Adatok
Candide1
0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
1968, akárcsak a tüntetésein felvonulók plakátjain Che, Ho-Shi Minh és Mao sematikus, warholizált képei, ikonikus jellegű, önmagánál többet jelentő valami. Valójában 1968 nem más volt, mint az 1789-cel induló forradalmi folyamat újabb állomása, s lehet, hogy a végállomása.…..
Az alapvető tévedés, amit a legtöbb ember el szokott követni, amikor közgazdasági, jóléti, társadalmi igazságossági stb. témákról gondolkoznak, hogy pénzben gondolkoznak valós, fizikai áruk, szolgáltatások helyett. Egy amerikai balos blogger nemrég rendesen felhúzott, amikor…..
Candide1
2008.04.29 12:16:33
Paris Hilton egy szabad piacon milliókat keres dollárban. Divatcikkeket ad elő Milánótól New Yorkig, énekel és fogynak a lemezei – mindezt a konvencionális (értsd mozarti vagy michelangeloi) tehetség legkisebb látszata nélkül. Mások napi nyolc-kilenc órát dolgoznak néhány…..
Candide1
2008.04.28 15:15:02
Max H.:
Jó, akkor fussunk neki még egyszer. Elöljáróban megjegyezném, a többszöri firtatás miatt, hogy válás kérdésben nem vagyok érintett, jó házasságban élek és van egy gyermekem.
---
Ahogy összeszedtem, ez a vita így indult:
Shenpen:”Tényleg nem tűnt fel, hogy az a rendszer, aminek a kapitalizmushoz a legtöbb köze volt, az kb. XIX. századi Anglia és Amerika volt és ott nagyon is rendben voltak a családi értékek? És hogy a családi értékek széthullása valami kurva meglepő módon korrelál a nyugati társadalmak egyre szocialistábbá válásával, növekvő adók, újraelosztások, satöbbi? Ami roppant meglepő minden olyan korlátolt marha számára, akinek nem esik le az, hogy az állam látja el a család természetes funkcióit (védelem, biztonság, támogatás, segítség), akkor a családok fontossága csökkeni fog?”
(Bár a konkrét vita szempontjából mellékszál, egyfelől Shenpen honnan veszi, és hogy értelmezi, hogy rendben voltak? másfelől, az egyéni szabadságjogok fontosságának és létjogosultságának felismeréséhez, azok alkotmányos garantálásának igényéhez vajon nincs-e köze annak, hogy a „hagyományos” család modell a megengedett családon belüli erőszakkal, érdek és kényszerházasságokkal, az apának való feltétlen engedelmességgel, a tőle való teljes függéssel, a nők elnyomásával etc. hogyan járult hozzá millió élet megnyomorításához? Vö. számtalan korabeli, kapitalizmusban született szépirodalmi művekkel. Persze, itt a XXI. sz.-ban ettől még lehet romantikusan visszatekinteni.)
Gabrilo:”Az ilyen család-helyettesítőket a jóléti állam fellegvárában, Svédországban csinálták meg (Folkhemmet), oszt a vége az lett, hogy a legtöbb az egy főből álló háztartás ma. A jóléti állam szétverte a családokat, mindenki kb. az államhoz kötődik.A kettő között valóban van összefüggés, asszem Hans-Hermann Hoppe is ezt hangsúlyozza. Shenpen meg őtet olvassa, nem kicsit:))”
(Ez a beállítás, ti. hogy ezek a család-helyettesítés céljával jöttek-e létre (szerintem e célból az állami nevelőintézetek jöttek létre legfeljebb), vagy hogy ezeket a család-helyettesítőket az állam mintegy ráerőszakolta az emberekre, hamis. A skandinávoknál pl a protestáns közösségek saját maguk önállóan kezdték ezeket az intézményeket megszervezni. Másfelől a kapitalizmus jellegének változása, a növekvő munkaerőigény, jövedelmi, demográfiai , társadalmi viszonyok stb. változása és ezek következményei miatt a polgárainak volt erre az intézményrendszerre igényük, amire született egyfajta megoldás. )
Max H.: „A családok szétverésében valóban nagy szerepet játszott/játszik a túlságosan segítőkész állam.
