Dorinesz 2018.01.25 16:14:06

Kedves Macskafogó!
Kb 3 hete összeköltöztem a párommal. Mindkettőnknek van egy cicája. A párom cicája a "bentlakó" az enyém meg a "beköltöző". A párom cicája nem tud megbékélni az én cicámmal. Először amikor meglátta, összepisilte magát és elrohant. Külön vannak szeparálva kezdetektől fogva. Az én cicám a konyhában, a páromé a szobában. Eleinte próbálkoztunk azzal, hogy hálót tettünk fel az ajtó helyére, hogy szokják egymást, de ne tudjanak egymáshoz érni. A párom cicája ahogy meglátta, azonnal fújt rá, volt hogy betámadta, persze a hálótól hozzá érni nem tudott. Két hét után úgy gondoltuk, csillapodtak annyit a kedélyek, hogy bejöjjön az én cicám a szobába. De páromé nem így gondolta. Örületes virnyákolás közepette nekiesett az enyémnek, és keresztül kergette a lakáson. Így a cicám visszament a konyhába, és még mindig külön vannak választva. Az én macskám 12 éves, a páromé 9. Mindketten lányok és ivartalanítva vannak. Az ismerőseim azzal riogatnak, hogy soha nem lehet majd őket egy légtérben tartani, mert mindig támadni fogják egymást. Odáig már eljutottunk, hogy az én cicám fekvő párnáját bevittem a szobába, a párom macskája azonnal befoglalta, pedig "bűzlött"az idegen macska szagtól. Ugyanez történt a hordozó dobozzal is, amit szintén bevittem, párom cicája azt is elsajátította. Szóval úgy tűnik a szagát már elfogadta, de ha meglátja, még mindig hisztérikusan kikel magából és rátámad az enyémre. Az én cicám nem támadt őneki soha. Nem tudom ez jó jel e, meg egyáltalán azt se tudom, hogy jófele haladunk e mert már 3-4 hete ez a helyzet, és kétségbe vagyok esve, hogy valaha is változni fog. Jól értettem, hogy azt a cicát kell kivinni a másik területére, amelyik magabiztosabb, tehát párom cicáját az enyémhez? Csak félek őt odaengedni, mert kiszámíthatatlan. Egyik percben érdeklődő, a másik percben meg váratlanul támad. Odáig is eljutottunk már, hogy ha nyitva a konyhaajtó, akkor tudnak enni - persze az egyik a konyhában, a másik a szobában - kb 3 méterre egymástól. Ezt napi szinten kellene gyakorolni ugye? Hogy nézegessék egymást. Elég kemény diónak tűnik a helyzet, kezdem azt hinni hogy már csak a csoda segíthet. Nem élheti le a cicám az egész életét a konyhában. Kérlek segíts, hogy jó úton haladunk-e, mert már kezdem elveszteni a hitemet ebben az egészben. Előreis nagyon köszönöm a válaszodat.

Dorinesz 2018.01.25 23:22:14

@Macska_fogó: Kedves Macskafogó!
Nagyon köszönöm a válaszodat. Az az érdekes, hogy párom cicája, ahonnan elhozták, 8 macskával élt együtt vagy 2 évig. Utána meg egy kis yorkshire terrierrel élt 3 évig. Szóval volt már társaságban. Az enyém mindig is egyke volt, de már többször költöztünk. Egyszer hazavittem két kismacskát, akiket pár nap múlva tovább adtam, mert mentett cicák voltak és eleve gazdát szerettem volna találni nekik. De ő nem hisztizett ennyire. Csak rájuk morgott aztán otthagyta őket. Amikor a konyhában az ismerkedést gyakoroljuk, akkor párom cicája egész jól viselkedik, néha fúj egyet de nincs hiszti egész addig amíg árgus szemekkel figyelem. Általában pár percig nézik egymást, aztán párom cicája felvonul a galériára és otthagyja az enyémet. Próbáltuk már azt is hogy helyet cserélnek. Pont pár napja, de párom cicája úgy hisztizett a konyhában, hogy nem lehetett tőle megmaradni. Párom kiment egy pohár vízért, a macskusz beslisszolt a lába között. Aztán jó kis rodeó vette kezdetét, mivel keresztül kergette a lakáson az enyémet. Majd megkérem páromat hogy többet segítsen, mert ebben igazad van, hogy a két macska két külnböző emberben bízik meg. Szóval a tépázós jelenet után úgy gondoltam, hogy talán jobb lenne, ha az enyém maradna a konyhában és párom cicáját vinnénk ki ismerkedni. Az én cicám nagyon visszahúzódó. Ha támadás éri, elmenekül és elbújik. Ha meglátja párom cicáját, már kúszik is a másik irányba. Hát gondolom türelem. ☺ Csak hát nagyon nehéz ezt látni. Megfogadom a tanácsod, macska helycsere többször, és az etetést is úgy fogjuk csinálni ahogy mondtad. Egyszer csak megtörik a jég. ☺