Adatok
egyKibic
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Sokaknak a WannaCry zsarolóvírus kapcsán tűnt fel, hogy létezik egy virtuális pénznem, amiben a zsarolóvírus által követelt váltságdíjat kellett fizetni. A Bitcoin mögött azonban egy új, innovatív technológia is van, amelyet akár jóra is lehet használni.
Ezt a technológiát hívják…..
egyKibic
2017.11.17 11:24:39
észrevétel folytatása:
„Szintén a blockchain innovatív megoldásai közé tartozik, hogy
a hálózat pontjainak a részvételért cserébe véletlenszerűen egy fix összeget sorsol ki Bitcoin-ban egy résztvevő számára mindig, amikor egy új adatblokk létrejön.” Hülyeség.
A Bitcoin innoválja a jutalom mikéntjét. A blockchain csak őrzi, hogy a 50BTC jutalom kinek jár.
A Bitcoin definiálja ezt összeget, azaz a 4 évenkénti jutalom felezését és nem a blockchain.
Nincs sorsolás! A lánc következő elemét (blokkját) készítő peer(bányász) első dolga az, hogy jóváírja magának a jutalmat (utána a jutalékos mozgásokat, majd az ingyenélőkét). A Bitcoin írja elő azt, hogy a blokk első rekordjának ezt KELL tartalmaznia. Azaz nem véletlenszerűen kerül kiosztásra a jutalom, hanem nagyon is célzottan! Ezért a jutalomért, ezekért a jutalmakért folyik a bányászás. Minden helyesen kibányászott blokk a lánc végére illeszthető, de csak az elsőket kezeli a program. Aki későn állítja elő a saját toldalékát már nem rakhatja a végére késlekedése alatt már megváltozott a lánc vége. Elölről kell kezdenie a következő folytató blokk elkészítését, hisz a függő tételek közül ki kell purgálni a másvalaki által már lefixált tételeket.
Tehát a teljes láncból kiolvasható az, hogy mikor ki bányászott eredményesen, hiszen az Ő jutalomkierőszakolását fogadta el a hálózat. Persze hogy szétmásolja a hálózat, hiszen Ő készült el a következő helyes láncszemmel. Még egyszer; egyedi peer(ek) diktátuma a chain!
Az hogy az ismert azonosító ellenére mégsem ismert, hogy ki a bányász; az egy másik probléma. A köztudott ismeretlenség alkalmazása tette népszerűvé a BitCoint.
„Mire lehet ezt a technológiát használni?” Mivel adatsor, ezért nyilvántartásra. Virtuális tárgyak nyilvántartására, valamint mozgások nyilvántartására. Valós vagy virtuális tárgyakkal megvalósított cselekmények nyilvántartására. Tehát azt nem képes igazolni, hogy „valóban környezetbarát módon és helyen állították elő”, de azt igen, hogy volt egy szervezet, aki igazolni tudja ezt az elvárást. … és ez igen nagy különbség.
ITMA_Hungary van még mit tanulni.
íme egy kis olvasnivaló: docplayer.hu/13472467-A-bitcoin-fejlesztoknek-cimu-kony-meltatasa.html
egyKibic
„Szintén a blockchain innovatív megoldásai közé tartozik, hogy
a hálózat pontjainak a részvételért cserébe véletlenszerűen egy fix összeget sorsol ki Bitcoin-ban egy résztvevő számára mindig, amikor egy új adatblokk létrejön.” Hülyeség.
A Bitcoin innoválja a jutalom mikéntjét. A blockchain csak őrzi, hogy a 50BTC jutalom kinek jár.
A Bitcoin definiálja ezt összeget, azaz a 4 évenkénti jutalom felezését és nem a blockchain.