Amikor Kaliforniában az állam elkezdett olyan nagy támogatást adni az elvált nőknek, hogy azok - ha szűkösen is, de - képesek lettek egyedül felnevelni a gyerekeiket, a válások száma drasztikusan emelkedni kezdett.
Aztán amikor felnőtt az egyedülálló anyák által nevelt gyerekek első generációja, egy széles körű vizsgálat kimutatta, hogy ezek a srácok hatvanvalahány százalékkal nagyobb eséllyel váltak fiatalkorú bűnözővé / drogossá / alkoholistává, mint a teljes családban nevelkedett kortársaik.
Szép munka volt, támogassunk, esélyegyenlítsünk csak ész nélkül.”
t1_2 2008.04.25. 14:40:12:
"Az hogy 1 db, ráadásul amerikai a példa..."
Ilyet ismerek. Ha te ismersz más, hasonló témájú, aránylag friss felmérést, kérlek, oszd meg velünk annak az eredményeit.
Ha a scholarban rákeresel a témára, elég sok témába vágó felmérést tanulmányt találsz. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorolnak a segélyek a válások, házasságok alakulására, a csonka család gyerekek felnövésére stb.
Néhány pl.:
www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6V76-3SX1M4S-9&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=bb4a86eacde24e51a24943e5c047750a (..After controlling for individual effects the results provide no evidence that welfare raises the propensity to form female-headed households for either whites or blacks. These results illustrate the potential pitfalls of assuming that state factors are fixed over a long period of time. They also suggest that previous studies may have overstated the effect of welfare programs on family structure.)
www.jstor.org/pss/1132134
WELFARE, THE FAMILY, AND REPRODUCTIVE BEHAVIOR: RESEARCH PERSPECTIVES
(google books)
Elolvasgatva jó néhány abstractját - legalább 10-et elolvastam - látható belőlük, hogy a szóban forgó felmérés
- módszertana miért problémás a valós okok feltárása szempontjából, miért leegyszerűsítő
- az általad “bonyolításnak” tartott dolgot nemhogy érdemes megtenni, de szükségszerű
- és amiről még nem is beszéltünk, a válás-segély történetisége, ami szerintem megint fontos szempont
„Támogatásnélküli ÉS csonka család nincs, mint említettem volt. Ezzel az erővel lehetne a Mars-lakó család is a kontrollcsoportod.
Egyébként ha a te kontrollcsoportod a támogatásnélküli ÉS csonka család volt, akkor légy szíves közöld velünk a felmérésed eredményeit. Mert az nem vitaképes álláspont, …”"Dehogy irreleváns, legfeljebb nem veszik figyelembe. És így a valódi okokra legfeljebb nem derül fény."
Félek, hogy ha így haladunk tovább, ez a vita is szőrszálhasogatásba fog fulladni.
Teljességgel irreleváns, ezért nem vették figyelembe, mert
- a szülők válás után kapcsolatától függetlenül 60%-40% (közel 70%-30%) az arány,
- gyerektartási összegek mértékétől függetlenül 60%-40% (közel 70%-30%) az arány,
- szülők kulturális hátterétől, végzettségétől függetlenül 60%-40% (közel 70%-30%) az arány.
Persze, vizsgálhatják ezeket a faktorokat, csak minek. E felmérés szempontjából irrelevánsak. Elkenni lehet vele a valóságot, nem megismerni. Ennél itt jóval praktikusabban gondolkoznak.
Tegyük ezt rendbe, annál is inkább mert az „eséllyel” szó elkerülte a figyelmemet.
1. A felmérés azt bizonyította, hogy „srácok hatvanvalahány százalékkal nagyobb eséllyel váltak fiatalkorú bűnözővé”. Ez ugye nem ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy a csonka családokon belül ennyi lenne a drogosok aránya.
Ez ugyanis statisztikailag annyit mond, hogyha pl. 1000-1000 csonka családra és teljes családra vetítve nézzük az eredményt, és pl. a teljes családoknál 100 drogost találtak, akkor csonkáknál 160-valahányat.
Azaz a túlnyomó többség mindkét esetben „rendes” család vagy legalábbis a fenti eredményekből nem lehet tudni az arányokat.
