Regisztráció Blogot indítok
Adatok
komi77

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
  Valami hasonló érzés egy megcsalást követően az adott kapcsolatban maradva élni. Az ember próbálkozik, küzd, ahogyan és ameddig csak tud, a végeredmény azonban minden esetben kétesélyes. Pontosabban, inkább csak egy. Érdekes, ahogyan visszagondolok a múltra, annyira távolinak…..
komi77 2021.04.28 17:57:25
Kicsit olyan vissza a jövőbe blog lett ez. Nem túl boldogan, de újra élesztem, talán rátalál más is ahogy én is. Érdekes az ilyen helyzet, valahogy mindig rátalál az ember ezekre az ősrégi blogokra. Aztán mint az olimpiai fáklyát, viszik tovább mások. Amiért itt vagyok (44 éves férfi) az gondolom egyértelmű. 43 éves feleségem 2 éve történt telefoncsere alkalmával az új telóra átköltözés során lebukott. Gyakorlatilag évekre visszamenőleg kiderült - ami még nem volt törölve -, hogy az álomházasságunk egy hazugságokon alapuló, az ő részéről nyitott kapcsolat. Én a harmadik házunkat fejeztem be éppen. Rengeteg karrier-válság, pénzügyi és egyéb problémák megoldása mellett. A család persze nem érzett semmit ebből, csak a biztonságos meleg fészek alját. A történtek után 4,5 hónap alatt 30 kilót fogytam. A család és a haverok már temettek. A Stand Up Comedi-énemből egy Walking Dead zombie lett. Veszekedések, hazugságok sora. Újabb lebukások, se veled se nélküled játszma kezdődött. Most tartunk a második évnél. Az ismerőseink és a családunk szerint már nem csinálja, meg aztán az egészségi állapota sem fényes és talán a biológia is közbeszólt nála. Viszont akárhányszor futunk neki a folytatásnak valahogy nem akar múlni a fájdalom. Millió önismereti tréningen vagyok túl, pszichológusok, anti-depresszánsok, sport, miegyebek. Egy hónapnál tovább még nem tudtam magam jól érezni a bőrömben azóta. Sokan jól leírtátok itt a lényeget. Valóban nem várhatjuk el a másiktól azt amit magunk nyújtunk. Más ember, más nézőpontok és más értékrend vagyunk. Én is beleragadtam ebbe a dologba. Válni nem megy egyikőnk részéről sem és együtt sem igazán. Az érthetetlenség a dologban, hogy szerinte is nagyon jó kapcsolatunk volt mindig is. Én jóval a házasságunk előtt kiéltem magam. Amolyan kollégista machó voltam. Tiszteltem a nőket, és hiába volt minden estére valakim, nem én húztam a strigulákat, hanem engem húztak be. Mert ment a híresztelés, hogy velem jó. Én a lelkemet is bele tettem a dologba, mert - talán korán érő típus vagyok - az kerestem aki "más", aki nem csak hormon-hajhász. Érzelmeket kerestem, talán a szar gyerekkorom miatt. Aztán találkoztam a feleségemmel. Akinek én voltam a 3-ik férfi az életében. Az előző kettőt nem tartotta igazán férfinak, mert olyan "életképtelenek" voltak. Mellettem tanulta meg az intimitás árnyalatait, érezte az erős de szerető férfit. Megvédtem a világgal szemben, szabadságot, boldogságot, egzisztenciát adtam. Mindezt önzetlenűl. Soha nem vártam érte semmit. Már az elejétől fogva - ha nem is szerződésbe foglalva, de - megállapodtunk a kapcsolatunk határaiban. Amiket én azóta is tartok és magamra nézve kötelezőnek érzek. Sajnos ő nem így érez. Neki sem volt jó gyermekkora. Amolyan "megtűrt" személyként, kevés szeretetben nevelkedett. Az apja elég nárcisztikus fazon volt, fizikailag és érzelmileg is bántotta a családját. Folyamatosan csalta az anyukáját. Senki nem is mert neki ellentmondani. Egyedül én törtem le a szarvait, vele szemben is többszőr megvédtem. Két gyermekünk született az évek során. A fiam 15, a kislányom 10. Kisfiunk szívfejlődési rendellenességgel született, 7 hónaposan műtötték. Vissza van még egy műtéte. Szóval lenne mi össze tartson bennünket. Mégis le tudott süllyedni ösztönlény szintre. Az okok amiket felsorolt: sok szabadideje volt, unatkozott. Ki akarta próbálni annak izgalmát milyen férj mellett, pontosan nem is tudja miért. Szóval nem tudom mit és hol rontottunk el. Szeretném megoldani. Amire rájöttem, hogy a "megoldani" törekvés nem visz előre. A szeretet, tisztelet vagy van vagy nincs. Azt elvárni, vagy építgetni nem lehet mint a ház falát. Csak megélni, ahogy a szerelmet is. Ő talán mindig is a gyermekkorából hozott szeretetéhségét próbálta pótolni és nincs annyi szeretet/szerelem a világon ami azt pótolni tudná. Nélkülem nem tud élni - ezt folyamatosan mondja. Így meg én nem tudok Vele élni. Szóval sakk-matt. Csak ne lenne ez a rohadt szerelem/szeretet érzés az emberben, ami ronccsá tesz sok ilyen helyzetbe került embert. Ha feléledt újra ez a blog és lesznek még új tagok talán értekezhetnénk ki mit tesz, hogy ember tudjon maradni hasonló helyzetben. Addig is elküldöm ezt a kommentet és talán feléled ez a kicsit gyászos de sokak számára annál fontosabb blog.
A tavalyi év vége felé, a karácsonyi szezont megelőzően érkezett meg a Tesco polcaira egy új, mondhatni saját márkás elektronikai termékcsalád, mely Op3n Dott néven kínál(t) tabletet, okostelefont és fit band karkötőt. Az új jövevényeknek elég gyorsan híre ment, tekintve, hogy meglehetősen jó áron…..
komi77 2017.05.28 09:41:23
@Lala Tápai: Kedves Lala! Végre sikerült regisztrálódjak az oldalra. Szóval nekem is flash-elős gondom van ezzel a csodamasinával. Utolsó bejegyzésedben hivatkozol egy linkre de én nem találom. Ha kérhetném, feltennéd még egyszer a linket?

Segítséged előre is köszönöm! Üdv
komi77 2017.05.30 10:14:27
@klarky: Szia klarky! Köszönöm szépen! Tegnap 3 napos erőfeszítés és sikertelen próbák után végre megoldódott a flash-elés. Mindig elakadt 5-10 százaléknál - mint sokaknak. Az összes ismerősöm összes kábelét kipróbáltam (ami nem kevés). Aztán egy már többször próbált kábellel sikerült a dolog. Mindent ugyanúgy csináltam mint előtte, de végre meg van. Most már bővült a tárhely és használhatóbb a gép. Arra azért továbbra sem jövök rá, hogy a behelyezett SD kártyára miért nem lehet átpakolni az appokat.. Ezt a lehetőséget a masina nem ismeri. No mindegy egy darabig elég lesz a dupla belső tár is.
Külön köszönet, hogy ennyi idő eltelte után is segítettél!