Adatok
Tiergirl
1 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Összegyűjtöttem pár gondolatot, amit a kéthetes Japán tartózkodásom alatt tapasztaltam. Én ezeket a dolgokat találtam érdekesnek, egyedülállónak, japánosnak:
Fura italok, fura automaták
Ennek legtöbbje üveges kávé vagy üdítő, de láttam többfajta fagyiautomatát is. A különleges italokból próbáltam…..
Tiergirl
2019.05.11 03:25:31
@rizsak: Ja én az eredetire gondoltam, amin megáll az 500yenes :) Azt csinálták Kínában, shinkansen ilyet sose tudott :) Szóval amit írtál is, az kamu, legalábbis valaki az érme alapján egyszer azt hihette,hogy Japán és elkezdte terjeszteni :)
Tiergirl
2019.05.11 03:45:50
@japapapapa: Azért a legnagyobb része annak, amit leírtál, a klasszikus sztereotípia Japánról :D Tokyoban élünk, a város kellős közepén. Tisztább a levegő, mint Budapesten, kevesebb az autó, jobb a tömegközlekedés, pedig jóval nagyobb a város. Mindent megtalálunk a környéken, amire szükségünk van és nagyobb a lakásunk (jóval), mint a budapesti volt, sokkal kényelmesebb is. Szóval nem mondanám, hogy élhetetlen lenne a metropolisz, egyetlen kellemetlen része a reggeli csúcsforgalom a metrókon és a vonatokon. Ja és nem állítanak mg kéregetők, csövesek, minden tiszta, mindenki megy a maga dolgára, stb.
A 14 órás munkaidőre annyit szoktam csak mondani, hogy ha mindenki 14 órát dolgozik ebben a városban, akkor délután 5-6 között miért vannak annyian a vonaton, hogy fel kell tuszkolni őket ? :D Biztos, hogy van ahol így megy, de egyre szigorúbban szabályozzák a túlórát. Én is meglepődtem rajta, hogy ahol dolgozom, fizetik a túlórát vagy elmehetsz máskor előbb. Magyarországon ilyen sose volt, irodai munkánál nekem sose fizették a túlórámat.
Ettől függetlenül szerintem sem a legegyszerűbb ország és nem itt szeretnék mgöregedni. Mivel tényleg nem igazán lehet beilleszkedni, rengeteg zavaró apróság van náluk, plusz egy külföldi kisgyereknek az iskola elég kellemetlen élmény is lehet, mivel mindig kilóg a sorból. Szóval gyerekkel már nem maradnék hosszú távon, mert a gyereknek nem jó, plusz talpraesett kölyköket szeretnék, nem olyat aki a létezéséért is bocsánatot kér :D Aztán ott a bürokrácia meg az a tény, hogy japán nyelvtudás nékül még egy taxit sem igazán tudok hívni (japán nyelvtudás alatt a folyékonyt értem, az hogy valaki gagyog pár szót, az itt kevés, mert egyszerűen ha nem fejezed ki magad tökéletesen, nem értik, volt aki közölte hogy nem beszél angolul).
Kommunikációs különbségekre van egy tündéri példám: elmentem az orvoshoz,írt nekem antibiotikumot. Mondom, penicilinérzékeny vagyok, biztos nem lesz tőle bajom? Válasz: valószínűleg nem lesz gond. Gyógyszertárban ugyanez. Én meg félve veszem be a gyógyszert, mert hogy ha mégis gond van, akkor mentőt hívni se lesz idő. Kiderült, hogy ez csak a "sose mondunk nemet" attitűd, semmi olyan nem volt benne, amitől bajom lehetne, szóval csak japánosan fogalmaztak. Pár hete elestem, eltört a térdkalácsom, doki azt mondta valószínűleg nem kell műteni.... Azóta agyalok, hogy most akkor nem kell, vagy tényleg van esély rá hogy kell.... Szóval igen, ezek apróságok, amik azért eléggé meg tudják keseríteni a mindennapokat. :D
A 14 órás munkaidőre annyit szoktam csak mondani, hogy ha mindenki 14 órát dolgozik ebben a városban, akkor délután 5-6 között miért vannak annyian a vonaton, hogy fel kell tuszkolni őket ? :D Biztos, hogy van ahol így megy, de egyre szigorúbban szabályozzák a túlórát. Én is meglepődtem rajta, hogy ahol dolgozom, fizetik a túlórát vagy elmehetsz máskor előbb. Magyarországon ilyen sose volt, irodai munkánál nekem sose fizették a túlórámat.