2 . Természetesen minden hatásvizsgálatot le lehet szűkíteni egy tényező vizsgálatára. Mindenesetre, ha én, mint Állam egy adott tevékenységemnek hatásait vizsgálva találok rossz hatást, és azt kell mérlegelnem, hogy megszüntessem-e az adott tevékenységet, ha körültekintően próbálok eljárni, nem csak ezt veszem figyelembe.
"Mármint milyen eredményen és statisztikában?"
„"Odaállok segélyért mint egyedülálló, elvált gyerekes apa és azt mondják nekem, hogy nem adunk neked segélyt, mert te úgyis drogosnak neveled a gyereket, miközben egy alkesz házaspár meg felmarkolja?"
Eleve oda sem állsz, mert tudod, hogy nem vagy jogosult rá. Hogy a teljes családok némelyikében vannak alkesz szülők, az ebből a szempontból ismét csak irreleváns. Te nem az ő italfogyasztási szokásaik függvényében vagy, illetve nem vagy jogosult a segélyre.”
Azzal, hogy oda sem állhatok, szerinted megoldottnak tekinthető ez az igazságossági dilemma?
"Egy ember sem TUDJA, legfeljebb hiszi és reménykedik, hogy pl. 40 évig együtt tud élni egy emberrel ."
„Terelsz, csúsztatsz. Ezt nyilván senki nem tudhatja előre, csakhogy én egész másról beszéltem. Feltettél egy kérdést, konkrétan azt, tudhatod-e előre, hogy alkesz lesz a férjed. A konkrét kérdésre adott válaszomat (a végén levő kérdéssel együtt) teljesen figyelmen kívül hagytad. Úgyhogy kopipészt, és várom a választ:
Amikor megismerkedtetek, még nem ivott egy kortyot sem. Járni kezdtetek, a házasság előtt évekig együtt éltetek, azalatt sem volt semmilyen intő jel. Megházasodtatok, és hirtelen alkesz lett. Életszerű?”
Nem terelek és nem csúszatatok. Először is, ha újra elolvasod, látod, hogy én egy példával igyekeztem illusztrálni azt, hogy valaki mennyire láthatja előre egy döntésének következményeit.
Amire Te ezt írtad:„hogy ugyan tudják, amikor hibát követnek el, mégis elkövetik? Mert én ezt hívom éretlenségnek, meggondolatlanságnak. Jóslást senki nem várt el, ellenkezőleg - ha figyelmesen végigolvasod, amit írtam, épp az volt a lényege, hogy ezt a döntést nem romantikus illúziók, hirtelen érzelmek vagy alaptalan elvárások, hanem a hosszabb távú együttélés, a másik ember mélyebb megismerése során tanácsos meghozni, tehát nem szabad elsietni.”
Én erre írtam, hogy az emberek nincsenek feltétlenül tudatában annak, hogy hibát követnek el, mert ez csak évek múltán derül ki. („Egy ember sem TUDJA, legfeljebb hiszi és reménykedik, hogy pl. 40 évig együtt tud élni egy emberrel”)
A konkrét kérdésedet vizsgálva:
Én a példámban nem mondtam, hogy „hirtelen” lesz alkoholista. És a kérdésedből az következne, hogy csak absztinens emberrel szabad házasságot kötni? Vagy: mindenki, aki iszik, alkoholista lesz? Az emberek ritkán tervezik be előre, hogy alkoholisták lesznek.:)
Ahogy azt is, hogy hűtlenek lesznek, vagy egyszerűen megunják a másikat, vagy beleszeretnek más valakibe, vagy megőrülnek stb.
Igen, teljesen és abszolút életszerű, hogy a még legátgondoltabb, legkiforrottabban megalapozott házasság is gallyra mehet.
„Légy szíves idézd be, ahol azt írtam, mindent tudok.”
Jó, ne szó szerint vedd, nem írtad azt hogy mindent tudsz. Ez csak a kontextusában
"... azt hiszed, hogy x évre előre, racionális döntést tudsz hozni."
Annál mindenesetre lényegesen racionálisabbat, aki mondjuk egy év ismeretség és zéró együttélés után házasodik. Megalapozottabat, átgondoltabbat, érettebbet.