Nincs sorsolás! A lánc következő elemét (blokkját) készítő peer(bányász) első dolga az, hogy jóváírja magának a jutalmat (utána a jutalékos mozgásokat, majd az ingyenélőkét). A Bitcoin írja elő azt, hogy a blokk első rekordjának ezt KELL tartalmaznia. Azaz nem véletlenszerűen kerül kiosztásra a jutalom, hanem nagyon is célzottan! Ezért a jutalomért, ezekért a jutalmakért folyik a bányászás. Minden helyesen kibányászott blokk a lánc végére illeszthető, de csak az elsőket kezeli a program. Aki későn állítja elő a saját toldalékát már nem rakhatja a végére késlekedése alatt már megváltozott a lánc vége. Elölről kell kezdenie a következő folytató blokk elkészítését, hisz a függő tételek közül ki kell purgálni a másvalaki által már lefixált tételeket.
Tehát a teljes láncból kiolvasható az, hogy mikor ki bányászott eredményesen, hiszen az Ő jutalomkierőszakolását fogadta el a hálózat. Persze hogy szétmásolja a hálózat, hiszen Ő készült el a következő helyes láncszemmel. Még egyszer; egyedi peer(ek) diktátuma a chain!
Az hogy az ismert azonosító ellenére mégsem ismert, hogy ki a bányász; az egy másik probléma. A köztudott ismeretlenség alkalmazása tette népszerűvé a BitCoint.
„Mire lehet ezt a technológiát használni?” Mivel adatsor, ezért nyilvántartásra. Virtuális tárgyak nyilvántartására, valamint mozgások nyilvántartására. Valós vagy virtuális tárgyakkal megvalósított cselekmények nyilvántartására. Tehát azt nem képes igazolni, hogy „valóban környezetbarát módon és helyen állították elő”, de azt igen, hogy volt egy szervezet, aki igazolni tudja ezt az elvárást. … és ez igen nagy különbség.
ITMA_Hungary van még mit tanulni.
íme egy kis olvasnivaló: docplayer.hu/13472467-A-bitcoin-fejlesztoknek-cimu-kony-meltatasa.html
egyKibic
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„De mi az a blockchain?” Helytelen értelmezés és leírat.
Helyesebben: kriptográfiailag lezárt (lepecsételt) forgalmi adatokat tartalmazó csomag(blokk)-ok, felfűzöttsége(sora), melyben a sorrend rögzített (a szemek nem cserélhetőek fel). Ez adatfolyam és nem algoritmus.
Részleteiben:
-„…elosztott adatstruktúra” A struktúra nem elosztott. Az adatok sem elosztottak. Az adatstruktúra meg pláne nem elosztott. Van a publikus lánc és ennek másolatai (rész(peer) illetve egész(seed)), ahol a frissen kovácsolódó (bányászódó) láncszemek eltérőek. A publikus nyilvántartás másolta kifejezés jobban jellemezi a működést, továbbá nem elosztott, hanem elkért nyilvántartás lásd P2P, peer, seed fogalmakat. P2P:rész a részhez, rész a résznek, rész a résztől.
-„…központosított adminisztráció” Nincs központi adminisztráció, nem egy adott helyen történik ez.
Minek ide ez a közbevetés? Ezen közbevetés tartalma a Bitcoinra vonatkozik és nem a blockchainra! Egyenlő félrevezetés, félremagyarázás.
„A blockchain az elosztott főkönyvi technológia” Végre egy értelmes jellemzés, de ez a jellemzős még mindig nem árulja el, hogy mis is az a BlockChain!
Mit keres a magyarázatban, a magyarázat közt a DTL? nem ide illik. Amíg magyarázom a BlockChain-t addig egy (helyes és működő) megoldás. Ha majd más épít rá akkor lesz technológia, addig nem az. Ez a kitérő a végére kell.
„A blockchain kifejlesztésénél a fő motiváció az volt” A leírt motíváció a Bitcoin kifejlesztésére volt igaz és nem a blockchain-re. A blockchain egy megoldás a nyilvánosan kezelt adatok utólagos megpiszkálhatatlanságára. Ez a nyilvánosan kezelt adat csak a hozzátoldással piszkálható. Ez egy olyan napló, amiben a múlt megváltoztathatatlanságát egy alkalmas ellenőrzőösszeg képzés és ezen ellenőrzőösszeg beépítése a következő csomag(blokk) képzésébe módszer (, fogás, algoritmus ) = láncolás biztosítja.
