Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Indoril Nerevar

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ahogy az idei év termését nézem, akár a saját szőlőmben, akár az interneten a barátokét, ismerősökét, mindenhol csodálatos évről szólnak a beszámolók. Gyönyörű, cirmos fürtök, a must ízéről áradozó borászok, a mérőhengerből kiugró mustfokolók híreivel van tele a Facebook. Gyorsan összefoglalom az…..
Indoril Nerevar 2017.10.09 10:58:47
@RAMBO: @kunzoo: Az olasz kontra rajnai versenyben érdekes lehet megnézni a Villa Tolnay borait, ahol mindkettőt készítik, mondhatni azonos körülmények között; sőt, reduktív borokat is dobnak piacra mindkettőből. Azért ha az ember elég számú, bármilyen rizlinget kóstol, látja, hogy nem az a fajta, amivel tele kéne ültetni egy tanúhegy déli oldalát - ezért nem tudom lelkileg megemészteni pl. a Sandahl tevékenységét sem.

Az én esetemben a sorozatos kóstolási csalódások arra sarkallnak, hogy fokozatosan alakítsam át a kis ültetvényemet, és ha veszek is hozzá, olaszt vagy rajnait semmiképpen sem fogok rakni. (Jelenleg csak azért tervezek megtartani egy kisebb darabot az ősöreg tőkékből, mert kóstoltam egy Borbély Olaszrizling késői szüretet, és van egy olyan hitem, hogy 10-ből 2-3 alkalommal ez nálam is működhet.)
Indoril Nerevar 2017.10.06 08:33:57
Hát, ez hasznos infó volt, mint majdnem minden, amit írsz. Én is mondanék az idei évről egy tanulságot és egy érdekességet.

Próbaképpen a szőlő egy részét aktívabban leveleztük le, a másik részét meg nem. A Balaton-felvidéki szeptemberi monszun hatására a le-nem-levelezett szőlő végül ~20%-ban megrohadt, és mélységes megdöbbenésemre hozott egy 17-es áztatás előtti cukorfokot. A lelevelezett részben rothadás nem volt, és 19,5-es cukorfokkal szüreteltünk.

Szóval a tanulság. Lehet, hogy csersavak szaporodnak fel a napfény által ért fürtökben, és a perzselésnek is megvan egyfajta veszélye még szeptemberben is. De hogy amíg át nem állunk az új fajtákra, az én régi, rohadásra hajlamos olaszomat tutira erősen levelezni fogom, az biztos.

Az érdekesség az, hogy utoljára ilyen baromira esős szeptemberre 2001-ből emlékszem, amikor a szüleim kertje körüli kökények szőlőszemnyi méretre duzzadtak. Akkor készítettünk belőle isteni lekvárt, mivel egységnyi kézszúrásra sokkal több bogyó jutott. Szóval, ha valaki szereti a hazai, vad érdekességeket, most lehet igazán dagi kökényekhez jutni :)

Apropó, érdekesség. Idén kiemeltem a szőlőből a "bepótlásokat" (úgy látszik, az oltványosok a szoci rendszerben sem voltak jobbak, mint manapság), jövőre átoltásra kerülnek. Nem volt túl sok (kb. 40-50 az 1000-ből), de ne legyen már furmint, irsai meg juhfark a György-hegyi olaszban. Az egyetlen számottevő kisebbség - kb. 30 tőke - a budai zöld volt, amiből készítettem 20l fajbort, egészfürtös préseléssel.

Tud valaki jó budai zöldet ajánlani kóstolásra? Mert amit eddig kóstoltam, az mind pusztító savakkal rombolt.
Nem vagyok pénzügyi szakértő, ezt szögezzük le a legelején, sőt, távol áll tőlem a számok világa. Azonban a büdzsénk kezelése a mindennapjaink része, hiszen vásárlunk, fogyasztunk, dolgozunk. Íme egy kis szösszenet arról, hogy mit állapítottam meg a pénzről zöldfülű pénzkeresőként. Kezdetben…..
Már írtam erről a szőlőbetegségről, de a bejegyzésben idézett szakértők is csak feltételezésekkel rendelkeznek arról, hogy mitől lehet az ESCA. A jelen álláspont szerint többféle gomba együttes fertőzése okozza a szár kapillárisainak eltömődését, ami végzetes a szőlőre nézve. Folpet hatóanyagot…..
Indoril Nerevar 2017.09.21 15:39:19
@RAMBO: A mi szőlőnkben (50+ évesek, 1000 tő) évente 10-20 tőke megy ki ESCA-val.

Úgy tapasztalom, hogy a betegség a kunzoo által említett végstádiumban elöli a szőlő természetes képességét a fagyvédelemre, és azért reped meg. Legalábbis a mostani, elég hideg télen háromszoros számú szőlő pusztult el.