Ez így van – de itt nem ebből indultunk el.
Jó, akkor fussunk neki még egyszer. Elöljáróban megjegyezném, a többszöri firtatás miatt, hogy válás kérdésben nem vagyok érintett, jó házasságban élek és van egy gyermekem.
---
Ahogy összeszedtem, ez a vita így indult:
Shenpen:”Tényleg nem tűnt fel, hogy az a rendszer, aminek a kapitalizmushoz a legtöbb köze volt, az kb. XIX. századi Anglia és Amerika volt és ott nagyon is rendben voltak a családi értékek? És hogy a családi értékek széthullása valami kurva meglepő módon korrelál a nyugati társadalmak egyre szocialistábbá válásával, növekvő adók, újraelosztások, satöbbi? Ami roppant meglepő minden olyan korlátolt marha számára, akinek nem esik le az, hogy az állam látja el a család természetes funkcióit (védelem, biztonság, támogatás, segítség), akkor a családok fontossága csökkeni fog?”
(Bár a konkrét vita szempontjából mellékszál, egyfelől Shenpen honnan veszi, és hogy értelmezi, hogy rendben voltak? másfelől, az egyéni szabadságjogok fontosságának és létjogosultságának felismeréséhez, azok alkotmányos garantálásának igényéhez vajon nincs-e köze annak, hogy a „hagyományos” család modell a megengedett családon belüli erőszakkal, érdek és kényszerházasságokkal, az apának való feltétlen engedelmességgel, a tőle való teljes függéssel, a nők elnyomásával etc. hogyan járult hozzá millió élet megnyomorításához? Vö. számtalan korabeli, kapitalizmusban született szépirodalmi művekkel. Persze, itt a XXI. sz.-ban ettől még lehet romantikusan visszatekinteni.)
Gabrilo:”Az ilyen család-helyettesítőket a jóléti állam fellegvárában, Svédországban csinálták meg (Folkhemmet), oszt a vége az lett, hogy a legtöbb az egy főből álló háztartás ma. A jóléti állam szétverte a családokat, mindenki kb. az államhoz kötődik.A kettő között valóban van összefüggés, asszem Hans-Hermann Hoppe is ezt hangsúlyozza. Shenpen meg őtet olvassa, nem kicsit:))”
(Ez a beállítás, ti. hogy ezek a család-helyettesítés céljával jöttek-e létre (szerintem e célból az állami nevelőintézetek jöttek létre legfeljebb), vagy hogy ezeket a család-helyettesítőket az állam mintegy ráerőszakolta az emberekre, hamis. A skandinávoknál pl a protestáns közösségek saját maguk önállóan kezdték ezeket az intézményeket megszervezni. Másfelől a kapitalizmus jellegének változása, a növekvő munkaerőigény, jövedelmi, demográfiai , társadalmi viszonyok stb. változása és ezek következményei miatt a polgárainak volt erre az intézményrendszerre igényük, amire született egyfajta megoldás. )
Max H.: „A családok szétverésében valóban nagy szerepet játszott/játszik a túlságosan segítőkész állam.
Amikor Kaliforniában az állam elkezdett olyan nagy támogatást adni az elvált nőknek, hogy azok - ha szűkösen is, de - képesek lettek egyedül felnevelni a gyerekeiket, a válások száma drasztikusan emelkedni kezdett.
Aztán amikor felnőtt az egyedülálló anyák által nevelt gyerekek első generációja, egy széles körű vizsgálat kimutatta, hogy ezek a srácok hatvanvalahány százalékkal nagyobb eséllyel váltak fiatalkorú bűnözővé / drogossá / alkoholistává, mint a teljes családban nevelkedett kortársaik.
Szép munka volt, támogassunk, esélyegyenlítsünk csak ész nélkül.”
t1_2 2008.04.25. 14:40:12:
"Az hogy 1 db, ráadásul amerikai a példa..."
Ilyet ismerek. Ha te ismersz más, hasonló témájú, aránylag friss felmérést, kérlek, oszd meg velünk annak az eredményeit.
