Adatok
Tibor Hárosi
2 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Sem a születése, sem a halála nem esett szeptember második napjára. Szülőhelye talán mégis azért emlékezett meg róla tegnap, mert az őszi politikai szezon az ő említésével kezdődhetett. A megyei újság Horthy emléknapot tartottak Kenderesen címmel számolt be a fejleményekről.
A temetőben Kovács…..
Tibor Hárosi
2018.09.05 06:21:39
Ebben a blogban azoknak az igaz története olvasható, akik bármilyen szervezett zaklatás, elektromágneses zaklatás áldozataivá váltak.
..
De ti csak állítsátok a szobrokat Horthy Miklósnak!
„Úgy érezzük magunkat, mint akiket már eltemetett az ország. Odahaza kávéházi hősök öklözik az asztalt, majd ők megmutatják!” – írta e mondatokat naplójába a Don folyóhoz közeli Sztaro-Nyikolszkojéban, 1942. november 18-án Kónya Lajos, aki –…..
Tibor Hárosi
2017.11.19 01:17:02
@Kabai Domokos Lajos: Alternatíva valóban mindíg van, csak gyakran úgy állítják be, mintha nem lett volna. A honvéd vezérkar kétszeri figyelmeztetését szisztématikusan elhallgatták a háború után. Kérhetném az információ forrásának megjelölését?
Tibor Hárosi
2017.11.19 01:20:22
@Colonel H. Stinkmeaner: Jány Gusztáv Horthy Miklós parancsát teljesítette.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
(Ezt ők úgy értelmezték, hogy kérni tilos, de célozgatni arra, hogy minden önkéntes felajánlást elfogadnak, szabad.)
Hogy ezt miért tette, arra vonatkozólag hiteles információnk nincs, csak feltételezéseink vannak. Mindenesetre a saját szempontjából nézve döntése teljesen logikus és érthető volt, mert: 1. Teljesen tisztában volt azzal, hogy a M. Kir. Honvédség teljesen alkalmatlan egy villámháborúban való részvételre, egyetlen korszerű repülőgépe , egyetlen tankja sincs, egyéb fegyverzete és felszerelése is elavult és hiányos. 2. Magyarországnak területi követelése a Szovjetunióval szemben nincs, annál inkább van a szomszédos országokkal szemben, akik viszont az ő szövetségesei. 3. Mindebből következik, hogy ha ő kérné a magyar hadsereg segítségét a SZU elleni támadásban, akkor a magyar kormány cserébe tankokat , repülőgépeket, korszerű fegyvereket és a szomszédos országok kárára végrehajtott területi revíziót kérne, csupa olyan dolgot amit nem tudna teljesíteni.
A fentiekből következik, hogy az ország esetleges német megszállására való hivatkozás Horthy Miklós utólag kitalált hazugsága, amit a saját katasztrófához vezető döntésének igazolására talált ki.
Katasztrófához vezető döntést elvileg persze minden katonai főparancsnok hozhat, pontosan ennek elkerülése érdekében szabályozták a modern államokban alkotmánnyal, törvényekkel és jogszabályokkal a háború indítás, a hadiállapot kihirdetésének, a hadseregnek az országhatáron kívüli (és belüli) alkalmazásának folyamatát.
Horthy Miklós a SZU megtámadására vonatkozó parancsát az akkor hatályos törvények megszegésével, hatáskörének önkényes túllépésével adta ki, a nemzetgyűlés hatáskörét bitorolta el. (Tulajdonképpen Bárdossyval együttműködve csendes katonai puccsot hajtott végre. A parancs kiadásakor még a Honvédség Szolgálati Szabályzatában foglaltaknak sem tett eleget.)
Tettéért e felelősséget sohasem vállalta, azt mindig másokra próbálta hárítani vagy arról beszélt, hogy az ország úgymond "belesodródott" a háborúba.
Az már az utána következő politikusokat és igazságszolgáltatást minősíti, hogy törvényszegéseiért soha sem akarták felelősségre vonni, csak a parancsait esküjükhöz híven végrehajtó alárendeltjeit üldözték.