Ettől függetlenül szerintem sem a legegyszerűbb ország és nem itt szeretnék mgöregedni. Mivel tényleg nem igazán lehet beilleszkedni, rengeteg zavaró apróság van náluk, plusz egy külföldi kisgyereknek az iskola elég kellemetlen élmény is lehet, mivel mindig kilóg a sorból. Szóval gyerekkel már nem maradnék hosszú távon, mert a gyereknek nem jó, plusz talpraesett kölyköket szeretnék, nem olyat aki a létezéséért is bocsánatot kér :D Aztán ott a bürokrácia meg az a tény, hogy japán nyelvtudás nékül még egy taxit sem igazán tudok hívni (japán nyelvtudás alatt a folyékonyt értem, az hogy valaki gagyog pár szót, az itt kevés, mert egyszerűen ha nem fejezed ki magad tökéletesen, nem értik, volt aki közölte hogy nem beszél angolul).
Kommunikációs különbségekre van egy tündéri példám: elmentem az orvoshoz,írt nekem antibiotikumot. Mondom, penicilinérzékeny vagyok, biztos nem lesz tőle bajom? Válasz: valószínűleg nem lesz gond. Gyógyszertárban ugyanez. Én meg félve veszem be a gyógyszert, mert hogy ha mégis gond van, akkor mentőt hívni se lesz idő. Kiderült, hogy ez csak a "sose mondunk nemet" attitűd, semmi olyan nem volt benne, amitől bajom lehetne, szóval csak japánosan fogalmaztak. Pár hete elestem, eltört a térdkalácsom, doki azt mondta valószínűleg nem kell műteni.... Azóta agyalok, hogy most akkor nem kell, vagy tényleg van esély rá hogy kell.... Szóval igen, ezek apróságok, amik azért eléggé meg tudják keseríteni a mindennapokat. :D
Tiergirl
2019.05.11 12:12:45
@japapapapa: oké értem, "általánosságban" akkor szerinted mitől élhetetlen, ha nem attól amit írtam? :) Mert ki nem fejtetted, csak leírtad, hogy élhetetlen. Az én szubjektív véleményemet pedig leírtam,szerintem nem az, mert nekem sokkal kényelmesebb itt élni, mint pl Budapesten, ami nem egy gigametropolisz.
És félre ne érts, nem gondolom, hogy csak azért mert itt élek és dolgozom, biztosan többet tudok arról milyen itt élni és dolgozni, mint aki sokat olvasott róla. Nem írtam ilyet, bár így belegondolva, én sem írok hosszasan arról, milyen Dél-Afrikában élni, mert olvastam róla a neten. De ebbe felesleges belemenni, valóban nem tudom, hogy jártál-e már Japánban és elsőkézből írtad-e a tapasztalataidat.
És nem, nem mondtam ellent magamnak, pontosan amit te is írtál, vannak pozitív és negatív oldalai Japánnak, nőként főleg több a negatív oldal. De ettől még nem feltétlenül aktuálisak, amiket lírtál, mert sok közülök már elavult. Pl a neten találsz arról cikkeket milyen munkajogi törvényekkel igyekszik a kormány leszoktatni a népet a túlórákról, hogyan kötelezik a cégeket arra, hogy mérjék az irodában töltött időt, stb. Japán változik, erre próbáltam rávilágítani, mert a leírásod egy része (igen, az öregek és a halálhegyek is) eléggé elavult infók. De keress rá a neten, én is ott olvastam róla.
És félre ne érts, nem gondolom, hogy csak azért mert itt élek és dolgozom, biztosan többet tudok arról milyen itt élni és dolgozni, mint aki sokat olvasott róla. Nem írtam ilyet, bár így belegondolva, én sem írok hosszasan arról, milyen Dél-Afrikában élni, mert olvastam róla a neten. De ebbe felesleges belemenni, valóban nem tudom, hogy jártál-e már Japánban és elsőkézből írtad-e a tapasztalataidat.
És nem, nem mondtam ellent magamnak, pontosan amit te is írtál, vannak pozitív és negatív oldalai Japánnak, nőként főleg több a negatív oldal. De ettől még nem feltétlenül aktuálisak, amiket lírtál, mert sok közülök már elavult. Pl a neten találsz arról cikkeket milyen munkajogi törvényekkel igyekszik a kormány leszoktatni a népet a túlórákról, hogyan kötelezik a cégeket arra, hogy mérjék az irodában töltött időt, stb. Japán változik, erre próbáltam rávilágítani, mert a leírásod egy része (igen, az öregek és a halálhegyek is) eléggé elavult infók. De keress rá a neten, én is ott olvastam róla.
Tucatnyi országból írtátok meg, hogyan zajlott a vasárnapi parlamenti választás. A határátkelők rendkívül aktívak voltak, nagyjából kétszer annyian mentek (mentetek) el voksolni, mint négy évvel ezelőtt. Volt olyan hely, ahol a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint…..
Mi jut eszébe egy átlag magyarnak (vagy európainak) Japánról? Nyilván a gasztronómia (szusi, zöld teás ropi...), a történelem (szamurájok!), a fejlett technika, no és ha kicsit tájékozottabb, akkor talán még az is, hogy ez az ország, ahol annyit dolgoznak az emberek, hogy az már komoly társadalmi…..