Ha a scholarban rákeresel a témára, elég sok témába vágó felmérést tanulmányt találsz. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorolnak a segélyek a válások, házasságok alakulására, a csonka család gyerekek felnövésére stb.
Néhány pl.:
www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6V76-3SX1M4S-9&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=bb4a86eacde24e51a24943e5c047750a (..After controlling for individual effects the results provide no evidence that welfare raises the propensity to form female-headed households for either whites or blacks. These results illustrate the potential pitfalls of assuming that state factors are fixed over a long period of time. They also suggest that previous studies may have overstated the effect of welfare programs on family structure.)
www.jstor.org/pss/1132134
WELFARE, THE FAMILY, AND REPRODUCTIVE BEHAVIOR: RESEARCH PERSPECTIVES
(google books)
Elolvasgatva jó néhány abstractját - legalább 10-et elolvastam - látható belőlük, hogy a szóban forgó felmérés
- módszertana miért problémás a valós okok feltárása szempontjából, miért leegyszerűsítő
- az általad “bonyolításnak” tartott dolgot nemhogy érdemes megtenni, de szükségszerű
- és amiről még nem is beszéltünk, a válás-segély történetisége, ami szerintem megint fontos szempont
„Támogatásnélküli ÉS csonka család nincs, mint említettem volt. Ezzel az erővel lehetne a Mars-lakó család is a kontrollcsoportod.
Egyébként ha a te kontrollcsoportod a támogatásnélküli ÉS csonka család volt, akkor légy szíves közöld velünk a felmérésed eredményeit. Mert az nem vitaképes álláspont, …”"Dehogy irreleváns, legfeljebb nem veszik figyelembe. És így a valódi okokra legfeljebb nem derül fény."
Félek, hogy ha így haladunk tovább, ez a vita is szőrszálhasogatásba fog fulladni.
Teljességgel irreleváns, ezért nem vették figyelembe, mert
- a szülők válás után kapcsolatától függetlenül 60%-40% (közel 70%-30%) az arány,
- gyerektartási összegek mértékétől függetlenül 60%-40% (közel 70%-30%) az arány,
- szülők kulturális hátterétől, végzettségétől függetlenül 60%-40% (közel 70%-30%) az arány.
Persze, vizsgálhatják ezeket a faktorokat, csak minek. E felmérés szempontjából irrelevánsak. Elkenni lehet vele a valóságot, nem megismerni. Ennél itt jóval praktikusabban gondolkoznak.
Tegyük ezt rendbe, annál is inkább mert az „eséllyel” szó elkerülte a figyelmemet.
1. A felmérés azt bizonyította, hogy „srácok hatvanvalahány százalékkal nagyobb eséllyel váltak fiatalkorú bűnözővé”. Ez ugye nem ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy a csonka családokon belül ennyi lenne a drogosok aránya.
Ez ugyanis statisztikailag annyit mond, hogyha pl. 1000-1000 csonka családra és teljes családra vetítve nézzük az eredményt, és pl. a teljes családoknál 100 drogost találtak, akkor csonkáknál 160-valahányat.
Azaz a túlnyomó többség mindkét esetben „rendes” család vagy legalábbis a fenti eredményekből nem lehet tudni az arányokat.
2 . Természetesen minden hatásvizsgálatot le lehet szűkíteni egy tényező vizsgálatára. Mindenesetre, ha én, mint Állam egy adott tevékenységemnek hatásait vizsgálva találok rossz hatást, és azt kell mérlegelnem, hogy megszüntessem-e az adott tevékenységet, ha körültekintően próbálok eljárni, nem csak ezt veszem figyelembe.
"Mármint milyen eredményen és statisztikában?"
„"Odaállok segélyért mint egyedülálló, elvált gyerekes apa és azt mondják nekem, hogy nem adunk neked segélyt, mert te úgyis drogosnak neveled a gyereket, miközben egy alkesz házaspár meg felmarkolja?"
Eleve oda sem állsz, mert tudod, hogy nem vagy jogosult rá. Hogy a teljes családok némelyikében vannak alkesz szülők, az ebből a szempontból ismét csak irreleváns. Te nem az ő italfogyasztási szokásaik függvényében vagy, illetve nem vagy jogosult a segélyre.”
