Adatok
orgy
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A most következő cikkben egy olyan eseményt mutatunk be, amely nem volt más, mint értelmetlen vérengzés, amelyet nem tudni mi okból követtek el a magyar honvédek sérelmére...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A rádióban, aznap reggel még nem hangzott el olyen parancs, hogy mindent át kell adnia szovjeteknek, akkor még nem is volt, aki ilyet kiadhatott volna. "Csapataink harcban állnak! - ez volt Nagy Imre utolsó parancsa, amit - tudtommal - se akkor, se azóta nem vontak vissza. A 40 vagy 2-3 harckocsi nagy különbség, ezt a kérdést konkrét adatok döntik el, a felezésével nem jtunk közelebb semmihez. Egyébként a kirajzolódó támadáshoz 2-3 bőven elegendő. Nem állja meg a helyét, hogy a légvédelmi tüzérek ne tudták volna felvenni a harcot. Ha tüzelőállásban álló lövegek fogadják a harckocsikat, akkor - pláne közelről - nagyon is hatásosak lehettek volna. Akár ez az - általuk ismert - "hatékonyság" isa lehetett a támadás oka. A gyalogság, amelyik Hurrával, és gépfegyverekkel támad meg egy laktanyát, kicsit regényes leírásnak tűnik. Látszólag részletkérdés, de a kézi sorozatlövő fegyver magyar neve ben gépfegyver. Ez géppuskát jelent, ami nem kézifegyver. Egy légvédelmi tüzérezred hídfőben kellemetlen akadályt jelenthetett volna, ahogy Sztálinvárosnál (Dunaújváros) történt is. Ha és amennyiben a laktanya és a fegyverek átadására készültek, akkor nem a napi rutin folyt. November 4-én egy magyar laktanyában sem lehettek olyan tájékozatlanok, hogy ne tudják, hogy különleges helyzet van. A helyi előzmények ismerete nélkül, de a forradalom nem maradt a laktanyák falain kívül. Volt, ahol a korábbi parancsnokság ellenségesen viselkdett - Mosonmagyaróvár - volt, ahol aktívan bekapcsolódott,aztán meg passzív rezisztenciában "túlélt", mint a kiskunhalasi, később kalocsai 36-ik Forradalmi Ezred, és voltak, akik átálltak. Általában alacsonyabb csapattestek, de a magyar honvédség egységes forradalmi szerepvállalásáról nem beszélhetünk. Ezért is aggályos szabadságharcól beszélni. Természetesen nem célom, hogy a valódi ellenállást, a valódi ellenállók hősiességét kétségbevonjam, sőt! Valóban reménytelen helyzetben vállaltak aktív részvételt, miközben saját erejükben nem bízhattak. Csinálták,amit tudtak...Ez külső, birodalmi támadás volt, a belső erőviszonyok alapján a forradalom győzhetett volna, bár azt a meccset már nem játszhattuk le...