Monsun0704 2017.05.07 14:53:26

@fordulo_bogyo: Valami csak szabályozza, hogy pl. pont húsz darab termelődjön az adott fehérjéből?

Monsun0704 2017.04.16 13:38:40

A cikkből:

"Kukacoskodás Megelőzésére: Megnéztem és a S. typhimurium és az E. coli FlgH fehérjéje nem azonos, az aminosavsorrendjük kb tíz százalékban különbözik."

Aztán:

"GF abból indul ki, hogy más baktériumok ostorai más fehérjéket is tartalmaznak. De ha megnézzük a www.uniprot.org adatbázist, érdekes dolgokat találhatunk. Kikerestem az E. coli FlgD fehérjéket, az eredmény az alábbi képen látható. A különböző E. coli törzsekben ugyanis ugyanúgy eltérnek egymástól például az FlgD fehérje szekvenciái, nyilván nem nyolcvan százalékban, de így is találtam tíz különböző E. coli FlgD fehérjét, amik egészen pontosan tizenkét aminosavnál térnek el egymástól."

Akkor honnan veszed, hogy GM példája két különböző baktériumot "mixelt" össze, és nem egy általad ismeretlen E. coli tanulmányból származik?

"Tehát az eredeti kérdésem még mindig áll: Ha az E. coliostora a tervező egyik alkotása, akkor miért van belőle ennyi különböző?"

Talán a mutáció miatt, biztosan hallottál már róla. Egy fehérje megfelelő működése általában csak a molekula egy szakaszának az aminosav-sorrendjén múlik, a többi része variálódhat, megváltozhat. Ha a mutációk nem érintik a fontos részeket, az új változat replikációi ugyanolyan hatófokkal szaporodnak tovább,mint az eredeti, ezért nem lehet megállapítani, a sok ismert változat közül melyik volt az eredeti. Nem is fontos.

"Ha kialakul a P gyűrűt kialakító FlgI fehérje, ez jelentősen növeli az ostor hatékonyságát,"

Persze, mert ez csak úgy megy, ugyebár, olyan egyszerűen. Aztán meg az L gyűrű is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ilyen lehetséges. Nem csak a gének kifejlődését szabályozó génre van hozz szükség – baktériummotort precíz összeszerelő mechanizmus illeszti össze, ami koordináltan és időzítve működik. Egy igazán jó gondolati modellnek tehát azt is el kellene magyaráznia, hogy az összeszerelő mechanizmus miként "tanulja" meg a helyére pakolni az Flgl fehérjéket. Számomra egy ilyen összetett változás irányítatlan kialakulása nagyon meredek feltételezés.

Monsun0704 2017.04.17 17:57:51

@Monsun0704:

Ezt fáradtan írhattam, de e helyett " Nem csak a gének kifejlődését szabályozó génre van hozz szükség" ezt akartam írni: " Nem csak a fehérje kifejlődését szabályozó génre van hozzá szükség"...

Monsun0704 2016.08.13 13:04:31

Veletek ellentétben nem tudom pontosan az efféle kísérletek részleteit, ezrét kérdeznék. Amikor mozgásképtelenné tesznek egy csoportot, akkor azok a bacik gondolom jó ideig duplikálják magukat, mire (még mesterséges "rágyorsítás" mellett is) megtörténnek a sejt beindításához szükséges mutációk, amikből ez esetben ha jól értettem, kettő darabra volt szükség, hogy megbénuljon majd újra mozogni tudjon, meg még egyre, hogy hatékonyabb legyen. A szerkezeti változáshoz tehát két mutáció kellett, a harmadik "csak" a teljesítményen dobott. (De ha én értek valamit halálosan félre, kérlek javítsatok ki.)

A fentiek alapján pár gondolat (vagy kétely) merült fel bennem, hogy ez a kísérlet valóban Behe elméletét cáfolja-e:

1. Az első mutációt követően hogyan maradt volna fenn a mutáns bacitörzs addig, amíg tagjai nem tudtak újra mozogni? A természetben lett volna-e idejük "megvárni" ezeket a mutációkat?
2. Egy tervező párti abba is beleköthet (és szerintem jogosan), hogy a példa bemutatta: redukálódni tud egy biológia rendszer, ugyanakkor a kérdés inkább az, tud-e új elemmel bővülni.
3. Valahol azt hallottam (már nem tudok forrást adni, persze tervezőfanoktól), hogy 1-2 mutációs szerkezetváltozás lehetséges, de aztán minél több mutáció kell egy új változáshoz, annál lehetetlenebbé válik a további szerkezeti változás. Ismertek olyan példát, amikor olyan szerkezeti változás jött létre egy molekuláris szerkezetben, amihez kettőnél több mutációra volt szükség?