Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Alajos Hinárossy

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Star Wars Univerzum 2019 decemberében egy teljesen új kánon résszel bővült, mégpedig J.J.Abrams rendezésében és a Skywalker kora (The Rise of Skywalker) címet kapva. Ezzel a számozott fejezeteket tekintve a kilencedik, összesen pedig a tizenegyedik egész estés Csillagok háborúja epizód került a…..
Alajos Hinárossy 2019.12.28 15:33:29
"A forgatókönyve lehetne egy első-filmes, ifjú hollywoodi tanonc kísérlete is arra vonatkozóan, hogy valamelyik filmstúdió szóba álljon vele egy pár ezer dolláros tanulmányi ösztöndíj megbeszélése erejéig." Ezzel, azt hiszem, mindent elmondtál erről a filmről, maximum annyit tennék hozzá, hogy egy efféle szkripttel házaló kezdőhöz aligha vágott volna bárki hozzá pár ezer dollárt. A Disney pedig teljesen leszerepelt: bár kb. 4 milliárd dollárt fizetett a Lucasfilm megvételéért, mégsem tudta (vagy nem akarta) megakadályozni, hogy a harmadik trilógia lényege ne az legyen, hogy két vitatható kvalitású rendezőcske egymást trollkodja szét a nézők nagy bánatára. A kritikádban maximum azzal nem értek egyet, hogy a IX. rész jobb, mint a Baljós árnyak vagy a Klónok támadása. Igazából szólva az előzménytrilógia - minden hiányossága ellenére - Lucas szerzői koncepciójának a része volt, ellentétben VII-IX.részekkel, amelynek esetében az ad hoc ötletelésen kívül más koncepciót nemigen lehet felfedezni. Sajnos vagy nem sajnos, Hollywood válságban van, és a mozi válságára csupán a régi, még a mozihoz köthető ötletek folytatásával, vagy remake-elésével (vagy ami a legrosszabb, egyszerre mindkettővel, mint az Episode VII. esetében) tud reagálni. A fő bűnösök persze mi vagyunk, hogy ennek ellenére megvettük a jegyet a VIII. és a IX. részre is, és a neten fellelhető kritikákat olvasva még az sem igen zavar bennünket, hogy:

- egyedül az utolsó részben legalább annyiszor támadtak fel a főszereplők, mint a Tom&Jerryben szoktak
- a kínosan giccses feltámasztalak, aztán első csók, és ott helyben meghalok jelenet után vágás, aztán Rey olyan mosolyogva érkezik az Első (Végső) Rend Búcsúztató Bulira, mintha mi sem történt volna.
- Rose Tico-ról nem is beszélve, Abrams sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta, szerencsétlen ott ténfergett a IX. részben bármilyen dramaturgiai funkció nélkül, s még azt sem érdemelte meg, hogy agyonlője egy rohamosztagos.