Azzal, hogy oda sem állhatok, szerinted megoldottnak tekinthető ez az igazságossági dilemma?
"Egy ember sem TUDJA, legfeljebb hiszi és reménykedik, hogy pl. 40 évig együtt tud élni egy emberrel ."
„Terelsz, csúsztatsz. Ezt nyilván senki nem tudhatja előre, csakhogy én egész másról beszéltem. Feltettél egy kérdést, konkrétan azt, tudhatod-e előre, hogy alkesz lesz a férjed. A konkrét kérdésre adott válaszomat (a végén levő kérdéssel együtt) teljesen figyelmen kívül hagytad. Úgyhogy kopipészt, és várom a választ:
Amikor megismerkedtetek, még nem ivott egy kortyot sem. Járni kezdtetek, a házasság előtt évekig együtt éltetek, azalatt sem volt semmilyen intő jel. Megházasodtatok, és hirtelen alkesz lett. Életszerű?”
Nem terelek és nem csúszatatok. Először is, ha újra elolvasod, látod, hogy én egy példával igyekeztem illusztrálni azt, hogy valaki mennyire láthatja előre egy döntésének következményeit.
Amire Te ezt írtad:„hogy ugyan tudják, amikor hibát követnek el, mégis elkövetik? Mert én ezt hívom éretlenségnek, meggondolatlanságnak. Jóslást senki nem várt el, ellenkezőleg - ha figyelmesen végigolvasod, amit írtam, épp az volt a lényege, hogy ezt a döntést nem romantikus illúziók, hirtelen érzelmek vagy alaptalan elvárások, hanem a hosszabb távú együttélés, a másik ember mélyebb megismerése során tanácsos meghozni, tehát nem szabad elsietni.”
Én erre írtam, hogy az emberek nincsenek feltétlenül tudatában annak, hogy hibát követnek el, mert ez csak évek múltán derül ki. („Egy ember sem TUDJA, legfeljebb hiszi és reménykedik, hogy pl. 40 évig együtt tud élni egy emberrel”)
A konkrét kérdésedet vizsgálva:
Én a példámban nem mondtam, hogy „hirtelen” lesz alkoholista. És a kérdésedből az következne, hogy csak absztinens emberrel szabad házasságot kötni? Vagy: mindenki, aki iszik, alkoholista lesz? Az emberek ritkán tervezik be előre, hogy alkoholisták lesznek.:)
Ahogy azt is, hogy hűtlenek lesznek, vagy egyszerűen megunják a másikat, vagy beleszeretnek más valakibe, vagy megőrülnek stb.
Igen, teljesen és abszolút életszerű, hogy a még legátgondoltabb, legkiforrottabban megalapozott házasság is gallyra mehet.
„Légy szíves idézd be, ahol azt írtam, mindent tudok.”
Jó, ne szó szerint vedd, nem írtad azt hogy mindent tudsz. Ez csak a kontextusában
"... azt hiszed, hogy x évre előre, racionális döntést tudsz hozni."
Annál mindenesetre lényegesen racionálisabbat, aki mondjuk egy év ismeretség és zéró együttélés után házasodik. Megalapozottabat, átgondoltabbat, érettebbet.
Ez így van – de itt nem ebből indultunk el.
Korábban már írtam röviden a különböző konzervativizmusokról. Az alábbiakban a konzervativizmus azon verzióját kívánom kicsit "népszerűsíteni", amely szerintem a gyakorlat terén a legműködőképesebb, és legtermékenyebb. Annak érdekében, hogy ne merüljek el…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
nézze, ezeket Polányi írta, vele tárgyalja meg. De szerinte a termtudokban sincsenek értékmentes tények, márpedig ő termtudós volt. További infóért forduljon hozzá.
Nem, Polányi nem írta azt, hogy „nincsenek értékmentes tények”, csak Ön így interpretálja.
„Azt mondja PM, hogy a termtudok sem mentesek az "értékektől", hisz ott is olyan "absztrakt" célok lebegnek a tudós szeme előtt, mint pl. az "igazság". Hisz ha egy kérdésben nem az igazságot kutatja, miért is kutat?” Ez nem ugyanaz, mint mondottam volt. Ezért a interpretációja minimum félrevezető, de inkább hamis.
