Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Gyula Szasz

0 bejegyzést írt és 83 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  A négy alapvető erő Milyen jó lenne, ha lenne egy olyan egyenletünk, amivel valamennyi kölcsönhatást le tudnánk írni. A négy alapvető kölcsönhatás az ősi idők óta ismert gravitáció, az újkor hajnalán megismert elektromágnesesség és a huszadik század magfizikájának gyümölcsei: a nukleonokat és…..
  Két évvel ezelőtt támadt az ötletem, hogy a tudományos kutatásban  szerzett tapasztalataimat és a fizikával kapcsolatos gondolataimat felteszem egy blogra, amihez  „A fizika kalandja” címet választottam.  Különösebb érdeklődésre nem számítottam, reméltem, hogy talán egy-két tucat ember olvasni…..
  Két kozmológiai elmélet: az ősrobbanás és a fény lassulása Korábbi írásomban ( Volt-e valójában ősrobbanás, vagy a fény sebessége lassul?) két kozmológiai elméletet fogalmaztam meg, egyik a jelenleg széles körben elfogadott ősrobbanásé, a másik ennek alternatívája, amely a fény csökkenő…..
Gyula Szasz 2017.08.26 08:49:15
AZ INDEX forum Új Fizika rovatja

Kiváncsi vagyok kinek esik le elöször a tantusz és érti meg, azt amit én az Új Fizikában már több mint 10 éve prédikálok, hogy a gravitációt is elemi töltések, gi = {±g∙me, ±g∙mP}, okozzák, hasonlóan mint az elektromágnesességnek az elemi elektromos töltések, qi = {±e}, az alapok. E miatt vonzó és taszító gravitációs erö létezik és a gravitációs mezö is c-vel terjed, úgy mint az elektromágneses mezö. A gravitáció tehát semmi esetre NEM tömegvonzás és a testek súlyos és a tehetetlen tömeg különözik.

Több mint tíz éve feltettem nektek a retórikus kérdéset, Létezik-e elemi gravitációs töltés?, de én a múlt század hetvenes éveitöl elkezve meg vagyok gyözödve, hogy létezik. A hatvanas évektöl elkezve meg a kísérleti eredmények alapján már tudtam, hogy kvarkok nem léteznek, de fotonok sem léteznek.

Itt nem is arról van szó, hogy Einstein ebben, vagy abban tévedett-e. Nem is arról, hogy Einstein fizikai elképzelése teljes mértékben téves volt-e, hanem arról van szó, hogy az elfogadott fizika összes alaptézise falszifikálva lett. A fizikus community 400 éven keresztül téves elméletekben hitt, az emberiséget érvénytelen fizikai tudományra tanított. A fizika még azt a központi fizikai fogalmat se tudta felderíteni, hogy MI A TÖMEG. A természet leírása nem energétikus alapú, hanem az anyag atomisztikus felfogása a helytálló: az anyag négyféle stabil elemirészecskéböl áll.

Tudom, hogy fizikus kutatók ide a fórumba alig járnak. Én se jöttem volna ide, ha a szakfolyóíratokban a fizikám publikálása meg lett volna engedve.

