, és "összejöhet minden". Erről írtam egy betekintést. Nem kötelező 37 fokban edzeni, és néha félre is megy az étkezés kezdő/amatőr futóként. A rossz futás pedig hivatkozási alap lehet a jó út megtétele során. Köszi a hozzászólást! :)
Ne aggódj, a cím mögötti tartalom fogyasztható formában közelíti meg azt a három elemet, amely folyamatosan ott kapaszkodik a futómezbe, futócipőbe, vagy éppen az agyad valamelyik kiszámíthatatlan szegletében pihen. Igen, most a(z) (általában) hajszálvékony türelemről, a (néha) önmagából kiforduló…..
Minden emelkedő véget ér egyszer, ahogy a 400-as kör is körbeér, és mindig lesz egy utolsó 50 méter. Azt szoktam mondani, a futásra akkor van a legnagyobb szükség, amikor minden porcikánk tiltakozik ellene - és általában ekkor szoktak születni a legjobb sztorik a kitartásról, ilyenkor konstatáljuk…..
Olykor kényszeres, máskor pedig teljesen tudatos a pihenő. Néha elég pár nap, hogy kitisztuljon az agy, hogy újra visszakerüljünk a futás nyújtotta csodálatosan szélsőséges érzések csalhatatlan mezejére, máskor pedig belecsúszhatnak hetek, akár hónapok is. Utóbbi esetekben a hullámvasútra…..
13 évesen már pár éve fociztam a városi csapatban, jó voltam benne, aztán jött a bármilyen jelzővel illethető sors, és úgy gondolta, ezt abba kellene hagyni. Medencetörés, kórház, járni tanulás, mankó, felmentések, törött álmok. Aztán jó pár évvel később már ezernyi kilométert tettem a lábaimba,…..