Mindenesetre a politika-erkölcs világában nincsenek értékmentes tényleg.
Mondjuk az értékelő állítás , tény, hogy Hitler egy gonosztevő volt, vajon milyen értékek mentén kérdőjelezhető meg? Számításba kell vennünk ilyenkor a nenonácikat? Ha viszont így van, akkor a relativizmus természetes dolog.
A rendről:
a példa nagyon is ül. Ugyanis nem ugyanaz, hogy ha instabilnak rendezi be a szobáját/építi fel a házát, vagy ha az maga stabil, csak valaki jön és szétveri. Ha a kettő között nem érzi a különbséget, szívesen szétverem a lakóhelyét, oszt majd azt mondom: nem volt elég tartós.
Példája nem ül. Ön márt találkozott olyasvalakivel, aki szándékosan „instabilnak rendezi be a szobáját/építi fel a házát”? Hallott-olvasott olyan társadalmi rendről, amelyik eleve instabil? Szerintem próbálkozzon valamilyen más irányból, mert még átmegyünk valami lakberendezési csevejbe.
”Az idő kiállása természetesen nem matematikai pontosságon múlik.”
De mondjuk egy néhány éves köztársaság meg mondjuk egy ezer éves monarchia között kicsit nagyobb a különbség mint 500 és 501 között nem? Kicsit megmosolyogtató, hogy nem látja a különbséget.
Írhattam volna 2-t és 1000-et is. Miben kell nézni a különbséget? A fennállás hosszában? Vagy azt akarja mondani, hogy köztársaságról váltsunk monarchiába. Indoklás: a monarchia tovább állt fenn. )
"Miért lenne valószínűbb en bloc? Ez a kérdés függvénye. A hagyomány nem találkozott az összes lehetséges kérdéssel."
Azért valószínűbb - ezzel kezdtem, és őszintén szólva már kicsit unom, hogy önmagamat kell ismételnem már századszorra - mert sok-sok ember sok-sok évtizeden/századon át fölhalmozott tudását tartalmazza szemben néhány ember "rációjának" újító kísérleteivel.
Mármint sok-sok ember politika-erkölcsi tudását? És ez a fölhalmozott tudás mindig változatlan, adott volt? Vagy lépésről lépésre bővült módosult- attól függően, hogy ki mit újított bele?
Ha kicsit belepislant a történelembe, az is a hagyományt igazolja: az ilyen racionalista kísérletek nem tartottak túl sokáig (tényleg, azt tudja már, hogy a jakobinusok meddig bírták tartani az ésszerű rendszerüket?).
Ön úgy gondolkodik, hogy ha a monarchia 1000 évig állt fenn, akkor csak abban lehet jó élni?
A hagyománynak pedig nem dolga az "összes kérdéssel való találkozásnak", ezt is már ezredszerre mondom. Azzal kezdtem, hogy nem tökéletes választ ad, nem végsőt, és nem ad mindenre, viszont_valószínűbb_hogy relevánsabb, és adekvátabb válaszokat ad, mint a konkurrens verziók (tudomány erkölcs és politika, etc.). A dolga az, hogy viszonylag ismerőssé tegye a világ egyes részeit: ettől még a világ nagy része ismeretlen marad, és a kontingencia is megmarad: biztosak sosem lehetünk a dolgunkban, sem abban, hogy a cselekvésünk hová vezethet. A hagyomány mindenesetre eligazíthat bennünket, mert azt mondja: ebben a helyzetben x ideje y ember ezt cselekszi és z lesz az eredménye.
Annyira, de annyira kíváncsi lennék valamilyen konkrétumra. A „nem tökéletes választ ad, nem végsőt, és nem ad mindenre, viszont_valószínűbb_hogy relevánsabb, és adekvátabb válaszokat ad, mint a konkurrens verziók (tudomány erkölcs és politika, etc.).” Konkrétumok nélkül tökéletesen értelmezhetetlenek. Mondjon legalább egy valamit, amikor saját életében a hagyományban kellett keresnie, és aszerint cselekedett, hogy egy problémát megoldjon.
folyt. kö.