Amit - pont a borzasztóan nehéz pótlás miatt - alkalmazunk, az az, hogy a tőke gondos kipucolásával, majd az évi kétszeres, kénes vagy rézkénes lemosó permetezésével nagyon lelassítjuk a fertőzést.
Indoril Nerevar 2017.09.24 21:08:02
@grano: Igen, idén kipróbáltam én is egy eléggé borsos árú lombtrágyát, és mintha javított volna a beteg tőkéken. Persze valamit javított a nem betegeken is, és megbetegedni meg lehet, hogy ugyanannyi fog: tehát nem tudom, hogy ez hosszabb távon mit ér. Te mit használsz? Csak azért érdekel, mert nekem évi 2 kört javasoltak egy 4000 forintos szerből, amennyiből kifizethetném a pótlást is :D

Ami biztos, hogy egészen alulról jövő megújításokkal kb. korlátlanul kitolható a tőkék túlélési ideje.
Magyarországgal szemben 1918-tól érvényesül a nemzetállami logika rombolása. Addig -- ideértve a középkortól kezdve a dualizmus páratlan fejlődést hozó fél évszázadát -- Magyarország soha sem volt nemzetállam, és nem is nemzetállami szempontok alapján működött. Amikor az lett, azt úgy nevezzük ma,…..
Indoril Nerevar 2017.08.04 11:21:39
Az egész poszt számomra értékelhető része ez:

"Ami egyes pillanatokban "megmentette" (de azonmód alá is vetette) a nemzetet, az a horthysta kényszer-konszolidáció (az antant jelentette fenyegetés alatt), majd a szovjet hadsereg, végül a szovjet-amerikai kiegyezés volt -- a nemzet sosem az állama erejéből lett független, akár kvázi-független, és sosem valósított meg szuverén elhatározást, hanem mindig kényszer vagy mások által kialakított lehetőség hatására cselekedett, éppen elégséges bizonyítékául annak, hogy sosem volt szuverén, és az állama révén sem vált azzá."

Ezt másképp úgy is fogalmazhatjuk, hogy a magyar nemzet (és ebből kifolyólag a nemzetállam) legnagyobb problémája, hogy soha nem hozott még létre egy erőszakmentes, és emellett funkcionáló társadalmi rendet. Igazából mi az, ami minket itt összeköt egymással ezen a furcsa nyelven kívül?

Vannak mítoszok, ami alapján az emberek jobb- vagy baloldalinak hívják magukat (független e szavak nemzetközileg használatos jelentésétől), vagy elköltöznek innen.

Van ez a jobboldali mítosz, hogy Magyarországon valaha létezett egy sikeres, keresztény, jó uralkodókra, tehetséges, méltóságos államférfiakra alapozott magyar társadalom, amit viszont a bolsik és trianonisták tönkretettek, legalább háromszor is (1919, 1944, 1989), és ha ezt a szép kerestény országot megpróbáljuk restaurálni, akkor a dolgok jobbra fordulnak.

Aztán van a baloldali mítosz, miszerint a történelmünket végigkísérik azok a periódusok és személyek, amelyek, úgymond, felzárkóztatnak minket a fejlett Nyugathoz. Ezek a periódusok úgynevezett "okos alkukon" (1867, 1956, 1989) alapszanak, amelynek alapja rendszerint a társadalmi és gazdasági modellek importálása, leginkább a németségtől. És hát így tök jó, hogy ezt több száz éve el lehet mondani, hogy "Ukrajnában akartok élni, vagy Ausztriában?".

És végül van a kivándorló mítosz, ami arról szól, hogy ezt az országot könnyebb elhagyni, mint megváltoztatni, tehát a racionális döntés, ha az ember elmegy egy jobb világba, és majd ha ott valamiféle tudást és/vagy befolyást szerez, akkor hazajőve itt majd jobban tud a dolgokon alakítani.

Persze ezek közül egyik sem igaz, és ami a legrosszabb, hogy a magyar ember nem tudja, hogy miért tekintse polgártársának a szomszédját. Mik azok a dolgok, amik ővele összekötik. Mik azok a dolgok, amiket kérdés nélkül megteszünk egymásért, és mik azok a dolgok, amiket soha, semmilyen körülmények között nem tennénk meg egymással.

Hát persze, hogy így becstelen a magyar állam - ahogy mindig is az volt, mivel csak egy határok által összezárt lakosság adóbehajtója. Nincs morális létalapja. Az emberek nem azért fizetnek adót, mert vannak közös ügyeik, és arra kell a pénz. Nem is igazán bánják, ha a politikusok ellopják, mert most így mi a faszra költsék el? Útépítésre? Mikor volt az, amikor ez a nép megegyezett abban, hogy ennyi utat akarunk?

(Orbán törekvése, hogy megadjon a magyarságnak egy közös élményt a focival, végülis nem lenne a legrosszabb gondolata, csak végtelenül korrupt és proli. Ez nem Koszovó, basszus, hogy nincs semmink, amire büszkék lehetnénk.)

Tehát a helyzet az, hogy sem nemzetet, sem államot nem lehet kialakítani a közös identitás és a teljesítmény tisztelete nélkül.