„Hogyan működik?”
„A legnagyobb probléma az elektronikus (virtuális) pénzzel az, hogy az csak egy adat, és így nagyon könnyű ugyanazt a pénzt többször is elkölteni. Ennek ellenőrzése központosított, lassú és bonyolult eljárások léteznek.” Ez hazugság, ez hülyeség.
A legnagyobb probléma az elektronikus (virtuális) pénzzel az, hogy az csak virtuális! A bankszámláinkon is „csak adatok” vannak és mégis tudjuk használni. A valódi pénz azért valódi, mert van tárgyiasult formája, a virtuálisnak meg nincs. De nem is kell, ha nem akarok ilyen típusú használatot lásd:zsiró és tőzsdei forgalom. De ez megint a pénzről szól és nem a blockchain-ről! Már megint félrevezetés van a szerző eltér a tárgytól, keveri a szezont a fazonnal.
Mivel a virtuális pénz „csak egy adat, és így nagyon könnyű” és gyorsan kezelhető. Ez nem jelenti azt, hogy „pénzt többször is elkölt”hető. Ezt a problémát a (Bitcoin) programnak kell helyesen kezelnie, nem a blockchain-nek.
„Ennek ellenőrzése központosított, lassú és bonyolult eljárások léteznek.” Nem központosított! Ezt a seed ellenőrzi, mert számára rendelkezésére áll az egész múlt és így van miben megkeresni a legutolsó használatot (ami lehet hogy 5 éve volt). Nem biztos, hogy lassú! A miliSecundum a számítástechnikában lehet lassú de hétköznapi szituációban csak egy pillanat (szempillantás).
Honnan veszi, hogy bonyolult eljárás? A pénz többször is elköltésének kizárása 1 db feltétel az, hogy a forrásszámla (amiről utalunk) csak a fixált(lepecsételt) tartományban (a blockchain-ben) lehet s nem szerepelhet a függő még feldolgozásra, blokkba sorolásra, pecsételésre váró tételek között. Nem „a pénz többször is elköltés” vizsgálata a bonyolult, hanem a vizsgálat előkészítése, a tranzakciók megfelelő helyen és indexben tartása.
A fentiek tükrében látható, hogy hülyeség az alábbi kijelentés.
„A blockchain innovációja az, hogy központi rendszer nélkül megoldja a kettős költés problémáját”
A BitCoin innoválja a BlockChain-t!
„A kettős költést a blockchain úgy akadályozza meg, hogy:
1. minden fizetési tranzakciót egy elosztott hálózattal, amely önkéntes részvétellel működő pontokból áll, monitoroz, ellenőriz és igazol.” Mivel ? Mi az hogy igazol ? Tudatlanságból képződő általánosítás.
Nem elosztott és nem hálózat. A peer egyedül, saját maga nézi meg az saját láncában. A feladatra felkérheti bármelyik seed. Seed szemszögéből, felkérem a hálózat hozzám közeli elemét erre a vizsgálatra. A problémám megoldásában nem vesz részt az egész hálózat, csak egy adott (nem biztos, hogy szabadon választott) eleme. Nincs trekker aki képviselné a hálózatot.
2. „…hálózat pontjainak több mint a fele megegyezik abban, hogy” Nincs megegyező algoritmus implementálva. Szabályok vannak, szabályoknak való megfelelés és az elsőbbeknek van szerencséjük, joguk (a megmaradásra) orientáció van. A ki_volt_előrébb megállapítása a sok hálózati elem késleltetése miatt egy sajátos probléma, melynek kezelése a lánc elágazásaiban érhető tetten.
3. …végre valami definíció… persze sánta.
folyt. köv.