Adatok
GáborSz
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Öt nappal ezelőtt terjedelmes cikk jelent meg a Magyar Nemzetben, amely részletesen feltárja Lehel Lászlónak, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatójának, evangélikus lelkésznek a titkosszolgálati múltját: „Filozófus” fedőnéven az állambiztonság beszervezett ügynöke volt. Lehel László…..
GáborSz
2017.05.04 23:54:02
Az eddig nyilvánosságra hozott jelentésekben-egytől egyig- nem adtak több információt, mint amit napjainkban a közvéleménykutatók derítenek ki (hangulatjelentések) . A másik: jelenleg is kötelező minden hatóságnak a névtelen feljelentést kivizsgálni - szóval a mai hatalom épp úgy épít a "besúgásokra" , mint az előző. ( pl a parlamenti választások napján a "demokrácia vonal"üzemeltetése ugyan ez). A harmadik: ma ezt teljesen önként, nyereségvágyból teszik meg a gazdasági életben a versenytárs feljelentésével : ha az összes hatóság egyszerre szállja meg a céget, tudni lehet, hogy ez áll mögötte. Szóval ne tegyünk úgy, mintha a ma társadalma különb, erkölcsösebb lenne! Nem csodálom, hogy nem akarják nyilvánosságra hozni a listát, mert a ma embere képtelen különbséget tenni az ilyen "hangulatjelentések" és az ártó, feljelentő, a "besúgott" félnek kárt okozó "kémkedések" között. Természetesen ezt ki kell vizsgálni, de míg nem bizonyítják rá, hogy bárkinek is kárt okozott, az lenne a korrekt, ha békén hagynák.
GáborSz
2017.05.05 00:06:45
babyface1: És mit ért el vele? Kinek használt vele? Persze, mindenkinek joga van a saját döntéséhez, az édesapja választotta, amit. Álljon itt egy tanulmány pár gondolata a Kádár rendszer egyházpolitikájáról (a lényeg a vége, a kérdések):
Az állam szempontjából a Kádár-korszak egyházpolitikája eredményesnek értékelhető, azzal együtt, hogy – Lengyelországon kívül – aligha volt még egy kelet-európai ország, amelyben az egyházak nagyobb mozgásszabadsággal bírtak volna, mint nálunk. A kádári egyházpolitika csak a rendszer összeomlásával veszítette el talaját.
A tárgyalt egyházpolitikát illetően itthon és külföldön egyaránt gyakran megfogalmazódott a “magyar modell” kifejezés. A korabeli hazai értékelések szerint ez volt a legpozitívabb kísérlet az egyházak és a világ kapcsolataiban. A külhoni vélemények természetesen jóval megosztottabbak voltak. Létezett-e ilyen modell egyáltalán? Valóban a Kádár-korszak elismerését jelentette-e az említett 1964-es részleges megállapodás? Vagy inkább a Vatikán tekintette kísérleti terepnek Magyarországot annak felmérésére, hogy képes-e, s ha igen, hogyan tud működni az egyház a kommunizmusban? Mi volt az alkalmazkodás ára és társadalmi előnye? S végső soron szabadon élhettek-e az egyházak a Kádár-korszak Magyarországán, vagy egyszerűen a rendszer politikai és erkölcsi előmozdítójává lettek? Avagy ellenkezőleg, a rendszer ellenzéke voltak? Netán egyidejüleg különböző funkciókat láttak el változó “mértékben”? Ezekre a kérdésekre évek hosszú kutatómunkája után adhatunk csak megalapozott választ. Jelenleg még inkább csak a kérdéseknél tartunk… forrás: eszmelet.hu/balogh_margit-egyhaz-es-egyhazpolitika-a-kadar-rendszerben/
Az állam szempontjából a Kádár-korszak egyházpolitikája eredményesnek értékelhető, azzal együtt, hogy – Lengyelországon kívül – aligha volt még egy kelet-európai ország, amelyben az egyházak nagyobb mozgásszabadsággal bírtak volna, mint nálunk. A kádári egyházpolitika csak a rendszer összeomlásával veszítette el talaját.
A tárgyalt egyházpolitikát illetően itthon és külföldön egyaránt gyakran megfogalmazódott a “magyar modell” kifejezés. A korabeli hazai értékelések szerint ez volt a legpozitívabb kísérlet az egyházak és a világ kapcsolataiban. A külhoni vélemények természetesen jóval megosztottabbak voltak. Létezett-e ilyen modell egyáltalán? Valóban a Kádár-korszak elismerését jelentette-e az említett 1964-es részleges megállapodás? Vagy inkább a Vatikán tekintette kísérleti terepnek Magyarországot annak felmérésére, hogy képes-e, s ha igen, hogyan tud működni az egyház a kommunizmusban? Mi volt az alkalmazkodás ára és társadalmi előnye? S végső soron szabadon élhettek-e az egyházak a Kádár-korszak Magyarországán, vagy egyszerűen a rendszer politikai és erkölcsi előmozdítójává lettek? Avagy ellenkezőleg, a rendszer ellenzéke voltak? Netán egyidejüleg különböző funkciókat láttak el változó “mértékben”? Ezekre a kérdésekre évek hosszú kutatómunkája után adhatunk csak megalapozott választ. Jelenleg még inkább csak a kérdéseknél tartunk… forrás: eszmelet.hu/balogh_margit-egyhaz-es-egyhazpolitika-a-kadar-rendszerben/
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz