Adatok
milyennévnemfoglaltmég
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A TASZ jelenti
Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!
2017.07.05 16:12:19
A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.
Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ha már kellőképpen kifröcsögte magát, kérem, nézzen utána néhány dolognak!
A Köznevelési tv. foglalkozik a fogyatékossággal élők oktatásával. A 32/2012-es EMMI rendelet kizárólag a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai és iskolai ellátását szabályozza, külön pontban kezelve minden egyes fogyatékosság-típust, jelölve a kevert fogyatékosságokat, meghatározva a szegregált és integrált ellátás körülményeit, a fejlesztési tartalmakat, szükséges eszközöket, stb. Olvassa bátran, sokat fog tanulni belőle. Megtudhatja többek között, hogy a különböző fogyatékosságok igen széles skálán mozognak, ahogyan az ellátásukban, úgy az elvárásokban sem lehet ezeket összemosni. Többször használja a "súlyos-halmozott fogyatékossággal élő" kifejezést, felrója, hogy kizárják őket az oktatásból azzal, hogy nem tölthetnek az iskolában 40 órát. Tisztában van Ön azzal, hogy a súlyosan-halmozottan sérültek számára mit jelent a tanulás? Igaz, az oktatást hiányolja, de elárulom, hogy aki súlyosan-halmozottan sérült, az esetek döntő többségében értelmi képességeinek igen alacsony fokán áll, halmozott sérüléseik miatt (mely lehet súlyos érzékszervi károsodás) esetleg nem lát/hall, nem beszél, hely és helyzetváltoztatásra képtelen, kommunikációja igen alacsony szinten áll és még sorolhatnám. Őket nem oktatjuk, hanem fejlesztjük! Elsődleges célunk, hogy lehetőségeikhez mérten komfortérzést biztosítsunk számunkra, ne okozzunk fájdalmat akár a napi rutin, étkezés, tisztázás során. Állapotuktól függően, egyéni fejlesztési tervek alapján, team-munkában dolgozunk- testérzékelés, test-és éntudat, elemi kommunikáció, elemi önrendelkezés, gyógytorna....és még sorolhatnám...de 40 órában??? Gondolkodjon egy kicsit, könyörögve kérem! Akinek fáj a lét minden pillanata, akinek 10-20 perces foglalkozás után két órás alvási szakasz következik, akinek percenként több epilepsziás rohama van gyógyszer mellett...
a fejlesztő nevelés (és nem oktatás!) heti 20 óra, ami nem jelenti azt, hogy nem tölthet az intézményben többet, felügyelettel, tehát maradhat egész nap, hogy a szülei dolgozni tudjanak. A szakértői bizottságok számára kidolgozott protokoll áll rendelkezésre, ha esetleg ez is elkerülte volna a figyelmét...
Az ellátásban rengeteg probléma van, ezekkel kellene foglalkozni a fogalmakat összemosó vagdalkozás helyett. Nézzen utána, hány településen működik támogató szolgálat, hány buszt/autót üzemeltet e célra egy-egy önkormányzat, Vöröskereszt pl.
Amire tényleg szükség lenne: több támogató szolgálat, mindenütt kibővített felügyelet a szülők munkaidejében, egészségügyi személyzet alkalmazása (súlyos epilepsziás rohamok, szondák, kanülök kezelésére, gyógyszerelés, inzulin, stb.)
Tudnék még hosszan írni, de inkább azt javaslom, tájékozódjon egy kicsit alaposabban, bújjon ki a zászló mögül, ahova beállt, esetleg csendesedjen el egy kicsit néha, hátha nagyobb haszonnal tud segíteni a rászorulóknak.