Hadd ne folytassam, egy-kettő hasonlóról Te is írtál fentebb. Ha valamilyen formában folytatódna a széria, lehet, hogy előbb-utóbb a Star Wars Holiday Special-t is megtanulnám értékelni.
A Chernobyl minisorozat után, mely drámaként és történelmi filmként is hatalmas sikert aratott szerte a világon (elsősorban az HBO nézői körében), felmerül az emberben a kérdés: a katasztrófa filmek közt milyen riválisai lehetnének? Melyek az utóbbi 25 év legjobb katasztrófafilmjei? Szigorúan…..
CreepyPark TOP10 Horrorfilm 2019.04.28 14:09:55
Összeszedtem a 10 legjobb horrorfilmet. A lista összeállítása teljes mértékben szubjektív, kizárólag az én véleményemet tartalmazza. Próbáltam nem tipikusan régi vagy újabb filmeket csokorba szedni, de így sikerült. Annyi kiváló alkotást láttam mind a kortárs, mind pedig a klasszikus horrorok…..
Alajos Hinárossy 2019.04.29 21:22:49
@agarik: Nagyon egyszerű a dolog. A posztíró valószínűleg a 2000-es évek első évtizedében élte a horrorra leginkább fogékony késő tízes - korai húszas éveit. Elsősorban tehát az akkori magyar mozikba és tékákba kerülő filmekből szemezgetett, kiegészítve néhány szintén ebben az időben futó franchaise/remake eredetijével (pl. Nightmare on Elm Street). A Psycho meg a Freaks inkább kakukktojásként kerültek ide, s igazán kimaradhattak volna, mert ha a múlt századba is vissza kívánunk tekinteni, akkor tényleg hol marad Murnau, Fulci, Argento, Romero, Carpenter meg a többiek? A szerző mentségére szólva a 2000-es évek tényleg nem volt rossz évtized, a Magasfeszültség, a Mártírok, az Eden Lake pedig egész jó kis filmek voltak a műfajon belül. Az viszont tényleg túlzás, hogy Alexandre Aja két filmmel (Magasfeszültség, Sziklák szeme remake) is szerepel a tízes listán, miközben az általam fent említett rendezők kimaradnak. Ennyire azért nem korszakos zseni ő, még ha nem is teljesen szentségtörés elgondolkodni azon, hogy a The Hills Have Eyes remake-je jobb-e, vagy a Wes Craven által rendezett eredeti...
Idén januárban Románia – 12 éves tagságának kezdete óta először – töltheti be fél éven át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A legjobb alkalom, hogy velük folytassuk a tagállamok filmművészetét bemutató sorozatunkat. A lista alapjául különböző netes streamingszolgáltatók sikerlistája,…..
Barátaim egy kellemes sörözés alkalmával említették meg, hogy van a facebookon egy velencei-tavi ponty, Hínárossy Alajos néven. Ezen elgondolkoztam: hova tart már a Világ, hogy halak is vírtuális közösségre vágynak? Persze egyelőre nincsenek vízi társai, úgyhogy a szárazföldi élőlények társaságában…..
Alajos Hinárossy 2017.04.30 21:01:43
Köszönöm szépen Daisy Fullbright kisasszony bejegyzését, őszintén szólva egy kicsit zavarban is vagyok, hiszen minket, velencei-tavi pontyokat eddig meglehetősen kevés figyelemben részesítettek a bloggerek. Cserébe, ha a Velencei-tóban jár, szívesen látjuk feleségemmel egy békalencselevesre. Egy pont(y)on azonban vitába szállnék a leírtakkal. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a szerző véleményében egyfajta implicit rasszizmus bujkál, leginkább ott, ahol a "deperszonalizáció" terminusát társítja hozzánk, halakhoz. Úgy vélem, az efféle gondolkodásmód abban a karteziánus jellegű előítéletben gyökerezik, amely az emberben csak a tiszta értelmet hajlandó elismerni (cogito, ergo sum), s bennünket, állatokat lélekkel nem rendelkező entitásokként - Descartes szóhasználatával: egyfajta automatákként - szemlél. Azt hiszem, a koraújkoriak mellett érdemes lenne modernebb bölcselkedőket is olvasnia, például személyes kedvencemet, a XX. század talán legjelentősebb francia filozófusát, Maurice Merleau-Ponty-t. Ő ugyanis minden kétséget kizárólag bebizonyítja, hogy a testiség (corporéité) a világra nyitottságunk lényegi feltétele. Minden emberben ott él tehát a test, ott él az anyag, sőt mi több, maga a formálatlan őseredeti anyag (materia prima) és annak talán legarchetipikusabb szimbóluma, a magát az iszapba fúró, a tiszta cogito-t a legbrutálisabban dekonstruáló HAL is. Merleau-Ponty akár ki is írhatta volna magára, hogy "Je suis une carpe", ha egy kicsivel több magyarnyelvtudás és még több posztstukturalizmus szorult volna belé. De ez most lényegtelen. Fontosabb, hogy mindannyian schéma corporel-ek vagyunk, még akkor is, ha magunkat a virtuális valóság testetlen univerzumába transzformáljuk. Kérdezem én, Daisy Fullbright miféle redukcionizmus csapdájába esik, amikor arc nélkül - s nagy valószínűséggel álnéven -ír blogokat? Mintha nem csupán a corporéité-n, de magán a cogitón is felül akarna emelkedni, karzéziánusabbá válva az ortodox kartéziánusoknál. A lehetetlen hiábavaló megkísértése mindez. Nem szabadna elfelejtenie, hogy az ontoteologikus marharépa sem csupán az ég felé nő, de emellett a földben is gyökerezik. Hazudhatnám, hogy ember vagyok, ekkor talán a facebook is könnyebben fogadna be, de mit tegyek, ha én is, Ön is - mindannyian a Merleau-Ponty értelemben vett pontyok vagyunk? S ha ezt feledni akarom, akkor mindig visszarántanak a valóságba apám, néhai Hinárossy Nikolasz szavai, aki azt szokta volt mondani nekem: "nem vagy Te egy repülőhal, ezért csakis a saját úszóhólyagod segítségével tudsz felülemelkedni a problémáidon".

Tisztelettel:

Hinárossy Alajos