gm61001 2017.02.04 12:51:14

A bejegyzés összefüggést vélelmez a MALÉV megszűnése és a ferihegyi utaslétszám növekedése között, de semmilyen bizonyítékot nem hoz fel arra, hogy a két tény között bármilyen ok-okozati kapcsolat létezne. Egy alapos elemzéshez elvárható lett volna, hogy a szerző megvizsgálja hasonló időszakban a térség más repülőtereinek utasforgalmi statisztikáit. Ezt itt most pótolnám.

Az utasforgalmi statisztikák elérhetőek az Eurostat oldalairól. Egy rövid összefoglaló látható pl itten: ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Air_transport_statistics . Részletesebb adatok a menürendszerből böngészve elérhetőek. Ebből pár szemelvény. Vegyük a tágabb régió 5 jelentősebb városát, melyek utasforgalmi adatai 2012 és 2015 között (2012 forgalom = 100%)
Budapest +21%
Varsó +43%
Krakkó +23%
Bukarest +30%
Prága +11%

Gyors áttekintésre is látszik, hogy a térségben az utasforgalom dinamikus növekedése általában jellemző volt, a budapesti értékek egyáltalán nem tekinthetőek kirívóan magasnak.
Különösen érdekes ez abból az aspektusból is, hogy a lengyel állami légitársaság (LOT) továbbra is él és virul, tehát Budapest és Varsó összehasonlítása jó alapot ad ahhoz, hogy lássuk, valóban az állami társaság megszüntetése okozza-e a növekedést.

A számok magukért beszélnek, további magyarázat nélkül.

gm61001 2017.02.06 01:02:37

@Fillér B. Gusztáv: A 2016 Q4-es adatok még nem elérhetőek, ezért a statisztikában a 2015-ös zárás. 2011-es bázist lehetne nézni 2012-es helyett, de az megint csak összehasonlításban érdekes. Ha igaz lenne az a vélelem, hogy az állami társaságok bedőlése okozná az éves utasforgalom növekedését, akkor azt kellene látnunk, hogy az éritett reptereken jelentősen megnőtt a forgalom, a többin viszont nem (de nem ezt fogjuk látni).

Szerintem felcseréled az okot és az okozatot. Az ok: a fapados üzeleti modell kialakulása és a befektetők növekvő hite a modell sikerességében (ami a finanszírozói döntéseiket meghatározza, és így a társaságok növekedését segíti), ez megspékelve csökkenő olajárral. Az utasszám növekedése is, és a rosszabb hatékonysággal rendelkező társaságok bedőlése is már csak következmények.

A MALÉV akkor akadályozta volna a fapadosok elterjedését, ha korlátozni tudta volna a versenyt (pl koncesszióval vagy hasonló kizárólagos repülési jogokkal), vagy ha a végtelen állami dotációra alapozva tartósan dömpingáron adta volna a jegyeket. Az előbbi az EU-n belül már jó ideje nem áll fenn. Arról pedig még senkit nem hallottam érvelni, hogy a cég dömpingárakat alkalmazott volna. A bedőlés mindössze annyiban segíthette a fapadosokat, hogy azok így valamivel jobban ki tudják aknázni a méretgazdaságosságban rejlő lehetőségeket (faramuci módon itt pont a verseny csökkenése játszik!). Így összességében elég jó esélyét látom, hogy a fapadosok elterjedése és az utasszám növekedése akkor is bekövetkezett volna, ha netán a MALÉV vegetálását állami pénzekkel tovább fenntartják.