“Napjainkban igen kedvező a helyzet a tudomány elméleti alapjainak újragondolására. Sokasodnak a problémák a fizikában, tehát szabad út nyílik a fejlesztésre és változtatásra. Immáron nem csak a relativitás és a kvantummechanika antagonisztikus ellentmondása feszegeti a "modern" fizika kereteit. Özönlenek az egyre váratlanabb megfigyelések és kísérletek beilleszthetetlen eredményei. Gondolkodó ember számára immáron nyilvánvaló, hogy új alapokra kell helyezni a fizika tudományát. Ez efféle forradalmi lépést egyébként paradigma-váltásnak nevezik.”
Rockenbauer Antal Megfordítható-e az idő iránya? A történelem kerekeit nem lehet visszaforgatni. Megszületünk, felnövünk, megöregszünk, meghalunk, közismert tények, közismert igazságok. De mindennapi életünkben is tapasztaljuk, hogy az események nem megfordíthatók. Felvehetjük filmre, videóra,…..
  Az Univerzum kialakulásáról és fejlődéséről az ősrobbanás elmélete sok érdekes tényt tárt fel, de legalább annyi a kérdőjel is az elmélettel kapcsolatban. A korábbi bejegyzésben (Az Univerzum korszakváltásai) az elmélet legfontosabb eredményeit foglaltam össze, most viszont egy alternatív…..
  A modern fizika dilemmái Haladás vagy zsákutca? Rockenbauer Antal     A fizikai törvények három alapvető kritériuma Hétköznapi életünkben kialakultak fogalmaink a mozgásról, mint a tárgyak egymáshoz képesti viszonyáról, térbeli elhelyezkedésével és az események időbeli lefolyásáról.…..
  Háromnegyed éve indítottam el „A fizika kalandja” című blogot. Azóta már a félszázadik bejegyzésnél tartok, ezért ideje, hogy összefoglaljam mit tartok a legfontosabbnak írásaimban. Indulásként nézzük meg, hogy mi történt a modern fizika hajnalán. A fizika XX: századi forradalma A XX: század…..
Gyula Szasz 2017.08.12 12:34:56
Paradigmaváltás a fizikában
Az anyag atomisztikus elmélete paradigmaváltást okozott a fizikában
www.atomsz.com, ami abban mutatkozik meg, hogy nem csak a tudomány godolkodás módusa radikálisan megváltozott, hanem a világmindenségröl alkotott képünk is gyökeresen más lett. Azok a fizikai tulajdonságok, amik eddig megdönthetetlennek hittek, hirtelen szétporlottak, mint a kámfor. Ezért nyugodtan mondhatjuk az új fizika elsöpörte az eddig érvényesnek hitt és elfogadott elméleteket, amit a tudósok 400 év alatt a fizikában felépítettek.
Honnan jött ez a radikális változás?
Elsösorban onnan, hogy a fizika megmaradási tételei újra lettek megfogalmazva és ezek teljesen eltérnek a fizika eddigi megmaradási tételeitöl:
- A régi megmaradási tételek az energiamegmaradására épültek, annak ellenére, hogy zárt fizikai rendszerek nem léteznek és minden kölcsönhatás nem-konzervatív. Minden elfogadottnak nézett fizikai tétel, amiben az energia szerepel, és ezek mély gyökereket eresztettek a természettudományban, érvénytelennek tekithetök. Événytelen az energia kvantálása és a a tömeg-energia ekvivalencia elve.
- Az új megmaradási tételek az elemi töltések megmaradására épülnek, amik a c-vel terjedö kölcsönhatásokat okozzák. A két alapvetö kölcsönhatás, az elektromágnesesség és a gravitáció, c-vel terjedö és ezáltal nem-konzervatív kölcsönhatás. A töltések megmaradása egyben a testek súlyos tömege megmaradását is jelenti. Az új fizika a nem-konzervatív kölcsönhatások helytálló tudományos kezelését fogalmazta meg.
Gyökeres változás állt be a világmindenségröl alkotott képünkröl is: Az univerzumunk négy stabil elemi részecskéböl van felépítve, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek az elemi részecskék kétféle megmaradó elemi töltést, qi = { ± e}, gi = { ± g∙mP, ± g∙me}, hordoznak, amik a kétféle c-vel terjedö nem-konzervatív kölcsönhatást okozzák. Szingularitás nem lép fel a kölcsönhatásokban, mert az elemi részecskék nem tudják egymást megközelíteni közelebb mint 10-17 cm. Az anyag atomisztikus elmélete egy “relativisztikus” kvantummezö-elmélet, ami a véges Minkowski térben van definiálva, ami csak kvantált megmaradó töltésekre épült és a töltések a mezök forrásait jelentik.
Megváltozott az univerzumunkról alkotott globális kép is, Ösrobbanás az univerzumunk keletkezésére nem volt sohasem, nem lépnek fel Fekete Lyukak és Sötét Anyag sem létezik. Az univerzumunk fejlödése abból áll, hogy a megmaradó elemirészecskék csomósodnak és szétválnak.
Szász Gyula I.
  Tévedések és tudományos előrehaladás Tudományos előrehaladás nem lehet meg tévedések nélkül. Amíg eljutunk az igazsághoz gyakran kell végigjárnunk sok tévesnek bizonyuló mellékutat. Minden kutató, amikor valamilyen eredményre jut, állandóan felteszi magának a kérdést: vajon nem tévedek? Nincs…..
Gyula Szasz 2017.08.12 17:01:33
"Ezt ismerte fel Lorentz a maga transzformációs törvényével, ami alapján Minkowski bevezette a téridő fogalmát, Poincaré a matematikai formalizmus újította meg és Planck eljutott a tömeg és az energia ekvivalenciájának felismeréséhez az E = m.c2 összefüggés által. Einstein volt, aki a különböző elképzelések egységét teremtette meg és kimondta az alapvető elvet, ami a relativitáshoz vezet, nevezetesen a fénysebesség állandóságának törvényét. Kimutatta, hogy valamennyi relativisztikus jelenség mögött, ez az elv fedezhető fel."

Ne is haragudj, de Einstein alaposan melléfogott, alaposan tévedett:

- Elöször is a speciális relativitás elmélte nem helyettesíti az elektrodinamikát, a specrel kölcsönhatásmentes rendszerekkel foglalkozik, ahol állítólag a sebesség (és az energia is) megmarad. Hogy létezik-e egyáltán egy ilyen rendszer az univerzumunkban, nem tudjuk.

- A specrelben felállított tömeg-energia-ekvivalencia elv , E = m*c^2, helytelen, mert kölcsönhatásmentes rendszerekben nem lehet semmit sem állítani a tömegröl.

- Einstein gravitációs elmélet is rossz, mert az UFF-feltevésre alapul. A testek nehézségi gyursulása nem egyetemes, mert a testek súlyos és a tehetetlen tömege különbözik, Addig amig a súlyos tömeg megmarad, a tehetetlen tömeg változik, attól függöen, mekkora a testet alkotó részecskék költési energiája,
www.atomsz.com.

Többek között ezekért van szükség a paradigmaváltásra a fizikában.