Különféle adatok szerint körülbelül a határátkelők 40 százaléka dönt úgy, hogy megpróbálkozik a hazaköltözéssel, aminek persze sok oka lehet a családtól kezdve egészen addig, hogy a gyerek ismerje meg azt a kultúrát, országot, melyben egyik (vagy mindkét) szülője felnőtt. Aztán ezek a hazaköltözések…..
Tiergirl
2017.09.11 11:12:12
@Pink Petsch: engem csak az érdekel, hogy mivel érdemeltem ki a személyeskedő , ironikus hangnemet? Egészen más helyeken és munkakörökben dolgoztunk valószínűleg, én leírtam a saját tapasztalatomat, azokról a területekről, amit ismerek. De azt beláthatod, hogy akármilyen pozícióról beszélünk, egész más helyzet, ha azonnal kell ember, és egész más a multi, mint egy hotel, nem ugyanúgy működik. A multinál simán lehet idő rá, hogy kivárjanak heteket is ember nélkül, én se szerettem, de ott ez van. Én személy szerint nem biztos, hogy örülnék neki, ha a leendő főnökömet 10 perc alatt választaná ki egy ember egy kávé mellett.
És nem akarlak elkeseríteni, de amire Magyarországon 3-4 körös interjúk vannak, arra a németeknék is. Dehát mit tudhatok én,mi? ....
És nem akarlak elkeseríteni, de amire Magyarországon 3-4 körös interjúk vannak, arra a németeknék is. Dehát mit tudhatok én,mi? ....
Tiergirl
2017.09.11 12:09:00
@Herr Géza: Igen, kb erre gondoltam én is, hogy munkakörtől, iparágtól, de főleg a cégtől is rengeteg függ, sokkal több,mint az országtól. Bár azért az is hozzátartozik, hogy nagyon más eddig külföldön az álláskeresés nekem, leginkább emberekkel találkozom, bemutatnak másoknak, kávézünk, beszélgetünk. Azt még nem tudom, ebből mi sül majd ki...
Egyébként jellemzően 2 körrel le szokták tudni az interjúkat az én területemen is, általában első kör a HR+közvetlen vezető, aztán megmutatnak következő körben az igazgatóknak és ők döntenek.Ahol elhúzódott a folyamat az általában azért volt, mert a felsővezetők nem értek rá, külföldről jött valaki, stb. De a legutóbbi munkahelyemen 3 nap alatt lezavarták a köröket és döntöttek is, én meg pislogtam hogy most akkor én felmondok :)
Egyébként jellemzően 2 körrel le szokták tudni az interjúkat az én területemen is, általában első kör a HR+közvetlen vezető, aztán megmutatnak következő körben az igazgatóknak és ők döntenek.Ahol elhúzódott a folyamat az általában azért volt, mert a felsővezetők nem értek rá, külföldről jött valaki, stb. De a legutóbbi munkahelyemen 3 nap alatt lezavarták a köröket és döntöttek is, én meg pislogtam hogy most akkor én felmondok :)
Tiergirl
2017.09.11 12:58:56
@London2009: a 8 tényleg túlzás. De 5 körhöz már volt szerencsém, a végén már én is jót röhögtem rajta. Kb minden közép és felsővezetővel külön kellett találkozni, mert hogy akivel dolgozni fogok, azok döntsenek és persze egyszerre nem értek rá. :) De ez extrém eset, főleg pénzügyi területen és nem azért volt, mert a pozíció annyia fontos, csak biztosra akartak menni. Nekik volt emberük, szóval így érthető, de volt ahol 4 hónapig húzták,aztán az ajánlatnál jött az ötlet, hogy a 2 hónap felmondasi időmből oldjam meg hogy 1 hét legyen, mert elmegy az ember. Na azt nem fogadtam el.
Amit előbb írtál, maximálisan egyetértek vele, pénzügyi területen, nyelvtudással rengeteg a lehetőség, ezért nem értettem én sem a cikket, kiváncsi lennék, mi volt mögötte. De tény, hogy rengeteg időt rá kell szánni, jó pár hónap, mire alakul valami, fél év nekem is kevésnek tűnik.
Amit előbb írtál, maximálisan egyetértek vele, pénzügyi területen, nyelvtudással rengeteg a lehetőség, ezért nem értettem én sem a cikket, kiváncsi lennék, mi volt mögötte. De tény, hogy rengeteg időt rá kell szánni, jó pár hónap, mire alakul valami, fél év nekem is kevésnek tűnik.
Többen mondták, mielőtt elindultam, hogy írjak blogot arról, milyen is az élet Japánban. Igazság szerint megfordult a fejemben az ötlet, amikor megtudtam kb 3-4hónapja, hogy jövünk, akkor még inkább csak azért, hogy kiírjam magamból amolyan napló-szerűen a félelmeim, érzéseim az utazással…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz